Sokba kerül a hamis öröm

Ki ne örülne egy eredeti Cartier órának, Louis Vuitton táskának vagy egy Dior napszemüvegnek? De vastagra tömött pénztárca híján megteszi a sokkal olcsóbb másolat is. Éppen ez ellen a gondolkodásmód ellen harcol a francia luxusipari szövetség, amely a hamisítás elleni kampányba Magyarországot is bevonta.

– Minden EU-tagállam vámhatóságának levelet küldtünk. Kedvező választ kaptunk a magyaroktól is, akikkel már tavaly óta együttműködünk – mondja lapunknak Élisabeth Ponsolle des Portes, a luxusipari vállalatokat tömörítő francia szövetség, a Comité Colbert vezérigazgatója. A szövetség fizeti a magyarra lefordított, egyszerre humorosnak és elrettentőnek szánt plakátok nyomtatását: ezekkel elsősorban a repülőtereken és a vámhivatalokban találkozhatnak a polgárok. Az idei kampányban részt vesz még Szlovákia, Csehország, Románia, Olaszország és (az unión kívülről) Horvátország.

Minden eddiginél hatalmasabb bevételeket zsebelnek be a hamisítók, főként az internetes vásárlás terjedésével. Íme a számok: csak 2009 és 2010 között megduplázódott az Európa-szerte lefoglalt hamisítványok száma, elérve a 103 millió árucikket. Ezt unta meg a Comité Colbert, amely évről évre tájékoztató kampányokkal győzködi a vevőket, hogy az áltermékek megvásárlásával többet ártanak, mint gondolnák.

A saját biztonságuknak (a hamisítványok minőségét senki sem ellenőrzi), a tervezőknek (semmibe veszik a munkájukat, amelyet a szellemi tulajdonjog védene), a vállalatoknak (oda a növekedés és a munkahelyteremtés), sőt magának az államnak is (a hamisítók semmilyen adót nem fizetnek).

– A plakátokon semmit sem lehetett változtatni, így nem a Magyarországon népszerű és hamisított termékeket ábrázolják. Ennek ellenére elgondolkodtatják az embereket – válaszolja a Népszabadság érdeklődésére Schuller Attila, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vám- és jövedéki szóvivője.

Az eddigi tapasztalatok szerint a magyarok „átültetik” a mondanivalót hazai viszonyokra: nem érdemes hamis Adidas pólót venni a sarki piacon. S a Dior napszemüveg láttán is eltöprengenek: a hamisítvánnyal a saját látásukat teszik kockára?

A figyelemfelkeltő posztereket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ügyfélváróiban helyezik el, valamint az olyan magyarországi határátkelőhelyeken – beleértve a repülőtereket is –, ahol még van vámellenőrzés. (A schengeni határokon ez az ellenőrzés megszűnt.) Schuller Attila hozzáteszi: sosem a vámosok mondják ki, hogy egy termék hamis-e vagy sem, ennek a megállapításához szakértőket rendelnek ki. A leggyakrabban „koppintott” áruk (a ruházati cikkek mellett) a CD-k és a DVD-k, a parfümök, a mosószerek és a gyógyszerek. Ellenőrizni egyébként nem csak a határokon fontos. Sokszor már Magyarországon varrják fel a ruhákra a különféle márkajelzéseket; előfordult, hogy egy piacon felállított konténerben végezték ezt a munkát embertelen körülmények között tartott, távol-keleti alkalmazottak.

– Arról se feledkezzünk meg, hogy a hamisítással gyakran a szervezett bűnözést finanszírozzák – említ további gondot Élisabeth Ponsolle des Portes. A francia luxusipari szövetség (amely olyan cégeket tömörít, mint a Chanel, a Hermes vagy a Lacoste) ezért nemcsak a kampányok idején, hanem egész évben folyamatosan harcol a bűnözőkkel, magánnyomozók bevetésével. Az ő feladatuk felderíteni a gyártás és a forgalmazás „kulisszatitkait”, hogy azután jogi eljárások indulhassanak a hamisítók ellen.

Ki gondolná, hogy magyar tagja is van a luxusegyesületnek? A Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt.-t is befogadta tavaly a Comité Colbert, amely először választott európai tagokat. A herendi vállalat mellett bekerült a francia szövetségbe a cseh Moser üveggyár, a német fotó- és optikai iparból a Leica, valamint a Mont Blanc óra- és írószergyártó. A tagsághoz legalább két vetélytárs ajánlása szükséges.

Ám nem elég a vámosokkal összefogni. Az internetes kereskedelem megugrásával szintén partnerséget alakít ki a Comité Colbert a szállítást végző cégekkel, így ma már ellenőrzéseket tartanak a postai elosztó központokban is. Sőt bevonják a nagy kártyakibocsátókat (Visa, Mastercard), hogy blokkolják a kártyás fizetést a hamisítványokat kínáló – egyre népszerűbb – honlapokon.

