A Ganz embere

Hatvan éve, 1954. február 7-én hunyt el JendrassikGyörgy világhírű gépészmérnök, számos nagy jelentőségű találmány – a Ganz–Jendrassik-motorok, a Jend rassik-gázturbina, a Jendrassik-nyomáscserélő– megalkotója. Élete tipikus XX. századi történet. Sikerek itthon, majd a második világháború után emigrálás, sikertelen újrakezdés.

Az 1898. május 13-án Budapesten született Jendrassik György középiskolai tanulmányait a Horánszky utcai reálgimnáziumban végezte, különösen a matematika és a fizika érdekelte. Hatodikosként differenciál- és integrálszámításokat végzett, ugyanakkor sokat sportolt, szakmányban rúgta a gólokat, és vézna testalkatát meghazudtolva eredményes ökölvívónak ismerték súlycsoportjában. 1916-ban megnyerte a Mathematikai és Physikai Társulat fizikaversenyét, a második helyezett Szilárd Leó volt. Érettségi után azonnal behívták katonának, ám vesevérzései miatt leszerelték. 1916 őszétől gépészmérnök-hallgató a budapesti Műegyetemen. 1920-ban (Kármán Tódor támogatásával) ösztöndíjat kapott a berlin-charlottenburgi Technische Hochschuléra, ahol Einstein és Planck előadásait is látogatta.

Hazatérve 1922. augusztus 1-jén lett a neves Ganz-gyár munkatársa. Abban az időben léteztek már több ezer, sőt tízezer lóerős dízelmotorok, de kis teljesítményűek még nem. Jendrassik dolgozta ki az egyszerű kivitelű, kis és közepes teljesítményű dízelmotorok terveit, majd ezeket szabadalmaztatta Ganz–Jendrassik-motorok néven. Ezekkel a motorokkal indult meg a hazai vasutak és a Duna-tengerhajózás dízelesítése. A sikerek hatására már 1927 nyarán megalakult a gyárban a „Jendrassik Motorszerkesztési Osztály”, amely érdekes módon Jendrassik György 1947-es külföldre távozása, sőt 1954-ben bekövetkezett halála után is működött – egészen 1958-ig. Akár a mai bizniszmenek, Jendrassik György is sokat utazott külföldi üzleti tárgyalásra, tolmácsra nemigen volt szüksége, hiszen tökéletesen beszélt angolul, franciául, németül és spanyolul.

A Ganz vállalatnál egyre növekedett Jendrassik tekintélye, 1939-ben helyettes vezérigazgatónak, 1942-ben vezérigazgatónak nevezték ki. A vezérigazgatóságot csak rábeszélésre, úgymond a vállalat érdekében vállalta el. Eredményeit a Magyar Tudományos Akadémia is elismerte, 1943. május 14-én levelező tagjának választotta, székfoglalót azonban a háború miatt nem tarthatott.

A Ganz-gyárat az elsők között, 1946-ban államosították. Jendrassik a gyár vezérigazgatója maradt, 1947. májusi hivatalos nyugati útjáról azonban nem tért vissza. Miért is jött volna, amikor a zseniális feltalálót számos támadás érte, ellenséges légkör és bizalmatlanság vette körül? Először Argentínában próbált letelepedni, végül Angliát választotta, Londonban telepedett le. Itt dolgozta ki utolsó találmányát, a nyomáscserélőt.

Az emigráció nehézségei felőrölték testi erejét, sokat gyötörte a honvágy, találmányai értékesítésével is nehézségei voltak. 1954. február 7-én váratlanul meghalt. Londonban helyezték örök nyugalomra. 1990-ben posztumusz Széchenyi-díjat kapott az egész világon elismert gyorsjárású dízelmotorok feltalálásáért.

A GÁZTURBINA

Jendrassik, néhány neves kortársával ellentétben, nagy jövőt jósolt a repülésben a gázturbinának. (A gázturbinára vonatkozó első két szabadalmat 1929-ben nyújtotta be.) Elsősorban a gázturbina-fejlesztés érdekében 1936-ban alakította meg a Találmánykifejlesztő és Értékesítő Kft.-t. 1937-ben megindulhattak a kísérletek, amelyeket 1938 végére siker koronázott: megszületett a világ első önálló tüzelőtérrel rendelkező kis gázturbinája.

I!

NÉV: Jendrassik György (1898–1954)

 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.