Reding még nem vetné be az atombombát Magyarország ellen

Érzelmes vita zajlott az Európai Parlamentben, melynek során Viviane Reding EU-biztos beszámolt az Európai Bizottság jogi elemzéséről, de újdonságot nem jelentett be, Guy Verhofstadt liberális vezető a hetes cikkely elindítását kérte a bizottságtól, Szájer József fideszes EP-képviselő pedig megszegte a saját maga által is meghozott szabályokat.

Elmaradt a látványos összecsapás, és nem tartalmazott drámai újdonságot a Magyarországról szóló vita az Európai Parlamentben (EP) szerdán, melyen Viviane Reding igazságügyi EU-biztos higgadtan beszámolt az Európai Bizottság (EB) jogi elemzéséről. Reding ismertette az EB és a magyar kormány között az elmúlt időben zajló kommunikációt, beszámolt a korábbi kötelezettségszegési eljárások eredményeiről, megemlítve, hogy a nyugdíjazott bírákat még mindig nem helyezték vissza állásukba. A luxemburgi EU-biztos részletezte a José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének múlt pénteken Orbán Viktor kormányfőnek küldött levelében jelzett aggodalmakat.

Viviane Reding beszél a vitában
Strasbourg, 2013. április 17. Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke és igazságügyi kérdésekben, alapvető jogokban és állampolgársági ügyekben illetékes luxemburgi tagja beszél Strasbourgban az Európai Parlament plenáris ülésén a magyarországi alkotmányos helyzetről folytatott vitában 2013. április 17-én. (MTI/EPA/Patrick Seeger)

Az Európai Bíróság ítéleteiből fakadó pénzügyi kötelezettségeket ellentételező kötelezően kivetendő adókkal kapcsolatban Reding megkérdőjelezte az értelmét annak, hogy a kormány saját hibáiért a magyar emberek fizessenek adókkal. Mint mondta, ez ráadásul alááshatja az Európai Bíróság tekintélyét is, és megszegheti a „jóhiszemű együttműködés” kötelezettségét. Reding második pontban kiemelte az Országos Bírói Hivatal elnökének ügyáthelyezési jogkörét, mellyel kapcsolatban megjegyezte, az EB és az Európa Tanács már tavaly aggályát fejezte ki emiatt. Reding szerint ez veszélyezteti a hatékony jogi védelmet, és a tisztességes bírósági eljárást. Hozzátette, ezzel a rendelkezéssel kapcsolatban a kormány már eljuttatta a bizottsághoz a módosítás szövegét, amit most elemeznek. Harmadik ügyként a politikai hirdetések korlátozását emelte ki (melynek értelmében a kereskedelmi médiában az országos listát állító pártok nem hirdethetnek), megjegyezve, hogy a kereskedelmi média részesedése a lakosság körében nyolcvanszázalékos. Reding szerint ez a korlátozás csak akkor jogszerű, ha indokolt és arányos, és ezen a területen is vizsgálják a módosító javaslatokat. Emlékeztetett, a problémás jogszabályok listája nem teljes, a jogi elemzés még nem zárult le.

Reding pártatlan és tárgyszerű vizsgálatot ígért, de azt is mondta, amennyiben a jogi szolgálat végez az elemzésével, nem várnak júniusig – a Velencei Bizottság elemzésének végéig – a kötelezettségszegési eljárások elindításával.

Frank Engel az Európai Néppárt (EPP) nevében tett felszólalásában közölte, az EPP várja, hogy a bizottság elvégezze az elemzését. Engel szerint az is része a problémának, hogy ilyen sok kétharmados törvény van Magyarországon. Aggasztónak tartja, hogy a magyar emberekben az a benyomás alakulhat ki, hogy Európa nem az ő oldalukon áll.

Hannes Swoboda, a szocialista frakcióvezető felszólalását azzal kezdte, a magyar emberek szabadságszerető emberek, ezt megmutatták Ausztriával és a kommunizmussal szemben is. Orbán Viktor kormányfő azonban letért erről az útról. Hangsúlyozta, a magyar parlament olyan döntést hoz, amilyet akar, de nem szabad teret engedni az önkényességnek. Emlékeztetett, a magyar embereknek rengeteg gonddal kell szembenézniük, de az ország problémáit szerinte nem lehet megoldani azzal, ha letérünk a jogállamiságtól, ahogy – mint mondta – a hajléktalanságot sem lehet megoldani annak kriminalizálásával. Nonszensznek nevezte, hogy a néppárti Barroso és Reding baloldali támadásban vennének részt Magyarország ellen. Ugyanakkor közölte: a néppártnak döntenie kell, hogy Orbán vagy Reding oldalán állnak.

Martin Schulz, az Európai Parlament  jelenlegi elnökeként egy  plenáris ülésen
Strasbourg, 2013. április 17. Martin Schulz, az Európai Parlament német elnöke az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2013. április 17-én. (MTI/EPA/Patrick Seeger)

Swoboda felhívta a figyelmet az antiszemitizmus növekvő veszélyére Magyarországon, mire Szájer József fideszes EP-képviselő szót kért magának. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke már a vita elején szólt, hogy a frakciók egyezségének értelmében a felszólalókon kívül nem lehet hozzászólni a vitához. – Tegye fel a hülye kérdését! – vesztette el türelmét Schulz, de nem tagadta meg a szót Szájertől, aki a motoros felvonulás betiltását hozta fel bizonyítékul arra, hogy a kormány harcol az antiszemitizmus ellen. Erre Daniel Cohn-Bendit is felszólalt, mondván, pont Szájer vett részt azon a házbizottsági ülésen, amin megegyeztek abban, hogy nincs külön hozzászólás.

A heves mozzanat után Guy Verhofstadt, a liberális frakcióvezető szólalt fel, aki szerint nem normális, hogy a Magyarország esetleges szerződésszegéséről szóló vita ilyen súlyos pártpolitikai megosztottságot okoz. A vitában egyedüliként követelte a bizottságtól a hetes cikkelyben foglalt eljárás elindítását, amit az alapvető jogok súlyos megsértésének veszélye válthat ki. Szerinte egyértelmű, hogy ez a veszély fennáll, és ez nem ideológia kérdése, ezért ha a bizottság nem, akkor az EP-nek kéne lépnie.

Bokros Lajos, aki az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportjának nevében szólalt fel, közölte: Magyarország kormánya három éve szabadságharcot vív az EU-val. Miért kell harcolni azzal a közösséggel, ahova hazánk népszavazás útján lépett be? – tette fel a kérdést felszólalásában, melyre szerinte az a logikus válasz, hogy a magyar kormány nem osztja az demokráciát, alkotmányos jogállamot, emberi és polgári jogok értékközösségét, és a keleti tekintélyuralmi rendszerekben látja a jövőt. Az alkotmányos jogállam lebontását Magyarországon befejezettnek lehet tekinteni – jelentette ki Bokros Lajos, aki szerint maga az alaptörvény vált alaptörvényellenessé.

Reding zárófelszólalásával kitért a hetes cikkelyre, mondván, az egy olyan „atombomba”, aminek alkalmazását háromszor is meg kell gondolni. Ugyanakkor közölte, az EU-nak szüksége van jobb eszközökre, jobb beavatkozási mechanizmusra, amelyet nemrég négy európai külügyminiszter levelében is kért. A visszafogott, de érzelmektől sem mentes vitának inkább politikai jelentősége volt. Az EP-ben Magyarországról készülő jelentés a várakozások szerint még júniusban kerülhet a plenáris ülés elé, akkor várható nagyobb vita, akár Orbán Viktor részvételével. 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.