Biztosan szégyellnivaló kuponnal vásárolni?

Miért fizessek 12 500 forintot egy kozmetikai kezelésért, ha ötezerért is ugyanazt kapom, vagy vegyek meg egy márkás parfümöt több tízezer forintért, ha 50-70 százalékkal olcsóbban is hozzájutok? A Egyesült Államokban különösen népszerű internetes kuponos vásárlás csak mostanában kezd ismertté válni Magyarországon. Gyors felfutásra számíthatunk, hiszen indulása után alig egy évvel a lakosság 1,5 százaléka élt a lehetőséggel.

Az áruházláncok újságjaiból, magazinokból kivágható kedvezménykuponok már szinte senki számára nem ismeretlenek, igaz, egy 2009-es felmérés szerint a fogyasztók 47 százaléka negatívan állt hozzájuk. Úgy voltak vele, hogy ami olcsó, vagy leértékelt, az szégyellnivaló. Ehhez társult a kuponos vásárlás okozta bonyodalom, a sokszor ellenszenves eladói hozzáállás.

Az online felületen kuponnal próbálkozó cégeknek ezek mellett szembe kellett nézniük a netes vásárlást jellemző bizalmatlansággal is. Annak ellenére, hogy az első bónuszt/kupont kínáló magyar internetes oldalak még nincs egy éve, hogy elindultak, 2011. áprilisban már a 14-74 év közötti lakosság 1,5 százaléka vásárolt is ilyen módon terméket, szolgáltatást – derül ki a GKIeNET a Corvinus Egyetem E-business Kutatóközpont közös kutatásából.

A kuponos vásárlásokra építő internetes cégek 50 százalékos, vagy a feletti kedvezményekkel vásárlásra csábítják a fogyasztókat, akik egy idő után már nem feltétlenül azért látogatnak az oldalra, mert szükségük van valamire, hanem mert a kedvezmény mértékét ismerve, kihagyhatatlan ajánlatnak érzik azt, az ajánlatok időkorlátja miatt viszont azonnali döntési helyzetbe is kerülnek.

Amerikából indult

Az első ilyen internetes vállalkozás még 1999 májusában jött létre az Egyesült Államokban, Mercata néven, de a Microsoft társalapító Paul Allen kockázati tőke társasága révén jelentős tőkeerővel rendelkező vállalkozás nem bírta a versenyt a legnagyobb amerikai online kereskedő Amazon.com-mal, így 2001. januárban bezártak. A Mercata kezdeti kudarcát követően, 2004-ben indult Woot.com –  ma már az Amazoné – ami az elfekvő raktárkészletek kisöprésére, elsősorban diszkontárú termékek értékesítésére összpontosított.

A 2008. novemberben alapított Groupon azonban már a termékek helyett a szolgáltatások eladását helyezte a középpontba, amit bónuszok, kuponok (az ő nyelvhasználatukban groupon-ok) formájában kezdtek el elektronikus úton értékesíteni. A Groupon 2011. áprilisban már 35 különböző ország 300 piacán végzi tevékenységét, regisztrált felhasználóinak száma több mint 35 millió, éves forgalma pedig meghaladja a félmilliárd eurót.

A sikert látva, egyre több a konkurens is. Közülük kiemelkedik washingtoni központtal működő LivingSocial, amely 2011. májusban már összesen 400 városban kínált kuponokat az Egyesült Államokban, Kanadában, az Egyesült Királyságban, Írországban, valamint Ausztráliában. Kínában a Groupon-t elsőként másoló cég Tuangou néven jelent meg, azóta pedig több ezer ilyen oldal indult. Jelentős nemzetközi szereplőknek számít: a BuyWithMe, a Jasmere.com, a Fab.com, a Weforia, a Groop Swoop, a Groupalia, a TownHog, a TeamGrab.com, a Baredeal.com, az Agenzy.com, a DailyQ.com és az eWinWin.

Szabó Győző átad egy kupont, amellyel a mozilátogatók kedvezményesen vásárolhatnak jegyet a filmekre
Budapest, 2005. június 10. Szabó Győző színművész átad egy kupont egy nézőnek, amellyel a mozilátogatók a II. Moziünnep alkalmából június 16-19. között négy napon keresztül kedvezményesen vásárolhatnak mozijegyet az ország egész területén. A Moziünnep keretében a magyar film és televízió sztárjai mozijegyet árulnak ezzel népszerűsítve a programokat. MTI Fotó: Nándorfi Máté

Az éles verseny, vagy a korábban létrejött cégek helyzeti előnye miatt egyes oldalak elve szegmensekre fókuszálnak: az angol Keynoir exkluzív, életstílussal foglalkozó e-kereskedő, amely különös gondossággal válogatott ajánlatokat küld tagjai részére, míg Indonézia két nagyvárosában (Jakartaban és Bandungban) a Lapar.com oldalon kuponként vásárolhatnak éttermi menüt.

Az akár több milliárd dollár kockázati tőkebefektetéssel támogatott cégek által üzemeltetett bónuszos, kuponos vásárló weboldalak új szereplőkként, új hirdetési megoldással jelentek meg. Mivel eredetileg a kereskedőknek nem éri meg ekkora árengedményt nyújtani, hiszen ezt az árrésük nem teszi lehetővé, többségük a termékük, szolgáltatásuk jelenlétét inkább marketing eszköznek tekintik.

