Oszkó Péter pénzügyminiszter az adójogszabályokkal
Népszabadság - Móricz Simon Késő délután szavaz a 2010-es kormányzati adócsomag módosításairól a parlament - most kerülnek a törvénybe azok a változtatások, amelyekről az egyeztetések során állapodtak meg. De nem csak azok. A kormányzati többség ugyanis olyan módosításokat is beszavazhat, amelyekről eddig nem esett szó.

Más lesz a vagyonadó

A liberálisoknak adott engedmény gyanánt a vagyonadót másként hívják majd (Kóka János javaslata szerint „Egyes nagy értékű vagyon-tárgyakat terhelő adó" lesz a hivatalos név) - és persze az ingatlanadó háromsávos lesz, ha végül tényleg megkapják a támogatást az SZDSZ-től a szocialisták. A kompromisszumos megoldás szerint 30 milliós értékig 0,25 százalék lesz a teher, és a felett 50 millióig lesz 0,35, majd utána 0,5 százalék (a korábbi terv 30 millió alatt is 0,35 százalékkal számolt). Ezzel a módosítással mindenki jól jár, akinek a régi terv szerint is fizetni kellett volna - vagyis azok, akiknek a házuk 30 milliónál többet ér. Ők így 30 ezer forintot spórolnak évente.

Albérlet kiadó
Népszabadság - Kovács Bence A megállapodás másik része viszont mindenkinek rossz, akinek egynél több lakóingatlanja van (példának okáért van üdülője is). A második „lakás" megléte esetén ugyanis mindenképpen kell majd adóbevallást beadni - akkor is, ha nem kell majd fizetni egyik után sem. A második esetében az értékhatár 15 millió forint - az ennél értékesebb lakásokra, csakúgy, mint a harmadik lakásra már fizetni kell az adót (az első forinttól).

SZJA: a jövő ígérete

Szintén a liberálisokkal kötött alku eredménye, hogy várhatóan bekerül a törvénybe egy 2011-es adótábla is - itt az alsó 17 százalékos kulcs sávhatára 15 millió forintnál kezdődne, jövőre a változatlan tervek (a felbruttósítás után) ötmilliónál. Azt még mindig nem tudni, a megszűnő 4 százalékos különadó miként is marad meg a rendszerben, egyelőre csak annyi biztos: ha minden így marad 2011-ben (amire azért csekély az esély) a magasabb jövedelműek igen-csak jól járnak, miközben jelentős összeg hiányozhatna így a büdzséből.

Az engedmények viszont így sem érnek véget: a kormány ugyan nem állapodott meg a szakszervezetekkel és a munkáltatókkal, de döntött a szigor enyhítéséről a cafetéria-adónál. Ezt át is vezetnék a törvényen, így az eddigi nulla helyett „csak" 25 százalékos adó lenne a cafetéria juttatások egy részén (az eddig tervezett 32 helyett), a többin viszont 54 százalék. Pédául: melegétkezési utalványt 18 ezer forintig lehetne 25 százalékos adóval adni, de hidegétezési utalványt már csak 54 százalékkal. (Az idén előbbire 12, utóbbira pedig 6 ezer forintig adó-mentesség volt érvényben). A szakszervezetek és a munkáltatók szerint viszont ez így elfogadhatatlan: ők 17 százalékos kedvezményes kulcsot szerettek volna elérni - ezt azonban nem kapják meg.

Lex Mol és Lex Richter

Ennél engedékenyebb volt a kormány néhány hazai nagyvállalat kisebb adói esetében. A bizottságokban benyújtott - kormány által támogatott - módosítások sorában például van olyan, amely az energiaadóban adna visszatérítést azoknak a válla-latoknak, akik nem használnak fel energiát pusztán a működtetéshez szükséges technikai feltöltést végeznek. Ilyen például az, ha valaki gáztározót épít és azt feltölti úgynevezett párnagázzal. A Mol esetében lehet erre számítani.

