Biointenzíven

Minél nagyobb hozam, minél kisebb termőterületen – eddig ismerős a képlet, melyik gazda nem erről álmodik? –, és most tessék figyelni, ez a lényeg: hosszú távon önfenntartó, zárt rendszerben, a talaj folyamatos javításával. Ez már keményebb dió, amit a nagytáblás gazdálkodás sehogy sem tud feltörni. A kiskertben viszont jó eséllyel megvalósítható. Csak ásni kell hozzá. Sokat, mélyen, rendszeresen.

A biointenzív módszer ugyan Angliában védjeggyel ellátott know-how (Grow Biointensive®), végső soron világszerte évezredek óta használt intenzív földművelési technikák rendszerbe szedését jelenti. Alapjait Alan Chandwick angol kertész fektette le, leginkább francia művelési technikákra alapozva. Követői tovább finomították a rendszert, nyolc alapvető termelési lépésre osztva a biointenzív gazdálkodás folyamatát. Legnagyobb előnye – amelyet egyre többre becsülnek a környezettudatosság szempontjából –, hogy olcsó, a világon bárhol megvalósítható, ahol van termőföld és növények számára alkalmas klíma, és nem igényel bonyolult gépesítést vagy vegyszerek használatát.

Természetesen

 

A biointenzív módszer a természetet imitálja, csak hatvanszor olyan gyorsan. Ha jól csinálják, ennyivel rövidebb idő alatt képződik tápdús termőréteg a talajon, miközben rajta zöldség és gyümölcs terem. Dióhéjban a rendszer lényege:

- Laza talaj képzése mély ásással

- Átszellőztetett emelt ágyások

- Intenzív kiültetés

- Kedvező növénytársítások

- Komposztálás

- Nyílt beporzású fajták

- Növénytípusok aránya

A biointenzív kert nem a lusták sportja, így kezdjük máris az ásással. Ez a rendszer alapja, szó szerint.

A talajt két ásónyom mélyen kell fellazítani. A kijelölt terület egyik szélén ássunk harminc centi mély árkot, a földet kupacban oldalra fordítva. Az árok alján a talajt ásóvillával lazítsuk és forgassuk meg szintén harminc centi mélyen. A következő árokból a földet fordítsuk az elsőbe. Ennek az alját is lazítsuk meg alaposan villával. Haladjunk az ágyás túlsó széléig ásónyomról ásónyomra, majd az utolsó árkot temessük be az elsőből kitermelt és áttalicskázott földdel. Ha jól csináltuk, a talajt több mint fél méter mélyen megmozgattuk, az ágyás pedig magasabb lett. Frissen feltört, kötött talajnál minden ősszel vagy tavasszal végezzük el a dupla mély ásást – erre a következő hetekben nyílik remek alkalom a kiskertben. Beállt biointenzív gazdaságban aztán elég 5-10 centi mélyen fellazítani a tömörödött felső réteget sarabolóval, kiskapával, illetve tavasszal és ősszel átlazítani mélyebben egy kétkaros széles villával.

A hideg komposztálás fontos eleme a rendszernek. Ideális esetben földdel kevert konyhai és kerti hulladékok mellett komposztáló vécé is tartozik a biogazdasághoz. A talajt tovább gazdagítják és lazítják a földben hagyott gyökerek, például a lucerna nitrogénben gazdag vagy a rozs sűrű gyökérhálózata. Az intenzív műveléshez másfél méter széles és akár 5-6 méter hosszú ágyásokat ültetnek be fejlett, előnevelt palántákkal, egyenes sorok helyett három- vagy hatszögletű alakzatban. Így egyrészt négyszer annyi növény fér el ugyanakkora helyen, másrészt a sűrű kiültetés egyúttal élő mulcsot alkot, gyommentesen és nedvesen tartva a talajt.

A magas és alacsony, sekély és mély gyökerű, gyors és lassú termésciklusú növénytársításokkal maximalizálható a terméshozam. A talaj védelmét szolgálja a különböző növénytípusok arányának tudatos megválasztása is. A jól komposztálódó, szénhidrátban gazdag növények adhatják a termény kétharmadát – ez esetben külön talajjavításra sincs szükség –, a kalóriadús ehető növények közel a harmadát, és esetleg tízszázaléknyi eladásra szánt termény is nő a biointenzív kertben. A gabonafélék például étkezésre és komposztálásra egyaránt alkalmasak. Sok komposztnövény télen is fejlődőképes, és a jó gazdának figyelnie kell a szénhidrát- és nitrogéndús növények kellő arányára. Ha a tápláléktermelés a lényeg – fejlődő országokban, szegény régiókban –, akkor a gyökérzöldségek, a burgonya, tápióka, csicsóka, póréhagyma, fokhagyma az ideális választás, ezek akár tízszer annyi kalóriát termelnek egységnyi területen, mint például a paradicsom. A nyílt beporzású, őshonos növények költséghatékonyak, mert nem kell vetőmagot vásárolni, gyakran ellenállóbbak – és finomabbak –, mint a hibrid fajták, nem kell vegyszerezni, és fenntartják az ökoszisztéma genetikai sokszínűségét. Első hallásra rengeteg fáradságnak tűnik a biointenzív kert fenntartása, de a rendszer lényege éppen az, hogy elkerülje a felesleges, improduktív tennivalókat, és maximalizálja a fenntartható növénytermelés hatékonyságát. Ezt nevezik aikido munkának – a lehető legkevesebb erőfeszítéssel a legtöbbet elérni. Ehhez persze fel kell gyűrni az ingujjat, és első körben neki kell állni két ásónyom mélyen felforgatni a talajt, elegyengetni és bevetni lucernával vagy fehér mustármaggal. Soha jobbkor, mint most októberben.

Biointenzív számok

 

67-88%

Ennyivel kevesebb vizet igényel a hagyományos műveléshez képest.

50-100%

Ennyivel kevesebb organikus trágyát igényel.

99%

Energiamegtakarítás az extenzív, hagyományos mezőgazdasági módszerekhez képest.

200-500%

Ennyivel több élelmiszert képes megtermelni szakaszos műveléssel adott területen.

50%

Ennyivel kevesebb termőterületre van szükség, a fennmaradó földet megtartva az értékes helyi ökoszisztéma számára.

Mozaik
2012.10.03 09:00

Ajánlott cikkek

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér