Az egymilliomodik üdülési csekk ünnepélyes átadása

Népszabadság/archív - Bánhalmi János

Ingatlanadóval és szuperbruttósítással megfejelve, de voltaképp ugyanazt a 2010-es adócsomagot nyújthatja be a Bajnai-kabinet, mint amit az elődje ráhagyott. Az egyeztetések még tartanak, néhány részletben még lehet változás, de az alapelvek már letisztultak. Bajnai Gordon kormányfő és Oszkó Péter pénzügyminiszter tegnap vázolta az elképzelést a szocialista frakciónak. A tervek szerint a kormány a jövő héten tárgyal a csomagról, majd azt benyújtják az Országgyűlésnek. A vita még bőven az európai parlamenti választások előtt megkezdődhet a javaslatról, dönteni azonban már csak a választás után fognak róla. A tervet július elejéig fogadhatja el a T. Ház.

A legnehezebb az ingatlanadó elfogadtatása lehet - a terv az elmúlt három évben folyamatosan elvérzett a szocialista frakció ellenállásán. Most viszont az új adó bevezetése a feltétele annak, hogy végre lehessen hajtani az adócsökkentéseket más területeken. Kormányzati forrásaink szerint a mértékeken még lehet finomítani - az egyeztetések erről szólnak most -, ám az új terhet mindenképpen be akarják vezetni 2010. július elsejétől. A frakciónak bemutatott terv szerint - a termőföldeket kivéve - minden ingatlan után kellene adót fizetni, a lakások után kevesebbet, az irodák, üdülők, telkek és garázsok után többet. Az ingatlanadó részletei itt olvashatóak >>

Az ingatlanadóból összesen 225 milliárd forint bevételt vár a kormány, ám nem mind jelent többletet, hisz az ingatlanok 45 százaléka után most is fizetnek valamilyen adót, átlagosan évi 15 ezer forint a teher. Vagyis: eleve befolyna az önkormányzatokhoz az a 110 milliárd forint, amimost kommunális adó, építményadó, vagy pedig telekadó címen szednek be. Az ingatlanadó bevezetésével ezek a terhek megszűnnének - az önkormányzatok cserébe az új teherből származó összeget kapnák, ám többletük ebből nem lenne. A kormányzat az önkormányzatoknak juttatott központi forrásokat csökkentené annyival, amennyivel többet az új adó hoz majd a helyi testületeknek.

A kormányzat összességében is nullszaldós adóváltozást tervez, ami annyit jelent: a többletbevételt máshol adnák vissza. Leginkább járulékcsökkentésben és az szja-mérséklésben. Előbbi az előző kormány teher-mérséklésének átvételét jelenti. Ahogyan a Gyurcsány-kabinet, úgy Bajnai Gordon kormánya is 2010-ben teljesítené ki a júliustól korlátozottan bevezetett járulékmérséklését. A nyártól a minimálbér kétszereséig 27 százalék a munkáltatói járulékteher, felette pedig az eredeti 32 százalék. Jövőre a teljes bérre vonatkozna a 27 százalékos könnyítés. Új eleme a korábbi kabinet terveihez képest a tételes egészségügyi hozzájárulás megszüntetése. Az 1950 forintot jelentő havi terhet most minden munkavállaló után fizetni kell. Az intézkedéssel párhuzamosan azonban a nem bér jellegű kifizetéseket terhelő, úgynevezett százalékos egészségügyi hozzájárulás összege a mai 11-ről 27 százalékra nő majd. Ezenfelül pedig a kormány - ahogyan elődje is - megháromszorozná a rehabilitációs járulék összegét (ezt a 20 főnél többet foglalkoztató cégeknek kell fizetniük, ha nem alkalmaznak megváltozott munkaképességű dolgozót).

Új elem a korábban már bejelentett szuperbruttósítás: az szja-alaphoz 2010-től hozzá kell majd számolni a 27 százalékot jelentő járulékot. Az szja sávhatára 5 millió forint, a jelenleginek körülbelül a duplája volna (a visszamenőleg most bevezetett 1,9 milliós határ az új számítási rendszerben 2,4 milliót „ér"). Az alsó kulcs 18 százalékról 17 százalékra csökkenne, a felső 36-ról 32 százalékra - ám a magas jövedelműeknél megmaradna a különadó. A minimálbér továbbra is adómentes maradna, az adójóváírás az új rendszerhez alkalmazkodva a bér 17 százaléka, maximum havi 15 100 forint volna, és 4,7 millió forintos szuperbruttós jövedelemnél szűnne meg teljesen.

