Egyiptom: hátrál a hadsereg, kitartanak a tüntetők

Halálos áldozatot is követeltek az éjszakai harcok a Tahrír téri tüntetők és a rendőrök közt. Az országot irányító katonai tanács ígéretet tett, hogy felgyorsítja a demokratikus átmenetet.

'A rendőrök fejre céloznak'

A kairói tüntetők szerint azért van szükség újból az utcai ellenállásra, mert Egyiptomban hiába bukott meg a Mubarak-rezsim, nagyon lassúak a változások.

Egyiptom: eldördült a választási startpisztoly

Megkezdődtek hétfőn Egyiptomban a parlamenti választások, először Hoszni Mubarak volt államfő februári bukása óta.

Laptoppal irányították a választást a Muzulmán testvérek

A rendkívül aktív, választásokat felügyelő szervezetek többnyire pozitívan értékelték a választások első napját.

Bandaháború a Tahrir tér közelében

Kisebb csetepaté tört ki a szavazóhelyiségek zárása után nem sokkal a kairói Tahrir tér közelében.

 

Megkezdődött a maratoni választás Egyiptomban

Férfiak és nők külön sorokba rendeződve várakoztak Egyiptomban, hogy részt vegyenek életük első szabad választásán. Igaz, erős megkötésekkel: a 81 milliós ország 50 millió választójából hétfőn csak 17 millió járulhatott az urnákhoz, többségükben Kairó és Alexandria lakói.

Az ország többi része két későbbi, január 10-ig elhúzódó szakaszban adhatja le voksát az 508 fős parlament képviselőire. Egyharmaduk egyéni jelölt, kétharmaduk listán szerezhet mandátumot. A listás eredményeket egyelőre nem hozzák nyilvánosságra, így egyértelmű kép még nem rajzolódhat ki a patkóról, amelynek bő harmadát vélhetően a magukat mérsékelt, modern iszlamista pártként meghatározó – a Muzulmán Testvérek mozgalmából kinőtt – Szabadság és Igazság (FJP) adhatja. (Ezt követi majd a 270 fős felső ház márciusig tartó választása, amit alkotmányozás, népszavazás, végül elnökválasztás követ 2012 nyarán-őszén. A Husszein Tantavi vezette katonai tanács ígérete szerint csak ezután mond le.)

A Tahrir téren ugyan továbbra is folyik a tüntetés azért, hogy a hatalmat Hoszni Mubarak elnök februári lemondatása óta gyakorló Legfelsőbb Katonai Tanács távozzon a politikai porondról még a választások előtt, ám a tiltakozás ereje érezhetően csökkent. Nem ért velük egyet az FJP sem, amely szerint az első lépés a demokráciához a választások megtartása, míg a katonai tanács rendezett kivonulása a hatalomból későbbi feladat.

– A szavazók hosszú sora igazolja, hogy az emberek bíznak a választás tisztaságában – mondja az FJP aktivistája. Khaled szerint a februári forradalom központját adó Tahrir tér mára elszakadt a realitástól. – Lépésről lépésre kell most már felépíteni az új Egyiptomot – mondja a mérnök végzettségű fiatalember, aki szerint pártja a voksok közel felét gyűjtheti be, lehetővé téve egy iszlám alapokon nyugvó, modern, demokratikus rendszer létrehozását. Multinacionális vállalat munkatársaként Khaled bízik abban, hogy a Nyugattal továbbra is jó viszony tart fenn Egyiptom. – Ám itt az ideje, hogy ezentúl a kormány törődjön az izraeli palesztinok sorsával is, amit Mubarak sosem vett figyelembe – mondja, hozzátéve, hogy talán az Egyesült Államok is felülvizsgálja majd egyoldalú Izrael-politikáját.

A szavazás tisztaságában kétkedő tüntető a Tahrir téren

– Megfigyelőink egyelőre nem észleltek szabálytalanságot – nyilatkozta lapunknak az FJP központjában a párt egyik koordinátora. Név nélkül azt is hozzátette, hogy a pártbeliek általános véleménye szerint Tantavi „tiszteletreméltó, erős ember, aki minden erejével az ország jobbításáért dolgozik”.

Bár a választások békésen zajlanak, a szavazóhelyiségek körüli katonai jelenlét jelzi a feszültséget. A Tahrir téri tüntetők és a belügyminisztériumot őrző katonák közötti, 40 halálos áldozattal járó múltheti összecsapások után a hadsereg páncélos erőket vont össze a minisztériumnál, és a környező – szavazóhelyiségeket is magukba foglaló – utcákat is kordon védi. Az út Tahrir téri végén már a tüntetők állnak őrt, szintén ellenőrizve az áthaladókat.

– Semmi értelme választásokat tartani, amíg Tantavi a helyén van - nyilatkozta lapunknak Boszania Kemal. Az elnökjelöltségre pályázó politikusnő szerint világos, hogy a hadsereg látszatdemokráciát akar, amelyben megőrizheti hatalmát a választott polgári vezetés felett. – A tömegek naivak, ezért vesznek részt a választásokon – vélte a politikus, aki szerint első lépésben le kellene váltani a Tantavi által kinevezett 78 éves Kemal Ganzuri kormányfőt, és megbízni az ideiglenes kabinet megalakításával Mohamed el-Baradeit. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget korábban vezető Nobel-békedíjas politikus erre készen is állt, miután Tantavi szombaton tárgyalt vele és az elnökválasztás másik erős jelöltjével, Amr Muszával, az Arab Liga elnökével. Ám a tábornok hétfőn mindkettőjüktől azt kérte, támogassák Ganzurit.
A Legfelsőbb Katonai Tanácsban kétkedők gyanúját erősítette a testület egyik tagjának hétfői nyilatkozata: Mamdu Sahin tábornok szerint az új parlament nem válthatja le az általuk kinevezett Ganzuri kormányát.

A választás az elhúzódó szakaszolás mellett egy másik sajátossággal is bír: a szabályozás szerint a képviselők felét a 4,3 hektárnál kisebb földdel rendelkező földművesek és szakszervezeti tagsággal bíró munkások kell, hogy adják, adott esetben tehát előnyt élveznek a több szavazatot begyűjtő ügyvédekkel és tanárokkal szemben. Ez korlátozhatja az értelmiségre és az üzleti életre támaszkodó liberális pártokat – és az általuk létrehozott Egyiptomi Blokkot – amelynek az ország 15-20 százalékát adó keresztény-kisebbségi is hátországot nyújthatna.

– Szerintem ez tiszta választás lesz – mondja a hosszú sorban várakozva a szavazás előtt egy egyetemista. A magas részvétel miatt egy órával meg is hosszabbították a szavazóhelyiségek nyitvatartását. Musztafa bízik abban, hogy az FJP – illetve az általa vezetett Demokratikus Szövetség – győzelmét nem akadályozzák meg. – Ha azt látjuk, hogy ismét kihasználnak minket, nyugodt lehetsz, ismét kimegyünk a Tahrir térre! – mondja harcosan.

A nők külön sorban várakoztak életük első szabad választásán
Top cikkek
Érdemes elolvasni
A NOL kiadója a Népszabadság zrt. © Minden jog fenntartva.