Kimerült a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap, legalábbis az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) legfrissebb, november végével zárult összesítő adatai alapján erre lehet következtetni. Az Orbán-kormány egyik legnagyobb megütközést keltő döntése alapján 2011-ben államosított háromezermilliárd forintos magán-nyugdíjpénztári vagyonból 2020 milliárdot fordítottak az elmúlt három évben adósságcsökkentésre – látható eredmény nélkül, hiszen az akkor a GDP 78,9 százalékán álló államadóssággal ma is beérné a kormány, sokkal jobbra ugyanis most sem számíthat.

A tavalyi harmadik negyedév végén 80,2 százalékon állt az adósságráta, amelynek év végi, előzetes adatát február 17-én közli a Magyar Nemzeti Bank. Sok kétség nem férhet hozzá, hogy az alaptörvénybe foglalt adósságszabály – amely a tartozás folyamatos leépítésére kötelezi az aktuális kormányt – nem szenved csorbát, választások előtt ugyanis ezt nem engedhetné meg a kormány. Nem véletlen, hogy a karácsonytól szilveszterig tartó röpke egy hét alatt 435 milliárd forinttal csökkentették az államadósságot, a hozzáférhető adatok szerint ez rekordnak tekinthető. Figyelemre méltó, hogy onnantól január 24-ig 864 milliárdot rögtön sikerült visszaszedni, s a hó végén 77,9 százalékon állt a ráta, ez 22 842 milliárd forintnak felel meg – az önkormányzati adósságok nélkül. Az azzal együtt mért, uniós módszer szerinti adósság jóval magasabb.

A helyhatóságok még fennmaradt tartozásait is átvállalja február végéig a kormány, amely becslések szerint 436 milliárd forintos tétel. Ez átkerül az egyik kalapból a másikba. Amennyiben egyszázalékos GDP-növekedéssel zártuk 2013-at, akkor ez másfél százalékpontnyit emel az adósságterhen, így durva becsléssel 79,4 százalékon zárhattuk 2013-at, a 2012-es 79,8 százalékos ráta tehát bizton csökkenhetett. Az év végi tűzoltóakció nélkül azonban minden jel szerint szégyenben maradt volna a kormány.

Mint ahogy a magánnyugdíjak einstandját sem sorolhatja sikerei közé. A 2011 májusában átvett 2945 milliárdos vagyonból 233 milliárdot adott vissza reálhozamként a lakosságnak, csaknem 500 milliárddal befoltozta a nyugdíjkasszán tátongó lyukat, 200 milliárdnyi értékpapírt – főként részvényeket – pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek adott át. A maradék 2020 milliárd ment közvetlenül adósságcsökkentésre, az átvett állampapírok bevonása révén. November 30-án már csak 16,3 milliárd forint volt az adósságcsökkentő alapban. Az év végi hajrára jellemző, hogy 116 milliárdtól szabadultak meg, az összeget csaknem teljes egészében állampapírok visszavásárlására fordították, ezzel is segítve az adósságcél elérését. A kasszában maradt 16 milliárd is e célra mehetett el, de ez csak a decemberi – talán utolsó – mérlegből derül majd ki. Borbély László András, az ÁKK vezérigazgató-helyettese január közepén mindenesetre már utalt arra, hogy a még meglévő eszközeiket is értékesítették, pontot téve ezzel a történet végére.

Formába lendült a forint

Kedden 1,8 százalékkal erősödött a forint az euróhoz képest: a napot még a 314-es szintről indította az európai közös fizetőeszköz, onnan zuhant vissza az árfolyam a 308,5 forint környékére. A váratlan fordulat hátterében a hétfő délután közölt elborzasztó amerikai feldolgozóipari adat áll, amely minden várakozást alulmúlt, egyben arra utalt, hogy az Egyesült Államok gazdaságának növekedési kilátásai mégsem annyira rózsásak, mint azt eddig sokan gondolták. A lesújtó hír a befektetők szemében felértékelte a feltörekvő piacokat, ennek eredményének tudható be a forinterősödés és az, hogy a keddi diszkontkincstárjegy-aukció – ismét sikeres volt, egyheti szenvedés után visszatért a kereslet a piacra, és a hozamok is lejjebb ereszkedtek.