A változásokkal a legjobban az átlagkeresetűek járnak: a szuperbruttósított (járulékkal is egybefoglalt) bérnek ugyanis most 54 százalékát viszi el az állam (az új idei adótáblával 51,6 százalékot), míg jövőre ez az arány 45,7 százalék lesz. A most élő - régi - rendszerhez képest a 240 ezer forint bruttó bérű alkalmazott 19 500 forinttal többet visz majd haza a kabinet számítása szerint. Így - szólnak az érvek - az ingatlanadóval együtt számolva is jobban jár majd az átlagos magyar család, hiszen ebből az összegből havi 2-3 ezer forintot visz el az új teher. (Jövőre - miután most csak fél évtől él a rendszer - ennek is csak a felét).
A kabinet számításai szerint így az átlagkeresetűek az ingatlanadóval egybeszámolva is jobban fognak járni jövőre - bár néhány adóemelés azért még van a kormányzati tervekben. Megszűnne az szja-kedvezmények többsége, csak a családi kedvezmény és a hosszú távú megtakarításokat ösztönző önkéntes biztosítói és nyugdíj-előtakarékossági kedvezmény maradna.

Oszkó hamar előállt a 2010-es adótervével
Koszticsák Szilárd Az étkezési jegy és a természetbeni juttatások adókötelessé válnának. 2010-től csak a szociális juttatások maradnak adómentesek - minden más után fizetni kell az államnak. A napidíj, az üzemanyag-megtakarítás után teljes egészében, rendesen adózni kellene. Az étkezési jegyek, az üdülési csekk vagy a bérletpénz - vagyis a hagyományos céges juttatások - után 32 százalékos adót kellene fizetni, míg a többinél a természetbeni juttatások mai 54 százalékos adója volna a teher.

Hasonló drasztikus kedvezménymegvonást tervez a kabinet a vállalati adóknál is. A 4 százalékos különadót eltörölnék, ám a mostani 16 százalékos terhet 19 százalékosra emelnék - vagyis csak egy százalékponttal csökkentenének. Ám kiszélesítenék az adóalapot, ami azt jelentené, hogy csak néhány kedvezmény maradna meg. Ilyen a kisvállalkozásoknak adott kedvezmény (50 millió forintos árbevételig 10 százalék maradna az adó), valamint a fejlesztésekhez, a foglalkoztatáshoz és a holdingok létrehozásához kapcsolódó mentességek. Azt, hogy végül a társasági adó átalakítása többletterhet jelent-e vagy sem, nehéz eldönteni - mindenesetre az elképzelés majdnem megegyezik az előző kabinet tervével, ami többletbevételt hozott volna a költségvetésnek.

Egyértelmű emelés a jövedéki adónál lesz. Jövőre a terv szerint a gázolaj adója 7,2 százalékkal, a cigarettáé 8,7 százalékkal emelkedik - ami januártól 9, illetve 11 százalékos újabb áremelést jelent. Ezeknél a termékeknél egyébként ezt megelőzően is lesz drágítás: a nyári adóváltozások során az áfa emelése is hat, de emelkedni fog az összes jövedéki termék adója is. Januártól így a gázolaj és a cigaretta is 23 százalékkal kerül majd többe a mostaninál csak az adóemelések következményeként.
Főbb változások 2010-ben

Tehercsökkentések

- 32 helyett 27 százalékos járulék a teljes bérre (2009 júliusától ez a minimálbér duplájáig jár)

- munkaadói és munkavállalói járulékok beolvadnak a bruttó járulékba (egyszerűsítés)

- csökkenő szja, szuperbruttósítással. Sávhatár 5 millió forint (kb. a jelenlegi duplája), 17 és 32 százalékos kulcsok

- megszűnik a kulturális járulék

- megszűnik a fix egészségügyi hozzájárulás, (de emelkedik a százalékos)

Tehernövelések

- értékalapú ingatlanadó (2010 júliusától fizetendő)

- jövedéki adó emelése: cigaretta 11, gázolaj 9 százalékkal drágul januártól

- megszűnő szja-kedvezmények (családi, önkéntes pénztári, nyugdíj-előtakarékossági marad csak)

- megszűnő adómentességek (csak a szociális juttatás adómentes, adózik a napidíj, az étkezési jegy és az üdülési csekk is)

- új vállalati adó. (Megszűnik a különadó, de az adókulcs 16-ról 19 százalékra emelkedik, kevesebb a kedvezmény, szélesebb az adóalap)

- 11-ről 27 százalékra emelkedik a százalékos egészségügyi hozzájárulás

- háromszorosára nő a rehabilitációs járulék