Ugyancsak kedvezően érinti a céget a sajátrészvény vásárlások utáni elszámolási rend tervezett megváltoztatása. Egy szó átírásával - nem a vásárláskori, hanem a könyv szerinti értéket kell figyelembe venni majd - elég szép eredménynövekedést lehet majd így elkönyvelni azoknál a társaságoknál, amelyek a mostani árakhoz képest drágán vásárolták fel saját részvényeiket. A hivatalos indoka a javaslatnak a kettős adóteher elkerülése.

Óriási engedményt kapnak azonban azok a gyógyszergyártók is, amelyek megfelelően nagy összegeket fordítanak kutatás-fejlesztésre. A K+F-re fordított összegek ugyanis teljes egészében leírhatóak lesznek a gyógyszerforgalmazói befizetésekből. Miután a régió legnagyobb K+F központjával a Richter rendelkezik, ez a módosítás számára bizonnyal kedvező lesz.

Mínusz az önkormányzatoknál

További előny a nagyobb cégeknek, hogy az újabb módosítások eredményeként a K+F költségek leírhatóak lesznek az iparűzési adó alapjából. (Értelemszerűen mindkét módosítás hivatalos indoka az innováció előnyének biztosítása). Ez a módosítás az önkormányzatok bü-dzséjét csökkenti. De ugyanúgy mínuszt jelent a helyi testületek számára, hogy a lízingcégeket mentesítik a lakásvásárlási, illetve a gépjármű-adásvételi illeték megfizetése alól is.

Tovább tart az amnesztia

Szintén nem a kisembereket érinti, de bizonnyal sokak számára kedvező fordulat, hogy a kormány kitolja az adóamnesztia határát, és még kedvezőbbé teszi a határokat. A külföldön parkoltatott pénzek hazahozatalára eredetileg a félév végéig lett volna idő - most már év végéig lesz. Közben az adókulcs is kedvezőbbé vált: egységesen 10 százalékos teher megfizetése mellett haza lehet hozni a pénzeket.

Egy másik módosítással az off-shore szabály is enyhül. Eddig a 10 százalékos tulajdoni arány megléténél már viszgálták volna az off-shore létet, most ez 25 százalékra emelkedik - a polgári törvénykönyv részletesebb off shore leírását kell majd alkalmazni a vizsgálatkor.

Gyorsjavítások

A kormány most gyorsan még rendelkezne néhány, a nyári áfa-emeléssel kapcsolatos dologról is. Például: most kötik csak ki a törvényben, hogy a július elseje előtt eladott új lakásra akkor is csak 20 százalékát áfát kell fizetni, ha ténylege-sen később adják át az ingatlant (mert az például még bőven épül). Vagy: a mostani módosításba kerül az, hogy az idegenforgalmi szolgáltatás is 18 százalékkal adózik majd - ez az idei változásokat taglaló másik törvényből kimaradt ugyanis.

Százezer majdnem ajándékba

De most gyorsan még egyszerűsítenek a számla-kedvezményen is. Ezt az idén vezették be: százezer forintot írhatnak le azok, akik nem keresnek többet 3,4 millió forintnál és van a háztartási kiadásokról (felújításról, takarításról) számlájuk. Az eddig érvényes szabály szerint a számla sorszámát, a számlát kibocsátó adószámát és az összeget is be kellett volna írni az adóbevallásba, ami meglehetősen bonyolulttá tette volna a jövő évi kitöltést. Ettől most eltekintenek, így csak a számlát kell őrizgetni öt évig. Az adóhatóság munkája így egyszerűbb lesz a bevallásoknál, és bonyolultabb ha valóban ellenőrizni szeretné: tényleg igazi számla alapján vették-e igénybe a kedvezményt. Ennek egyébként a célja a gazdaság fehérítése volt, igaz: 2010-től már ez a rendszer nem él majd, sok más kedvezménnyel együtt megszűnik.

Kapcsolódó cikkek: Adótörvények: négy ponton vesztett a kormány | Cafeteria: az adó biztos, a mérték még kérdéses | Fellélegezhetnek a luxuspanellakások tulajdonosai | A munkavállalók ragaszkodnak az adókedvezményekhez | Így fizetjük az ingatlanadót! - Kész Bajnai sávos terve