Hatott a Varga-csomag, felállhatunk a szégyenpadról
Magyarországon megtörtént a túlzott hiány kiigazítása – ennek a határozatnak az elfogadását javasolja az Európai Bizottság az Európai Tanácsnak. Két – technikai – lépésre vagyunk attól, hogy mindez hivatalossá is válljon. Júniusban az uniós pénzügyminiszterek vitatják meg a javaslatot, majd ezt követően kerül a kormányfői döntéshozó szerv elé, amely kimondja a végső szót.
Az Európai Bizottság idén már csak 2,7 százalékos, 2014-re pedig pont a határértéken belüli 2,9 százalékos költségvetési hiánnyal számol Magyarország esetében. Tavasszal a bizottság még 3 százalékot, illetve 3,3 százalékot jósolt ugyanerre az időszakra – a testület azonban most már figyelembe vette az új intézkedéseket is. Álláspontjuk szerint a Varga-csomag 2013-ban a GDP 0,3, 2014-ben pedig a nemzeti össztermék 0,7 százalékát kitevő bruttó megtakarítást hoz. A nettó, vagyis valódi spórolás az értékelés szerint jövőre ennél azért kisebb lesz, csak 0,4 százaléka a GDP-nek.
Azt egyelőre nem tudni, milyen intézkedési terveket vettek figyelembe – a számokból azonban úgy tűnik, a testületnek elegendő lehetett a Varga-csomag első két lépcsője, azaz az idei kiadáscsökkentések és zárolások, valamint a jövő évi bérbefagyasztás, és a beruházások átütemezése – vagyis nem feltétlenül kellenek majd új adók.
A bizottság becslése szerint egyébként a ciklikus hatásoktól megtisztított, egyszeri és más átmeneti intézkedések nélküli költségvetési egyenleg 2013-ban a GDP -0,75 százalékán, 2014-ben pedig a GDP -1,5 százalékán áll majd, ami összhangban van Magyarországnak a GDP -1,7 százalékában meghatározott középtávú célkitűzésével. Vagyis úgy látják: a hiány nem száll el.
Igaz, arra is felhívják a figyelmet, hogy a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése után Magyarországnak a középtávú célkitűzésével összhangban lévő költségvetési irányvonalat kell fenntartania, "beleértve a kiadásnövelési referenciaérték tiszteletben tartását, és megfelelő előrehaladást kell tennie az adósságkritérium teljesítése felé". Vagyis: nem lehet a kiadásokat növelni, ügyelni kell az adósságráta folyamatos csökkentésére is. Magyarul: a 3 százalékos küszöb alatt tartott hiány sem feltétlenül lesz elegendő a jövőben.
A testületi határozati javaslat emlékeztet Magyarország teljes hiánytörténetére: az uniós csatlakozás után 2005-ben állapították meg, hogy a deficit túl magas, és a lefaragásra 2008-ig adtak határidőt. Ezt 2006-ban 2009-ig meghosszabbították, majd a határidő lejártakor a válság miatt kaptunk újabb haladékot – akkor 2011-ig. Ezt követte a 2012-es legsúlyosabb döntés: az év elején az EU megállapította, hogy Magyarország nem tett eredményes lépéseket a hiány csökkentése érdekében, hiszen ugyan a költségvetés többletet mutatott, de ez egyszeri intézkedésnek (a nyugdíjpénztárak államosításának) volt köszönhető 2011-ben. Márciusban ezért a 2013-ra járó uniós pénzek egy részének felfüggesztését helyezték kilátásba – ám a kiigazító lépések után ettől eltekintettek.
Tavaly a GDP 3 százalékának megfelelő kiigazítást hajtott végre a kormány. Ebből 1,75 százalékot a bevételnövelő intézkedések (áfa és a tb-járulék emelése), 0,25 százalékot a közszféra kiadáskorlátozása, az ágazati bérek befagyasztása jelentett, 0,75 százalékot pedig a szociális ellátások felülvizsgálatát tartalmazó egyéb strukturális kiadáscsökkentő intézkedések. Szerintük a végül a GDP 1,9 százalékát kitevő hiány kialakulásában ezek a jelentős kiigazítások játszottak szerepet, valamint a helyi önkormányzati szektor jobb egyenlege. A testület le is írja: Magyarország a GDP 0,6 százalékát kitevő mértékben túlteljesítette az eredeti (2,5 százalékos) hiánycélt.
Rosszabb hír, hogy a testület a Varga-csomag ellenére is körülbelül 1 százalékponttal magasabb államadósságot jelez előre 2013-ra és 2014-re, mint a kormány. Úgy látják: az adósság-GDP arány a 2010-ben közel 82 százalékot kitevő csúcsról 2012-ben ugyan 79,2 százalékra csökkent, ám ez nem csupán a konszolidációs intézkedéseknek, hanem a "kötelező magán-nyugdíjpénztári pillér megszüntetéséhez kapcsolódó jelentős egyszeri tőketranszfereknek" is köszönhető. A kormány a konvergenciaprogramban további jelentős mérséklődést jelzett: 2013-ban és 2014-ben 78,1 százalékra, illetve 77,2 százalékra.
A EU-s biztosok ma vitatták meg az uniós bürokrácia által előkészített munkadokumentumokat, javaslatokat tettek az úgynevezett országspecifikus ajánlásokra, amelyek az uniós tagállamok gazdaságpolitikáit hivatottak összehangolni, és javaslatokat tettek arra is, mi történjen azzal a húsz országgal, mely a túlzottdeficit-eljárás alá tartozik, azaz majdnem az egész osztállyal együtt ott ül a hírhedt szégyenpadon.
Túl kell lendülni a válságon
Európának túl kell lendülnie a válságon – mondta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a döntést ismertető sajtótájékoztatón, s hozzátette: mivel minden tagállam más helyzetben van, a megoldásokat máshogy látják, de az Európai Bizottságnak az a dolga, hogy átfogó megoldásokat javasoljon, ami az egész európai gazdaságot segíti. Megállapítása szerint a növekedést a magas adósságszint akadályozza. Barroso kijelentette: a reformok ütmetét fel kell gyorsítani, a deficites országoknak a versenyképességre kell koncentrálni, a többlettel bíró tagállamoknak pedig a belső fogyasztást kell serkenteni. Barroso leszögezi: a hitelezés normális szintjének helyreállítása prioritás, hiszen így a kis- és középvállalkozások nem tudnak fejlődni. Csak Németországban nőtt a hitelezés ezeknek a cégeknek az elmúlt időszakban.
Franciaországról szólva Barroso aláhúzta, hogy ezt nem Párizs kérte, hanem a bizottság kezdeményezte az elemzés alapján, hogy még két évet adjanak a büdzsé kiigazítására Franciaországnak. Sosem kérték tőlem ezt a franciák, hanem brüsszeli kezdeményezés volt – szögezte le Barroso, és kiemelte többek között, hogy a költségvetést végre kell hajtani, csökkenteni kell a munkaerő költségeit, és javítani kell a kkv-k hitelhez jutását. Barroso mindezt elismétli franciául is a francia audovizuális sajtó kedvéért.
Máltát újra előveszik
Olli Rehn, a pénzügyi EU-biztos közölte, hogy Magyarország, Lettország, Litvánia, Olaszország és Románia kapcsán javasolja az Európai Bizottság a túlzottdeficit-eljárás befejezését. Viszont Máltát alig fél évvel azután, hogy kivették az eljárás alól, újra visszatennék.
