Beletört a bicskánk a MÁV átalakításába – jelentette ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) csütörtöki rendezvényén Orbán Viktor. A bicska a vasút megújítására tett eddigi lépéseket kudarcnak nevező miniszterelnök megfogalmazása szerint „nem tört még el teljesen, ezért kihúzzuk és újra belekezdünk”. És az ország első embere megint igazat mondott, az újrakezdés takarékos terve máris kész. Ha megvalósul, nagyon sokaknak, vasutasoknak és utasoknak egyaránt fájni fog. Nagyon!

A Regionális Közlekedési Irodákhoz (RKI) köthető, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak (NFM), a MÁV-nak és a Vasúti Pályakapacitás-elosztónak postázott, de különféle internetes oldalakra is kikerült tervezet szerint az április 15-én esedékes idei első, azaz 1. számú menetrend-módosításkor a nemzeti vasút mintegy ötven vonalán látványosan megváltozhat a vonatok közlekedésének rendje. Ha a közösségi közlekedésre, ezen belül is a MÁV-ra fordított évente 380-400 milliárd forint költségvetési kiadás csökkentésére hivatott elképzelésből a cybertérben keringő irománynál több, netán valóság lesz, seregnyi vonat tűnhet el egyik napról a másikra. A mozdonyvezetők szakszervezetének elnöke, Kis László mindenesetre péntek reggel tényként közölte egy rádióinterjúban, hogy az új menetrendet két nappal ezelőtt aláírták.

A seregnyi eltűnő vonat szám szerint több mint négyszáz abból a nagyjából háromezerből, amely nap mint nap közlekedik. Leállításuk a MÁV vezérigazgatóságának folyosóin terjedő hírek szerint akár tíz százalékkal is csökkentheti a nemzeti vasút személyszállítási teljesítményét.

A megszokott járatok jelentős hányadáról az elmúlt évtizedek legnagyobb vasútellenes kormányzati lépése nyomán, zömmel éppen a kormány által korábban megmentendőnek ítélt szárnyvonalak mentén élőknek kell lemondaniuk. Hiába, kormányzati pozícióban már nem is olyan egyszerű a települések lakosságmegtartó képességének megőrzésére hivatkozva vasutat fenntartani, mint arról ellenzékből nagyokat mondani.

Ha a bizonyára még nem teljesen végleges tervek szabad jelzést kapnak, a MÁV két éve beindított, ám a miniszterelnök szerint kudarcos átalakításának következményeit a többi között az Esztergom–Almásfüzitő–Komárom vonalon is megérezhetik. Itt hirtelenjében tizenkét vonattal lesz kevesebb minden nap. A lemondott járatok nyomán támadó űrt az első körben megmaradt vonatok menetrendjének átalakításával tömnék be.

De hasonló kilátásokkal várhatják az április derekát a Pápa–Csorna vonal mentén fekvő települések lakói is. Itt egyetlen tollvonással napi 17 vonatot szüntethetnek meg. A Vác–Diósjenő–Balassagyarmat vonalon tíz, a Balassagyarmat–Ipolytarnóc viszonylaton 16, az Eger–Szilvásvárad vonalon 14 vonat sorsa kérdéses.

A megvágott mellékvonalakat lehetne még sorolni, de felesleges, ha helyettük a kormány fontosabb viszonylatokon is megkeserítené az utazók életét. Példa erre a Budapest–Székesfehérvár–Szombathely vonal, ahol 18 vonatot spórolnának meg április közepétől. A Budapest–Cegléd–Szeged vonalon a döntésre váró javaslatok szerint 13, jelenleg közlekedő vonat felesleges. Mindehhez képest üdítő, hogy a Budapest–Pécs útvonalon csak egyetlen, Pusztaszabolcs és a Budapest Déli pályaudvar között közlekedő vonatot szüntetnének meg.

A seregnyi vonat eltűnésének nem csak az utasok láthatják kárát. A bicskáját a MÁV-ba újra belevágó kormány próbálkozásai a vasutasok közül is sokakat megsebezhetnek. Az állami vasútnál legalábbis úgy számolnak, a vonatok törlése miatt április közepétől a MÁV-Trakció Zrt. több száz, az óvatos becslések szerint legalább 200 mozdonyvezetőjének munkája válhat feleslegessé.

Egyelőre nincs válasz arra, hogy a vasút vontatási szolgáltatásokkal foglalkozó leányvállalata mihez kezdhet feladat nélkül maradó mozdonyvezetőivel. Mindenesetre a korábbi évek gyakorlatának megfelelően valószínűsíthető, hogy a vasút, illetve a vállalat lépéseit irányító kormány nem mer majd ujjat húzni a szakszervezetekkel. Azaz, a „felesleges” mozdonyvezetők éppen úgy maradnak, mint a munka nélkül maradó több száz kalauz.

Mindezzel az egyetlen baj, hogy a vonatok törlése éppen az eredeti célját nem éri el: a vasút nem tudja majd csökkenteni tekintélyes személyi kiadásait. Be kell érnie azzal a megtakarítással, amit a vonatok közlekedésén megspórolhat. Ez pedig vajmi kevés ahhoz képest, hogy a körvonalazódó intézkedés mennyi tiltakozást válthat ki.

És a kormány képviselői még azt sem mondhatják, hogy minderre senki sem figyelmeztetett előre. A MÁV vezérkara legalábbis hónapok óta hangoztatja, Szarvas Ferenc, a vasútvállalat elnök-vezérigazgatója pedig csütörtökön nyilvánosan is kijelentette: illúzió, hogy a személyszállító vonatok számának csökkentésével a MÁV 50-80, vagy akár százmilliárd forinttal is mérsékelheti kiadásait. A járatok számának csökkentése legfeljebb szerény kiadás-visszafogást hozhat.

Más kérdés, hogy van még hová fejlődni. Az NFM országgyűlési döntésre váró tervezetében szereplő, vonalanként legkevesebb napi három járatpár közlekedtetését előíró új személyszállítási törvény ugyanis a most feketelistára került vonatokon felül járatok újabb százainak megszüntetésére adhat módot.