Budapesten néhány hete nagy fejlesztések zajlottak le: a Palace-hálózathoz tartozó Campona, a Lurdy, a Mammut és a MOM Park többtermesében nyílt digitális 3D-terem. Sőt vidéken is beindult a fejlesztés: a Cinema City Szegeden és Győrben már nyitott, júniusig pedig a miskolci, a debreceni, a pécsi és a székesfehérvári multiplexben is beüzemelik a 3D vetítési technikát. És hogy nem csak a multik indultak be, bizonyítja a szegedi, városi tulajdonban lévő Belvárosi mozi esete: önkormányzati támogatással itt is beruháztak. Ezzel Szeged az egyetlen vidéki város lett, ahol két ilyen terem is van.

Kérdés, mit szólnak a mozis fejlesztésekhez a forgalmazók. A számok alapján biztos örülnek. A Beowulf című animációs fantasy volt az első egész estés nagyjátékfilm, amely tavalyelőtt 3D-verzióban is a mozikba került: az esztétikailag nem túl igényes, ám valóban látványos mű nem volt hangos siker a maga 65 470 nézőjével, de az mindenesetre beszédes, hogy ebből 31 832 nézőt az egyetlen háromdimenziós kópia termelt ki. Nagy siker lett a Volt című rajzfilm is - ezt már kifejezetten 3D-re "hangolta" a Disney -, a teljes nézőszám mintegy negyven százalékát vonzották a 3D-s digitális kópiák. Ám már akadt olyan film is, amely az újdonság ellenére sem robbantott kasszát (Coraline és a titkos ajtó).

- Felfokozott érdeklődés csak a Beowulf előtt volt tapasztalható, most már csak plusz marketingeszköz a 3D - árnyalja a helyzetet Ádám Bernadett, az InterCom marketing- és kommunikációs vezetője. Azaz a 3D önmagában már nem elég, hogy a nézőket automatikusan bevigye a moziba: a potenciális néző immár a film minősége és a műfaja alapján választ. Azaz jó filmekre van szükség.

- Ami biztos: a horror műfaját is újradefiniálta a technikai újdonság - teszi hozzá Farkas Sándor, a Fórum Hungary forgalmazó cég ügyvezetője. A Véres Valentin 3D a hagyományos kétdimenziós formájában körülbelül 15 ezer nézőt vonzott volna, valószínűleg ezért nem is lett volna kifizetődő bemutatni. A Fórum éppen ezért végül csak 3D-verzióban dobta piacra a művet, amely hatodik hete toplistás, és több mint 60 ezer nézőnél tart.

Érdekes forgalmazói játék, hogy egy-egy filmet érdemes-e egyáltalán 3D-ben elindítani. Mivel az első digitális kópia költsége sokkal nagyobb a hagyományos celluloidénál, viszont minden további sokkal olcsóbb, körülbelül tíz print esetében kerülnek egyensúlyba a költségek. Tehát amíg csak néhány digitális vetítő üzemelt, még komoly stratégiai döntést igényelt egy-egy film esetében, hogy milyen formátumban indítsák el a mozikban - a mai vetítőszám mellett azonban ez már nem kérdés.

- A mozik részéről komoly beruházást jelent a 3D-fejlesztés: egyetlen terem átalakítása mintegy 100 ezer euróba kerül. A nézőknek speciális szemüveget kell viselniük a vetítések alatt, ez is költség, nem beszélve a folyamatos tisztításukról - mondja Moshe Greidinger, a Cinema City-hálózat tulajdonosa és igazgatója. Hozzátéve: egyelőre képtelenség megjósolni, hogy ez az összeg mikor térülhet meg.

Míg a legsikeresebb hollywoodi művek digitális 3D-verziója előtt egyre inkább nyitott az út Magyarországon, az analóg formátumú IMAX 3D-verzió egészen mostanáig elkerülte az Aréna Pláza óriástermét. Hiába reménykedtünk Harry Potter vagy a Sötét lovag efféle vetítésében. A hiány oka itt is a kópiaköltség: míg egy 35-ös celluloidkópia gyártási ára 400-1000 dollár között mozog, addig egy IMAX-verzió költsége 30000-50000 dollár is lehet. ilyen esetekben a stúdiók általában minimumgaranciát kérnek a moziktól, amit viszont senki sem vállal szívesen. A jeget most a Szörnyek az űrlények ellen című Dreamworks-animáció törte meg: múlt csütörtök óta látható a lélegzetelállító IMAX-verzió. Csak remélhetjük, hogy nem egyszeri fellángolásról van szó.

Míg néhány hónappal ezelőtt a szakma még azon vitázott, hogy mikor történik meg a teljes digitális átállás a mozipiacon, a válság olyannyira lelassította a folyamatot, hogy teljes átállásról már hallani sem akar senki, maximum "nagyon hosszú távon". Greidinger szerint a jelen helyzetben a vetítők 30 százalékát célszerű és gazdaságos átalakítani. Így jó pár évig biztosan szükség lesz még az "elavult", környezetszennyező celluloidkópiákra.