Siklós tartogat még szenzációkat

Simán elsétálunk az elmúlt év egyik régészeti, restaurátori szenzációja mellett, ha egy kicsit is figyelmetlenül járkálunk a siklósi vár frissen felújított keleti és déli szárnyában. A szenzáció nem több egy szűk bejáratú falfülkénél, amely a várkápolna melletti teremben található az első emeleten. Ezt a fülkét valószínűleg még a török korban tömedékelték és falazták be, s így is maradt egészen 2010 szeptemberéig, amikor a várfelújítás kapcsán a restaurátorok megtalálták az elfalazás nyomát, majd kibontották a kis, két négyzetméteres helyiséget.

Először azt gondolták, egy minaret bejárata vagy egy újabb középkori illemhely bukkant elő a falban. Illemhelyet egyébként találtak többet is, s egyet felújítva be is mutatnak, de itt nem ilyesmiről volt szó. Észrevették, hogy a fülke falain freskótöredékek láthatók. Kiderült, hogy egy XIV–XV. századi festett imafülkére bukkantak, amit a vár egykori úrnője után Kanizsai Dorottya imafülkéjének vélnek. Ez akár igaz is lehet. Perényi Imre bán özvegye, Kanizsai Dorottya volt 1526-ban a vár birtokosa, s ő az, aki a nem messze lezajlott mohácsi csata után eltemettette a halottakat. Nem akárkinek az imáit hallhatta tehát ez a kis fülke.

A felfedezést és a feltárást Bartos György művészettörténész irányította. A restaurálást Fazekas Gyöngyi végezte, s mint elmondta, a kis fülke mind a négy falán lehetett egykor valamilyen ábrázolás. A nyugati falán egy egész képsorozat látható Jézus életének eseményeiről, tizennyolc kis kép, három sorba rendezve. Sajnos, nagyon töredékes. A figurák arcát, szemét valószínűleg még a törökök vakarták ki gondosan, ennek ellenére az alakok kivehetők, a ruháik néhol még ma is eleven színekben játszanak. A rájuk rakódott korom- és viasznyomok azt bizonyítják, hogy valaha mécseseket gyújtottak előttük. A keleti falon, melyen egy kis ablak engedte be valaha a fényt, egy Madonna-képtöredék látható. Az arc itt is hiányzik, de a glória jól látszik, és Mária köpenyén a lápiszlazuli festék ma is élénken kéklik. Az északi falvégen pedig egy kereszt nyomai tűntek fel.

A festmények keletkezésének idejét nem sikerült beazonosítani. Vagy a Garaiak idején, a XV. században, vagy a Perényiék idején, a XVI. században készülhettek. FazekasGyöngyi két hasonló kápolnáról tud Európában, az egyik a csehországi Karlstein királyi kápolnában, a másik a barcelonai Pedralbes kolostorban található. Tehát, ha azt írjuk, hogy a kápolna megtalálása szenzációszámba megy, nem tévedünk nagyot. De nem ez az egyetlen XV–XVI. századi falkép a várban. A szintén felújított várkápolnában még az ötvenes években találtak két festett imafülkét, ezeket 1963-ban Illés János és Szentesi Róza restaurálta, de előbukkantak freskótöredékek a 2004-es felújításkor is. A hatvanas években szintén szenzációszámba ment, amikor Szakál Ernő a várpalota épületének déli falán töredékekből restaurálta a ma is ott látható gótikus zárterkélyt, s mint megtudtuk, valamikor ezt is kívül-belül falkép díszítette. Ma csak egy kis töredék látható belőle az erkély belső falán.

A siklósi vár nyilván számos titkot rejthet még, de ezekből sokat felszínre hoztak a közelmúlt felújításai. A vár déli és keleti szárnyának felújítása idén májusban fejeződött be Kaló Judit tervei szerint, a Norvég Alapból elnyert 808 millió forint támogatás felhasználásával. Ennek része volt a várudvar burkolatának cseréje, az udvari lodzsa felújítása és a palotaépület déli, valamint keleti szárnyának megújítása, benne a már említett, szenzációs felfedezéssel. De ezeken a szárnyakon megújultak a teremsorok is, érdekes fegyver- és vártörténeti, valamint borászati kiállítással berendezve. Ennek nyomán új terembe került A Tenkes kapitánya figuráinak panoptikuma (közismert, hogy a film jórészt itt játszódik). A munkák idején a vár zárva tartott, de május óta újra látogatható, sőt több is megnézhető belőle, mint azelőtt, mert korábban a keleti szárny nem volt nyitva a közönség előtt.

Évszázadokig volt befalazva
Évszázadokig volt befalazva

Más forrásból, a Dél-dunántúli Regionális Operatív Program által támogatott Siklós–Mohács turisztikai tengely című pályázat keretében újultak meg a vár egyéb részei (korántsem az összes), például a déli szárny tövében, a szép zárterkély alatt található virágkert, Kanizsai Dorottya rózsakertje vagy a vár kápolnája (benne olyan személyiségek sírköveivel,mint a vár utolsó birtokosa, gróf Benyovszky Móric, a „madagaszkári király ükunokája”, vagy gróf Batthyány Kázmér, az 1848-as Szemere-kormány külügyminisztere.) Ebből a pénzből folyik még jelenleg is a vár nagy bástyájának, a barbakánnak és a Batthyány-címeres, felvonóhidas főkapunak a felújítása, valamint a vár mellett egy földbe süllyesztett turisztikai fogadóépület kiépítése.

Garaiak, Perényiek, Batthyányak

A XIII. századból eredő siklósi vár 1395-ben került a Garaiak birtokába, s 1480-ig a több generáción át nádori címet viselő család birtoka volt. Utánuk Corvin János, majd Bajnai Both András horváth-szlavón bán kapta meg, akitől 1508-ban Perényi Imre nádor foglalta el. Ő építtette a vár jellegzetes rondelláját, barbakánját. A Perényieké maradt az erődítmény a XVI. század közepéig, amikor a török elfoglalta. A törökök a belső várat raktárnak használták, a kápolnából dzsámit alakítottak ki.

A hódoltságot követően 1728-ban vásárolták meg Siklóst a Batthyányak, akiktől 1849-ben elkobozták, s bár később visszaszerezték, 1873-ban eladták a Benyovszkyaknak s ők birtokolták a II. világháború végéig.

A barbakánon és a felvonóhídon még dolgoznak
A barbakánon és a felvonóhídon még dolgoznak
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.