S ha az észérvek nem győznék meg teljesen a fogyasztókat, a kampány plakátjai és szórólapjai a törvény szigorával is ijesztgetnek. A magyar változaton ez olvasható: „Hamisítással elkövetett bűncselekményért akár 108 millió forint pénzbüntetés és 3 évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.” Ennél is elrettentőbb a francia törvénykezés, amely (Európában egyedülálló módon) már a hamisítvány birtoklását bűncselekménynek tekinti.

Hamisított öblítőszert és „csabai” kolbászt is találtak már a HENT-esek Magyarországon

Hogy eredményesebb lett-e Magyarországon a hamisítók elleni küzdelem, amióta – még jócskán az előző kormányzati ciklusban – létrehozták a több minisztérium és hatóság munkáját koordináló Hamisítás Elleni Nemzeti Testületet (HENT), azt nehéz lenne tényszerűen igazolni vagy cáfolni. Annyi viszont bizonyos, hogy legalább maga a „szakterület” megkapja a neki járó figyelmet. Az igyekezet látható, ugyanakkor a hatósági rendszer szeret a kisebb ellenállás irányába haladni: az ostor gyakran azokon csattan, akiknek a tevékenysége sem a társadalomra, sem a gazdaságra nem jelent veszélyt.

Túlzás lenne azt állítani, hogy Magyarország a hamisítók paradicsoma – az viszont biztos, hogy amikor érdemi „márkaellenőrzésre” kerül sor, az ellenőrök sosem távoznak üres kézzel. A sport- és divatmárkák, a napszemüvegek és egyéb kiegészítők mellett immár a háztartási vegyi árut és a piperecikkeket is érdemes nagyítóval megvizsgálni (különösen ha a boltihoz képest valószínűtlenül olcsóbbak). Békésben a múlt hónapban teherautónyi hamis mosó- és öblítőszert foglaltak le a vámosok, amikor egyszerre razziáztak a békéscsabai piacon, illetve Battonya, Méhkerék és Gyula árusítóhelyein. 11 tonna hamis mosóport és közel háromezer liter átkeresztelt öblítőt koboztak el az árusoktól, nagyjából hatmillió forint értékben.

Ezekkel a vegyszerekkel – ugyanúgy, mint az egyre gyakrabban felbukkanó hamisított növényvédő szerekkel – nem csak az a baj, hogy álnéven kerülnek forgalomba. Sokkal komolyabb kockázat, hogy az összetételük ismeretlen, és nagy mennyiségben tartalmaz(hat)nak betiltott, illetve az egészségre és a környezetre ártalmas összetevőket.

Ugyanez a gond a hamis szeszekkel (amelyekbe nemritkán butanolt vagy metilalkoholt kevernek), illetve az álgyógyszerekkel, amelyek jó esetben krétaporból és keményítőből, rosszabb esetben agrokemikáliákból, nagy koncentrációban már veszélyes ételfestékekből stb. készülnek, sőt olykor – talán beetetési céllal – némi kábítószert is rejtenek. A HENT adatai szerint a hamis gyógyszert idehaza immár nemcsak az interneten, hanem például házalók útján is terítik, patikákban viszont még nem. Az üzlet volumenére jellemző, hogy áprilisban egy békéscsabai házaspárnál 206 ezer hamis vágyfokozót találtak (a becsült érték 300 millió forint), és ugyanabban a hónapban egy légi úton Indiából érkezett szállítmány is lebukott a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren: ebben több mint egymillió mű-Viagra volt. A szabályozás ellentmondásaira jellemző, hogy álgyógyszert készíteni vagy árulni egyelőre csak szabálysértésnek minősül. Ám egy valódi gyógyszer nevének illegális használata már bűncselekmény – vagyis a törvények egyelőre a gyártók érdekeit erősebben védik az egészségünknél.

A magyar(nak mondott) termékek eredetiségét mostanában kiemelten ellenőrzik. Legutóbb Hajdú-Biharban zajlott ilyen összehangolt akció, és találtak is hamisítványokat – például „csabai” kolbászt, amely bizonyíthatóan nem magyar eredetű volt. (Hargitai Miklós)

Egy hamisított Louis Vuitton táskát hasonlítanak össze eredetiekkel
A fake LVMH handbag (R) purchased and shipped from a China -ased online website is pictured next to products on display at a Louis Vuitton store in Chevy Chase, Maryland, October 5, 2010. The Organization for Economic Cooperation and Development estimates the amount of counterfeit goods and pirated copyrights in world trade grew from about $100 billion in 2001 to about $250 billion in 2007, the last year for which they have made an estimate. In the 2009 budget year, U.S. Customs agents and other officials made 14,481 seizures valued at $260.7 million dollars. Picture taken October 5, 2010. To match Special Report CHINA-PIRACY/ REUTERS/Hyungwon Kang (UNITED STATES - Tags: CRIME LAW BUSINESS)
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.