Az állam fizetheti a nyaralást
Komoly esély van arra, hogy a Best Reisen csődjében érintett csaknem kétezer utas teljes egészében visszakapja a nyaralásra befizetett pénzét – tájékoztatta lapunkat Horváth Péter, az irodát biztosító QBE Atlasz Biztosító illetékese, hozzátéve: eddig az összes károsult igényének mintegy kilencvenöt százaléka, több mint 700 kárigény érkezett be. A teljes kárösszeg bőven 400 millió forint fölött van, s október elején indíthatják el az első kifizetéseket. Az összes utas kártalanítása onnantól néhány hetet vesz igénybe. A Best Reisen csődjében az a szerencse, hogy az iroda a szezon végén dőlt be. Ha ez az eset június elején történik meg, ennek a többszöröse lehetett volna a kár, s korántsem biztos, hogy akkor minden utas visszakapja a teljes befizetett összeget.
Milliárdokba kerülhet az államnak, hogy az utazási irodákkal kapcsolatos jogi szabályozás nem garantálja az utazások árának teljes megtérülését csőd esetén, miközben egy uniós irányelv ezt írja elő. Egy most zajló per kapcsán megnyílhat az igényérvényesítés lehetősége azok előtt, akik az elmúlt öt évben jártak pórul. A per, amely most kezdődik az Európai Bíróságon, 32 magyar károsult keresete alapján indult, akik nem elégszenek meg a magyarázattal, hogy a csődbe ment utazási iroda vagyoni biztosítéka nem fedezi az általuk befizetett, de a csőd miatt már meg nem valósult utazás árának teljes visszafizetését. Úgy vélik, kárukban döntő szerepe van a magyar jogalkotás hiányosságainak, ezért Luxemburgban keresik igazukat. Bár a témában a magyar államnak ez az első bírósági ügye, Németország és Ausztria már megjárta a jogi fórumot – alperesként.
Bár a legutóbbi utazási irodai csőd, a Best Reisen esetében van remény arra, hogy a befizetett utak árának teljes visszatérítésére elég lesz az iroda letétje, amelyet a QBE Atlasz biztosít, nem minden eset végződik ilyen „szerencsésen”. Emlékezetes például az Aeroviva esete: az iroda milliárdos összeggel károsította meg ügyfeleit, illetve a vele kapcsolatban lévő légitársaságot. Vagy ott van az 5 Kontinens esete, amely nehéz pillanataiban új céget alapított, s emiatt csak 40 millió forintos letéttel rendelkezett, amikor az iroda bedőlt. (A kötelező biztosíték mértékét mindig az előző évi forgalom alapján állapítják meg.) A végül nem utazók a befizetett pénzük 22 százalékát kapták csak vissza – közülük harmincketten ugyanakkor nem hagyták annyiban a dolgot.
– Igazukat alátámasztja az az uniós rendelet, amely kimondja: az utazási irodáknak olyan mértékű vagyoni biztosítékot kell adniuk, amely elég a külföldre utazók hazajuttatására és a befizetett részvételi díjak teljes visszatérítésére. A magyar államnak is ilyen szabályozást kellett volna kialakítania, nálunk azonban még mindig az az 1996-os szabályozás van érvényben, amely az utazási irodák korábbi forgalmához köti a pénzügyi biztosíték összegét, és komoly mozgásteret enged a cégeknek – magyarázza a 32 magyar ügyét felvállaló Salamon András ügyvéd, az utazási ügyek specialistája.
Az utasok perbe is hívták a QBE Atlasz Biztosítót és a magyar államot. A bíróságnak azt kellett megállapítania, hogy a QBE Atlasz a jogszabályoknak megfelelően járt-e el. Ez ugyanis indirekt utalhat arra, hogy a magyar állam által kialakított jogszabályi környezet alkalmas volt arra, hogy az utasok visszakapják a pénzüket vagy sem. Az elsőfokú döntés során a biztosító elutasította a keresetet. Érdekesség volt, hogy az állam képviselője csak az első tárgyalási napon jelent meg, képviselendő az álláspontját, ám érdemi védekezést nem adott elő.
– Az ítélőtábla gyakorlatilag kettéválasztotta az ügyet, amikor megállapította, hogy a biztosító jogszabályszerűen járt el, hiszen előbb hazahozta a kint ragadt utasokat, és a megmaradt pénzt osztotta el az el nem utazók között. Ez nem volt elég a teljes visszafizetésre – magyarázza Salamon András. