- Nagykövet asszony, két éve érkezett Magyarországra. Hogyan látja az elmúlt két évet, a politikai és gazdasági változásokat?

- Valóban, majdnem pontosan két éve vagyok nagykövet. Nagyszerű két év volt, izgalmas időszak. Egyrészt úgy érzem, hogy az elmúlt másfél évben, amióta az új kormány van hatalmon, a kétoldalú kapcsolatok megerősödtek a két ország között. Új lehetőségeket találtunk az együttműködésre a rendvédelem, a biztonságpolitika területén, sok képzési és csereprogram valósult meg ezeken a területeken. Ugyanakkor hatalmas változások zajlottak Magyarországon, amit szorosan figyelemmel kísértünk. Szorosan együttműködtünk a kormánnyal, miközben a reformokon dolgoztak, és észrevételeket tettünk, amikor úgy láttuk: a demokratikus intézmények és a fékek és egyensúlyok rendszere veszélybe kerülhet.

- Korábban többször is hangsúlyozta, hogy gyakran találkozik és egyeztet a kormány tagjaival és a Fidesz politikusaival. Változott-e ez a viszony azóta, amióta az amerikai kormány egyre többször fejez ki kritikát a magyar vezetéssel szemben?

- Mindig is nagyon jók voltak a kapcsolataink, az ajtók nyitva álltak előttem és a munkatársaim előtt. Szoros kapcsolatokat alakítottunk ki, és az ügyek nagyon széles skáláján működtünk együtt, például romaügyekben. Együtt utaztam a külügyminiszterrel Szarajevóba és Koszovóba, elmentem vele Afganisztánba, ahol láttam, amint egymás mellett dolgoznak az amerikaiak és a magyarok. A júniusban tartott transzatlanti hét fantasztikus volt, és ezt a magyar kormány kezdeményezései tették olyan nagyszerűvé. Minden nap, ha kinézek az ablakomon, Ronald Reagan egykori amerikai elnök szobrát látom, és ez is annak a nagyon szoros együttműködésnek az eredménye, ami ittlétem óta jellemző. És éppen ez az oka annak, hogy amikor a múlt év végén a sarkalatos törvényeket úgy fogadták el, hogy az általunk megfogalmazott aggodalmakat nem vették figyelembe, az nagyon nagy csalódást okozott.

- Válaszolt-e már a magyar kormány Hillary Clinton külügyminiszter december 23-i levelére, amelyben nyomatékosan kérte az alkotmány egyes rendelkezéseinek és a sarkalatos törvények átgondolását?

- Úgy tudom, még nem érkezett válasz Washingtonba, de szándékukban áll válaszolni.

- Úgy tűnt, hogy ön nagyon jó kapcsolatokat ápol Orbán Viktor miniszterelnökkel. A személyes kapcsolat nem segített abban, hogy az amerikai kormány kritikái megértő fülekre találjanak? Egyáltalán hogyan fogadja a magyar kormány a kritikát?

- Magyarországon történt egy kormányváltás, ahol az egyik párt hatalmas, kétharmados győzelmet aratott, mi pedig ezt tiszteletben tartjuk. És nagyon sok szinten az együttműködés pozitív volt. Az ősszel folytatott beszélgetéseink alapján pedig az volt a benyomásom, hogy a demokratikus intézmények, valamint a fékek és egyensúlyok megőrzése érdekében felvetett aggodalmainkat tükrözni fogják majd a döntések. Ám csak az utóbbi néhány hétben vált világossá számunkra, hogy sok olyan területen, ahol komoly fenntartásaink voltak, a megjegyzéseinket egyáltalán nem vették figyelembe.

- Nem tart attól, hogy a sok kritika visszaüt, a kormány csak zártabb lesz, és ezért az üzenet nem éri el a célját?

- Néha felmerül: akkor mi most megmondjuk-e a kormánynak, hogy mit csináljon? Tudjuk, hogy ez érzékeny terület. Az elmúlt két évben tanultam egy kicsit a magyar történelemről, és értem, hogy ez érzékeny kérdés. De most nem 1848-at vagy 1939-et írunk, hanem 2012-t. A huszonegyedik században élünk, a világ sokat változott. Magyarország az Egyesült Államok barátja és szövetségese, és mi azt szeretnénk, ha itt jó irányba mennének a dolgok. De azt is szeretnénk, hogy Magyarország továbbra is a demokratikus átalakulás egyik sikeres példája legyen. Továbbra is szorosan együtt fogunk működni a kormánnyal. Nemcsak azért, hogy az általunk felvetett kérdések megoldódjanak, hanem hogy segítsünk az országnak, amikor ilyen nagy változásokon megy keresztül.

- Lehetséges még együttműködni, beszélni Orbán Viktorral?