Azt remélik, hogy aki most kuponnal vásárol, az később olyan vevőjük lesz, aki a teljes árat is kifizeti. Vagy éppen olyan sokan veszik meg az olcsó lehetőséget, hogy a végeredmény ugyanaz, mintha kevesen vásárolnának, de drágán. A vevők oldaláról nézve bevezető áron próbálhatnak ki újdonságokat, sőt akár ajándékként is adhatják a kuponokat. Mivel az üzleti modell tökéletesen működik a világban, minden bizonnyal Magyarországon is így lesz.

Új üzletpolitika

A bónuszos, kuponos oldalak által jellemzően kínált ajánlatok kilenc kategóriákba sorolhatók be: szépségápolás, gasztro, utazás, szórakozás, élmény, wellness, sport, oktatás, egészség. A turisztikai szolgáltatások kivételével szinte mindegyik kategóriáról elmondható, hogy interneten korábban csak hirdetett, de nem értékesített szolgáltatásokat takarnak. Az újonnan megjelent online értékesítési mód tehát nem csak az alkalmazott üzleti modell miatt nyitott új fejezetet az e kereskedelemben, hanem mert olyan szolgáltatásokat is eladhatóvá tett, amit korábban online nem lehetett eladni – olvasható a GKIeNET a Corvinus Egyetem E-business Kutatóközpont ugyancsak a témában készült, második kutatásában.

Egy hagyományos webshoppal ellentétben a bónuszos, kuponos oldalaknál az ajánlatok, akciók csak néhány napig érvényesek. Ahhoz ugyanis, hogy hosszú távon fent lehessen tartani a vásárlói érdeklődést, nem elég hirdetni az épp futó ajánlatot, hanem építeni kell a márkaismertséget, vásárlói közösséget. A PR tevékenység kétirányú kommunikációt igényel online csatornán, amit jelenleg a Facebook-on keresztül a legegyszerűbb bonyolítani.

Sok felhasználó igényli, hogy részese lehessen kedvenc szolgáltatásait kínáló oldala „életének”, a vásárlók egymás között is kommunikálnak, és az oldal üzemeltetője is aktív kapcsolatot tud fenntartani velük. A folyamat részeként kialakul egy saját „rajongói” tábor az oldal körül, akik már nem csak az ajánlat kihagyhatatlansága miatt érzett hajlam miatt fognak vásárolni, hanem azért, mert érzelmileg is kötődnek az oldalhoz, és tőle várják a jó (megbízható) ajánlatokat.

Az oldalak üzleti modelljének működéséhez meg kellett győzni a kereskedőket, hogy a rövid lejárati idejű hirdetés kikerüléséhez adjanak jelentős árengedményt. A Groupon sikere azzal magyarázható, hogy a kereskedők a vásárlók felé legalább 50 százalékos akciót hirdető termék vagy szolgáltatás értékesítése után még tekintélyes jutalékot is fizetnek a cégnek.

A Groupon esetében ez 50 százalékos jutalékot jelent az értékesített bónuszok, kuponok után, vagyis a kereskedő a teljes ár legalább 75 százalékáról lemond. A magyarországi bónuszos kuponos kereskedők ugyanezzel az üzletpolitikával indultak, de a nekik járó jutalék mértékében jelentős eltérések tapasztalhatók. A többség változatlanul a meghirdetett kedvezményes ár 50 százalékát kéri közvetítői díjként, de az erőteljes verseny hatására már többen ennék kevesebb jutalékért dolgoznak.

A piac számokban

A GKIeNET és a Corvinus Egyetem E-business Kutatóközpontjának egy harmadik kutatása számolt is: 2011. május 2-ával indult, május 30-ával zárult, és kizárólag Budapestre vonatkozó ajánlatokat összesítették. adatain alapul. Az adatokat a három jelenlegi legtöbb bónusz, kupon értékesítőre a Bónusz Brigádra, a Kupon Világra, a Napi Tippre, illetve egy „felzárkózóra” a Kuponunkra mutatták be.

Májusban Bónusz Brigád 112,8 millió forint, a Kupon Világ 99,5 millió forint, a Napi Tipp 52,4 millió, míg a Kuponunk kevesebb mint tízmillió forint  árbevételt realizált a budapesti akcióikon keresztül.  A Kupon Világ 22 366 kupont értékesített összesen 71 ajánlatból, amihez ajánlatonként átlag 315 eladott kupon és 4 474 forintos ár tartozik. A Bónusz Brigád 58 ajánlatot kínált májusban, melyekkel 20 069 bónuszt adott el 5 662 forintos átlagáron, és 346 átlagos ajánlatszámmal. A Napi Tipp 23 ajánlatból 8 153 kupont értékesített, míg Kuponunk mindössze 1 152 darabot. A számokat azért nem lehet teljesen készpénznek venni, hiszen nem biztos, hogy mindenki meg is veszi végül, amit leütött.

A spórolt összeg és a kedvezmény átlagos értéke a májusi adatok alapján a Napi Tippnél 201 millió forint és 79 százalék volt, a Kupon Világnál 216 millió és 69 százalék, a Bónusz Brigádnál 143 millió és 56 százalék, míg a Kuponunknál 12,8 millió forint és 58 százalék.  Azaz ennyi pénzt spóroltak azok, akik náluk vásároltak.

Kupont tart egy férfi
A man reads a discount coupon in front of a shop holding a bargain sale at a shopping district in Tokyo August 27, 2010. Japan's core consumer prices fell for the 17th straight month in July on an annual basis in a sign that deflation remains deeply entrenched, boding ill for a fragile economy faced with a surging yen. REUTERS/Kim Kyung-Hoon (JAPAN - Tags: BUSINESS)
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.