A kormány 2010-ben jóváhagyott Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve még az előirányzottnál is optimistább, közel 15% aránnyal számol, miközben jelenleg sereghajtók vagyunk ezen a téren. Európában Olaszországban termelik a legtöbb, évi 5200 gigawattóra áramot geotermikus energia felhasználásával. A kiaknázott földhő részarányát tekintve azonban Izland áll veretlenül az élen, 26% részaránnyal. A gejzírek és vulkanikus tevékenység az északi szigetállamban utolérhetetlen előnyt jelent. A Debreceni Egyetem Műszaki Karán negyedik éve működő Georen kutatócsoport a geotermikus energia fenntartható felhasználását tanulmányozza. Megállapításuk szerint biztató, hogy hazánkban nagy mennyiségben állnak rendelkezésre kis és közepes – 130 Celsius-foknál alacsonyabb – hőmérsékletű réteg- és karsztvízkészletek, kisebb területeken és nagyobb mélységben pedig nagy hőmérsékletű – 130-250 Celsius-fokos – készletek is fellelhetők, amelyek a közvetlen fűtési potenciál mellett lehetővé teszik akár az áramtermelésre szolgáló erőművi hasznosítást is. További előnyt jelent a kiaknázás szempontjából, hogy európai viszonylatban az ország területe geológiai-geofizikai értelemben alaposan kutatott: számtalan nem termelő kúttal, illetve működő termálvíztermelő hellyel rendelkezünk.

Feneketlen kút?

Sokan kimeríthetetlen forrásként gondolnak a földben rejlő termálvizekre, ez azonban koránt sincs így. Jó adottságaink vannak, de a fokozott kitermelés felveti a környezetvédelem és a fenntarthatóság szempontjait is. A hatékony, de felelős energiagazdálkodás és a környezet megóvásának ellentétes érdekeit célzott kutatási programmal lehet megvalósítani. A jövő szempontjából fontos meghúzni a határt, hogy meddig és hogyan lehet és érdemes a régió geotermális és hidrogeológiai adottságait fenntartható módon energiatermelésre hasznosítani.

A felszín alatti vízkészletet Magyarországon 500 milliárd köbméterre becsülik, amelynek a szakemberek véleménye szerint közel tíz százaléka termelhető ki gazdaságosan. Hogy valóban mennyi vizet tudnak gazdaságosan és biztonsággal kiaknázni, az nagyban függ attól, hogy milyen természetes utánpótlódás vagy mesterséges visszasajtolás követi a kitermelést.

Az elérhető 50 milliárdból jelenleg évente közel 100 millió köbméter termálvizet hozunk a felszínre, amit legnagyobbrészt termálfürdők medencéiben és ivóvízként használunk fel. Ez a mértékű vízkitermelés azonban már hatással van a felszín alatt tárolt energiamennyiségre is. Egy geotermikus rendszer termelésének megvalósítása jelenlegi árak mellett Magyarországon több százmillió forint. A föld alatti víztárolók megfelelő ismeretének hiányában a tapasztalatok szerint már csak az üzemeltetési időszakban derülnek ki azok a problémák, amelyek a hatékonyságot és a rendszer megbízhatóságát nagymértékben csökkenthetik vagy a fenntarthatóságot veszélyeztetik.

Optimális megoldás

A kutatások alapján bizton állítható, hogy Magyarországon feltétlenül érdemes felelős, fenntartható módon hasznosítani a geotermikus energiát. Túlzott illúzióink azért ne legyenek, versenyezni soha nem fogunk az izlandi gejzírekkel, ahol a felhasznált primer energia közel 70 százalékát a geotermikus energiaforrásból állítják elő. A hatékony felhasználás mellett fontos a kitermelt víz lelkiismeretes visszapótlása is annak érdekében, hogy sokáig élvezhessük a geotermikus energia előnyeit.

A Debreceni Egyetem Georen innovatív kutatói csoportjának félszáz szakembere vízkémiai vizsgálatokkal, fúrómű-dinamikai modellezéssel, geológiai és hidrogeológiai modellezésekkel, a geotermikus rendszerek üzemeltetési és gazdaságossági paramétereinek vizsgálatával, életciklus-elemzésekkel foglalkozik. Céljuk a geotermikus energia-rendszerek üzemeltetésének optimalizálása és a fenntarthatóság biztosítása. A magas hőmérsékletű és ásványi anyagokban gazdag termálvíz rengeteg kihívás elé állítja az üzemeltetőket. A szivattyúk, hőcserélők és csőrendszerek vízkövesedése a hatásfokot rontja, ezért állandó karbantartást és folyamatos innovációt kíván. A föld nem adja ingyen a melegét.

Megújuló energia

Az összes megújuló energiaforrás egytizede származik jelenleg geotermikus forrásból. Arányában legtöbb a biomassza elégetéséből nyert energia, a földhőhöz képest feleannyit adnak a szélerőművek, és elhanyagolható energiát nyerünk a napból, a vízből és biogázból.