Létezik a titkos klauzula, az államra sózhatják a repteret
Nem a Malév, hanem a reptér privatizációs szerződéseiben kell keresni azt a klauzulát, amelyik biztosítja a jogot az üzemeltetőnek, hogy amennyiben veszteséges működése esetén nem tudja törleszteni hiteleit, a finanszírozó bankok az államtól kérjék annak átvállalását. Cserébe az állam részvényekhez juthat, tehát végső soron államosíthatják a repteret.
Létezik klauzula a budapesti reptér üzemeltetéséhez kapcsolódóan, amely szerint az üzemeltető elállhat a szerződéstől bizonyos esetekben – állítja a Malév ügyeit közelről ismerő forrásunk. Egymásnak ellentmondó állítások hangoztak el arról a napokban, hogy az államot terheli-e kötelezettség a Budapest Airport Zrt.-vel szemben, ha a Malév leállása miatt kieső utasforgalom veszteséget okoz a reptérnek.
Veres János volt pénzügyminiszter, illetve Gyurcsány Ferenc egykori kormányfő – az ő idejükben, 2005-ben történt a reptér privatizációja – nem emlékszik, illetve nem tud ilyenről, ez kiderült az elmúlt napokban adott nyilatkozataikból. Budai Gyula kormánybiztos ellenben határozottan állítja, hogy van ilyen kitétel, amit szerinte titkos záradékban rögzítettek.
Forrásunk szerint a klauzulát nem a Malév, hanem a reptér privatizációjáról szóló szerződések között kell keresni. Több is született, egy az adásvételről, illetve külön az üzemeltetési jogról. Valójában ez utóbbi képviseli a nagyobb értéket, ebben biztosítanak hosszú távra üzemeltetési jogot a a reptér szerződés szerinti üzemeltetőjének.
E klauzula forrásunk emlékei szerint lehetővé teszi, hogy az üzemeltető elálljon a szerződésről, ha az utasforgalom – a Malév kiesése miatt – visszaesik, és emiatt vesztesége keletkezik. Vagyis nem arról van szó, hogy az államnak ki kellene váltania a kieső utasforgalmat, hanem arról, hogy az üzemeltetőtől lényegében visszavásárolja a reptér üzemeltetését. Más, az ügyet szintén jól ismerő forrásunk szerint az állam részvényeket kérhet cserébe azért, hogy az üzemeltetőt finanszírozó bankok felé rendezi a tartozást. A lényeg: elvileg a budapesti reptér államosításához is vezethet, ha a BA Zrt. élni kíván a szerződésben biztosított jogaival.
A döntés pedig valójában azon bankkonzorcium kezében van, amelyik finanszírozta a Budapest Airport Zrt. fő tulajdonosát, a német Hochtiefet. A kérdés az, hogy a német cég tudja-e finanszírozni adósságát a csökkenő utasforgalom mellett is, vagy a bankok rákényszerítik, hogy éljen a szerződésekben biztosított jogával.
A Malév ügyeit jól ismerő forrásunknál arról is érdeklődtünk, szerinte mi vezetett a légicég összeomlásához. A szakértő úgy látja, ilyen üzemméret és üzleti modell mellett szinte törvényszerű volt a csőd. Példaként a munkaszerződéseket említette: szerinte a pilóták nyugat-európai szintű javadalmazásban részesültek (ideszámítva a béren túl adott juttatásokat is), miközben a repült óraszámuk alacsonyabb volt, mint nyugat-európai kollégáiké.
Budai: 1000 milliárd az állami teher
Információink igaznak bizonyultak: csaknem 1000 milliárd forint az az állami teher, amit a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt.-vel kötött szerződés tartalmaz, ha a Malév felszámolásba kerül - közölte Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos sajtótájékoztatóján. Tájékoztatása szerint a hitelezőnek elsőbbséget biztosító úgynevezett senior adósság 90, illetve a tőkejuttatás 97 százalékát kell megfizetni a Budapest Airport fő tulajdonosának, a német Hochtief cégnek a Malév felszámolása esetén.
Budai Gyula az MTI kérdésére közölte, hogy a vagyonkezelői szerződésben tételesen szerepel senior adósság címén 464 milliárd forint, további 60 milliárd forint a részvények ellenértékeként és 390 milliárd forint a 75 évre szóló vagyonkezelési jogért.