Katar járhat a legjobban Líbiában

Katar jöhet ki a legjobban a líbiai felkelésből – legalábbis a külföldi támogató országok közül. Az alig több mint 11 ezer négyzetkilométeres Öböl-beli arab állam – mely Franciaország után másodikként ismerte el a felkelők Átmeneti Nemzeti Tanácsát az észak-afrikai ország kormányaként – az elsők között vehet részt az újjáépítésben és szerezheti meg az olajexportot érintő új szerződéseket.

Doha lett a líbiai felkelők bázisa az Öbölben, s az arab országok közül Katarban bíznak meg leginkább az új Líbia vezetői – emlékeztetett a Wall Street Journal.

Együtt a felkelők által használt régi líbiai, valamint a katari zászló Kadhafi főhadiszállása, a Bab al-Azizija egyik épületén
A rebel makes victory signs as he stands between the Qatar flag (top L) and the Kingdom of Libya flag in front of Muammar Gaddafi's residence at the Bab al-Aziziyah complex in Tripoli August 24, 2011. A day after rebel forces overran his Tripoli headquarters and trashed symbols of his 42-year rule, scattered pockets of loyalist diehards kept the irregular fighters at bay as they hunted Gaddafi and his sons. Rebels also reported fighting deep in the desert and a standoff round Gaddafi's tribal home town. Qatar was one of the first countries to back Libyan rebels seeking to overthrow its one-time friend Gaddafi. REUTERS/Ismail Zitouny (LIBYA - Tags: POLITICS CONFLICT CIVIL UNREST IMAGES OF THE DAY)

Katar elsőként küldte az arab államok közül vadászgépeit a repüléstilalmi övezet betartására Líbiába, amiért cserébe hálálkodó telefonok érkeztek Párizsból és Washingtonból. Nem rossz, ha a világ vezető hatalmait „lekötelezi” egy kis állam. Épp ez a több éve gondosan felépített katari külpolitika lényege: látszódni, és minél több – főleg regio nális – együttműködésben részt venni. A katariakat az első Öbölháború győzte meg arról, hogy aki anonim marad, például Kuvait, az katasztrófa idején pórul jár.

Hamad bin Khlaifa Al-Thani emír nemcsak országot épít a tavaly csaknem 20 százalékos gazdasági növekedésből és a tíz éve többletet hozó költségvetésből, hanem „brandet” is formál Katarból. Ennek egyik látványos eredménye a 2022-es labdarúgó-világbajnokság rendezésének elnyerése és a csaknem száz repülővel rendelkező Qatar Airways sikere is.

A reformer Hamad sejk 1995-ben békés puccs során szerezte meg a hatalmat apjától. Katar nem sokkal később elindította az al-Dzsazíra arab hírtelevíziót, amely átformálta a régiót – ezt az arab tavasz hónapjaiban érzékelni a leginkább. Az al-Dzsazíra elsőként volt hajlandó izraeli vendégeket is szerepeltetni, miközben keményen nekimentek pél dául Szaúd-Arábiának. Ez utóbbinak továbbra sem tetszik, hogy a „kistestvér” kilépett az árnyékából, 2002 és 2007 között nem is állomásozott szaúdi nagykövet Dohában. Hamad emír emellett új alkotmányt vezetett be, és noha a parlamenti választások az ígéretek ellenére soha nem valósultakmeg, a 29 fős önkormányzati tanács megválasztásában nők is részt vehetnek, akik egyébként Szaúd-Arábiával szemben itt vezethetnek autót. Bár a katari többség is a szunnita iszlám konzervatív vahabita szárnyát képviseli, itt nem forrt össze úgy a klérus és a monarchia, mint Szaúd-Arábiában. Katar a hatalmas olajbevételekből (a GDP fele, az export 85 százaléka) jólétet biztosít. Itt a legtöbb a világon az egy főre eső GDP, majdnem kétszer akkora, mint az Egyesült Államokban. A kis Öböl menti ország rendelkezik a világ harmadik legnagyobb gáztartalékaival, 2009-ben Gyurcsány Ferenc kormányfő is tárgyalt arról, hogy egy horvátországi terminálon keresztül cseppfolyósított gázt vásárolnánk. A katariak tudják: az olaj még 37 évig lesz elég, ezért hatalmas összegeket fektetnek az infrastruktúrába és az oktatásba. A dohai „Oktatási városban”, egy a tudásnak szentelt városrészben nyolc neves amerikai egyetem képviselteti magát. – Hamad emír célja, hogy megmutassa, az iszlám és a haladás nem összeférhetetlen –mondták a sejk tanácsadói a BBC-nek.

Katar abból a szempontból is különleges, hogy mind Washingtonnal, mind Teheránnal jó kapcsolatokat ápol. Katar amerikai katonai támaszpontnak is otthont ad, és a 2008–2009-es gázai háború előttig diplomáciai kapcsolatokat ápolt Izraellel egy dohai kereskedelmi kihelyezettség leple alatt. Doha segített rendezni a 2008-ban a súlyos libanoni belviszályt, többször próbált egyezséget kidolgozni a két palesztin szervezet, a Fatah és a Hamasz között (utóbbival igen szívélyes viszonyt ápol), de a katariak közvetíttek már Szudánban, Szomáliában, a Nyugat-Szaharában, valamint Etiópia és Eritrea között is. Doha támogatja a líbiai felkelőket, miközben egyetért a bahreini felkelés leverésével – a regionális stabilitás előnyt élvez.

A csupán harminc éve független Katar szerepe azért is nőhetett meg, mert a Közel-Kelet hagyományosan fajsúlyos államai, Egyiptom, Jordánia elvesztették meghatározó szerepüket. Doha nemrég az Arab Liga főtitkári pozíciójára is ajánlott jelöltet, de ott még a hagyományok érvényesültek: egyiptomit választottak. Mindenesetre a „felvilágosult” monarchia ambícióival számolni kell.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.