- Nincs köztünk ilyen közeli személyes kapcsolat. A kettőnk közti kapcsolat két ország képviselői közti viszony. Az a kérdés, lehetséges-e, hogy a két ország továbbra is együttműködjön. Természetesen. Országaink képviselőiként ránk hárul a feladat, hogy a két ország kapcsolatának hagyományait ápoljuk. A transzatlanti héten például nagyon sokat beszéltünk Ronald Reaganről és arról, milyen áldozatokat hozott a térség szabadságáért. Beszéltünk 1956-ról, arról, a magyarok milyen áldozatokat hoztak a szabadságukért. Ez az az örökség, amelynek az ápolása közös feladatunk.

- Az Egyesült Államokat gyakran kritizálják azért, hogy beleavatkozik más országok belügyeibe, és Orbán Viktor is azzal érvel, hogy egy demokratikusan választott parlamentnek joga van olyan törvényt hozni, amilyet jónak tart. Erre ön hogyan szokott reagálni?

- Sokszor elmondtuk: tiszteletben tartjuk, hogy a kormány kétharmados többséggel került hatalomra. A választások fontosak, de a demokrácia többet jelent, mint pusztán szabad választásokat. A demokráciának része a jogállam elemeinek tisztelete és a demokratikus intézmények fenntartása is.

- Hillary Clinton külügyminiszter decemberben küldött levele már a harmadik figyelmeztetés a nyári személyes találkozó és az ősszel küldött demars után. Milyen további eszközök maradnak a diplomáciai nyomásgyakorlásra?

A továbbiakban is próbálunk beszélni a kormánnyal aggodalmainkról, és arra biztatjuk majd őket, hogy vegyék azokat figyelembe. Rengeteg változás történt egyszerre Magyarországon, és bár az új alkotmány anélkül lépett hatályba, hogy fenntartásainkkal foglalkoztak volna, elképzelhetőnek tartom, hogy talán most mégis megfontolják ezeket. Továbbra is hangsúlyozni fogjuk azoknak az egyébként eléggé szűk körű, ám annál súlyosabb kérdéseknek az ügyét, amelyeket problémásnak tartunk. Ezek között van az igazságszolgáltatást átalakító törvény, a Magyar Nemzeti Bankról hozott törvény és a médiatörvény is. Idetartozik az egyházügyi törvény is, amely nem felel meg a nemzetközi elvárásoknak, túlságosan átpolitizálja, hogy mely egyházak lehetnek ismét elismertek.

- Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter jövő héten Washingtonba utazik, hogy informálisan tárgyaljon a Nemzetközi Valutaalappal. Mit gondol, milyen feltételeket fog majd támasztani a szervezet?

- A tárgyalások az IMF és a magyar kormány között zajlanak, erre nekünk nincs ráhatásunk. Annyit elmondhatok, hogy a tárgyalások tényét pozitívnak tartom, és remélem, hogy mindkét fél számára hasznos lesz. De a két féltől függ, hogy miben egyeznek meg.

- Az IMF-re az Egyesült Államoknak nagy befolyása van, és vannak olyan spekulációk, hogy a tárgyalások megkezdéséhez az IMF politikai vagy gazdasági feltételeket is támaszthat.

- Mint mondtam, ez egy nyílt és átlátható folyamat, amelynek során az IMF és a magyar kormány megegyezik, milyen feltételek lennének elfogadhatóak mindkét fél számára.

- Nagyon sok külföldi, köztük amerikai nagyvállalat is befektet Magyarországon. Az ő hangulatuk mennyiben változott meg az elmúlt másfél évben? Spanyolországban például a helyi amerikai kereskedelmi kamara levelet írt a novemberben megválasztott új spanyol kormánynak, és gyors reformokat sürgetett, amelyeket nemrég be is jelentettek. Érez ilyen nyomást Magyarországon is?

- Az üzleti szféra természetesen szorosan figyelemmel kíséri az eseményeket. Mint üzletasszony én magam is elmondhatom, hogy a kiszámíthatóság nagyon fontos, és a rengeteg változás bizony befolyásolta a befektetések kiszámíthatóságát. Hozzá kell tennem, hogy a befektetések szempontjából Magyarország nagyon sok előnnyel is rendelkezik, ezért a kiszámíthatóság visszaállítása gyors eredményt hozhat.

- Amikor ideérkezett, több interjúban is elmondta, hogy más lehetséges nagyköveti posztot is felajánlottak az ön számára, és a férje hatására döntött Budapest mellett. Nem bánta meg?

- Azt hiszem, a magyarok néha kicsit túl szigorúak önmagukkal. Ez egy gyönyörű ország, és amióta itt vagyok, számos barátom és rokonom jött meglátogatni. Nagyon remélem, hogy az általunk felvetett problémák megoldódnak, és hogy a kormány reformjainak pozitív hatásai lesznek, mert szerintem ez az ország teli van tehetséggel, előnyös adottságokkal, lehetőségekkel. Obama elnök világosan elmondta, mit gondol Európáról: hogy az itteni barátainkat és szövetségeseinket szeretné erősnek látni, mert ez nekünk is érdekünk. Ha újrakezdhetném, akkor sem választanék másik országot.