A németeknek tragédia, a világnak egy válság lezárása

Már az utolsó fémrácsos kerítésen is átmásztak, amikor 1989. február elején az NDK határőrök felfedezték Chris Gueffroyt és Christian Gaudiant.

Azonnal tüzet nyitottak a Kelet-Berlinből Nyugatra szökni akaró huszonéves fiatalokra. Gueffroyt tíz golyó sebesítette halálra, ő volt az utolsó áldozat, aki lőfegyvertől veszítette életét a berlini falnál. Gaudiant elkapták; mint kiderült, barátjával tévesen úgy tudták, hogy a tűzparancsot már visszavonták. Egyikük sem sejtette, hogy a hidegháború egyik jelképévé vált berlini fal kilenc hónap múlva leomlik. Méghozzá úgy, mintha nem is választotta volna el a két Németországot és a két világrendszert huszonnyolc éven át.

Berlinben ma már turistalátványosság az egykor közel 166 kilométer hosszan futó építmény, amelyet ötven évvel ezelőtt, augusztus 13-án kezdtek el építeni. A közelgő évforduló kapcsán a német hírszerzés, a BND eddig titkosan kezelt dokumentumokat hozott nyilvánosságra. Az 1952–1962 között született ötezer oldal a négy megszállási övezetre osztott Berlin körül kialakult, és egyre eszkalálódó helyzetet segít jobban megérteni. Az iratokból azonban kiderül, hogy a keleti oldal

– Moszkva jóváhagyásával – már az 1950-es évek közepétől fontolgatta a szovjet és a nyugati, értsd az amerikai, brit és francia zóna közti szabad átjárás felszámolását, a területek egymástól való elzárását.

A BND-anyagból ugyan az rajzolódik ki, hogy a nyugati hatalmakat, elsősorban az Egyesült Államokat meglepték az augusztusi események. Pedig már június végén érzékelni lehetett a „Berlin környékén állomásozó NDK-s fegyveres szerveknél foganatosított intézkedéseket”. S John F. Kennedy amerikai elnök sem akkor szembesült először az üggyel, hiszen Nyikita Hruscsov, az SZKP főtitkára 1961 júniusának elején, bécsi találkozójukon kerek perec közölte vele: a berlini lyukat be fogjuk tömni!

– Ami Németország számára történelmi tragédiát jelentett, az a világpolitikában az atomháborúval fenyegető válság enyhülését hozta – írta a berlini Der Tagesspiegel. Jochen Staadt, a berlini Freie Universität belnémet viszonyokra szakosodott történésze ugyanakkor úgy látja, hogy az egykori NDK-ban győzelemként ünnepelt falépítés – történelmi perspektívából visszatekintve – a vereség beismerése volt. –Ha nem építették volna meg a falat, akkor a kelet-berlini rezsim egyszerűen nem tudta volna visszatartani az embereket. Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt néhai főtitkára már 1960-tól rendszeresen olyan segélykérő leveleket küldött Hruscsovnak, amelyben az NSZK-val szembeni gazdasági lemaradást ecsetelve leírja, hogy rendkívüli intézkedések nélkül a keletnémet munkásparaszt államnak nincs igazán jövője – nyilatkozta lapunknak a 61 éves, Frankfurtban született kutató.

Staadt 1986-ban költözött az akkori Nyugat-Berlinbe, s akkor szembesült a fallal, valamint annak abszurditásával. Élete egyik meghatározó élménye volt, hogy a költözéshez használt régi Volkswagen Bogarát hogyan szedték darabokra az NDK-s határőrök, amikor tranzitátkelésre „jelentkezett” a német–német választóvonalon.

Staadt szerint csak részben meglepő az a Berliner Zeitungban minap publikált felmérés, miszerint a berliniek jó harmada helyes lépésnek tartja az 50 évvel ezelőtti falépítést. Akik így vélekednek, azok döntő részben kelet-berlini lakosok. S miután Berlin lakossága az elmúlt húsz évben kicserélődött, s most is nagy az ide-odavándorlás, nem csoda, hogy az „újberliniek” jelentős száma nem tud mit kezdeni az 1961. augusztus 13-i dátummal. Nekik a fal valamiféle rejtély vagy inkább kuriózum.

Staadt mindenesetre úgy látja, hogy tíz-húsz év múlva a fent említett trend megfordulhat, a felnövő generációk, a fiatalok egyre nagyobb érdeklődést mutatnak majd a német félmúlt felé. Nem volt ez másképp az 1933–1945 közötti időszakkal sem. A III. Birodalom bukása után jóval több mint két évtized telt el, amíg a nyugatnémet közvélemény – a diáklázadások és a Willy Brandt vezette szociáldemokraták hatalomra kerülése nyomán – hajlandó volt szembenézni a náci rezsim embertelen bűneivel.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.