Marie Curie-t hallgatott

Nobel-díjat nem kapott, noha nyu godtan megtisztelhették volna vele az ötven éve, 1963. május 7-én (egyes források harmadikát, ötödikét, mások hatodikát említik) elhunyt Kármán Tódort. A lényeg nem a dátum, hanem az, ahogy élt és alkotott.

Édesapját, Kármán Mórt, a budapesti Tudományegyetem professzorát bízták meg egy felvilágosult gimnázium megszervezésével. Ebben az úgynevezett Mintagimnáziumban – ma az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Iskolája – nevelkedett fia, Kármán Tódor is. Ferenc József császár rábízta unokaöccse, Albrecht főherceg nevelését, sőt nemesi címet is adományozott neki. Így lett a fia „Szőlőskislaki” Kármán Tódor itthon, külföldön pedig Theodore von Kármán.

Kármán Tódor középiskolásként megnyerte az Eötvös-versenyt matematikából, lazán elvégezte a budapesti Műegyetemet, majd ugyanott Bánki Donát tanársegéde lett. 1906-ban elhagyta az országot. A fiatal mérnök Göttingenben fedezte fel a „Kármánféle örvénysort”, és tárta fel ennek matematikai elméletét. A fizikusi disszertáció befejezése után 1908-ban Párizsba ment, ahol elsősorban az életet, másrészt a tudományt is habzsolta. Beiratkozott a Sorbonne-ra, hallgatta például Marie Curie előadásait.

Az I. világháborúban magyar hadnagyként először ballisztikával foglalkozott,majd bevonták az önálló osztrák–magyar légierő kiépítésébe. Egyik újításaként megoldotta, hogyan tüzelhet a géppuska az előtte forgó légcsavarokon keresztül.

1918-ban Asboth Oszkárral közösen kifejlesztette a villanymotorral hajtott PKZ helikoptert. A Tanácsköztársaság alatt közoktatási népbiztos helyettes lett, a felsőoktatás reformján dolgozott. A kommün bukása után az aacheni egyetemre ment aerodinamikát tanítani. Némethonban hamar elismert szakember lett, a nácizmus erősödése azonban egyre jobban zavarta, ezért amikor a kaliforniai műegyetem meghívta a Guggenheim Repüléstudományi Laboratórium megszervezésére és vezetésére, átköltözött Pasadenába.

Szélcsatorna rakétakísérletekhez
Szélcsatorna rakétakísérletekhez

A korszak ismerői szerint pasadenai villájában vendégül látott hallgatói mellett hollywoodi színésznőket és magas rangú katonákat. Köztudottan a „gyengébb” nem nagy hódolója volt – gyermeke mégsem született. Kármán hamar felismerte a katonai támogatás lehetőségei t. Ez Almár Iván szerint azért különleges, mert Kármán egyénisége nem volt katonás, sőt gyakran még a polgári élet rendjét is nehezen fogadta el. Szilárd hajtóanyagú startrakétát fejlesztett ki, ehhez szilárd rakéta-hajtóanyagokkal, égésükkel, a hajtóműszerkezettel kapcsolatos kérdések sorát kellett megoldania. 1944-ben Sugármeghajtási Laboratórium (Jet Propulsion Laboratory) néven újjászervezte intézetét, ami a NASA fejlesztőközpontja lett.

1956-ban megkapta a Szabadság Díjat, a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést. Az 1963-ban alapított legnagyobb amerikai tudományos kitüntetést, a Nemzeti Tudományos Érmet elsőként ő vehette át. 1962-ben Budapestre jött, ahol a Budapesti Műszaki Egyetem díszdoktorává avatták: ez volt a 27. díszdoktori címe! 1963.május elején halt meg Aachenben, gyógyfürdőzés közben. A Holdon és a Marson egy-egy kráter őrzi a nevét.

 

I!

NÉV: Kármán Tódor (1881–1963)

 

Szélcsatorna rakétakísérletekhez
Szélcsatorna rakétakísérletekhez
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.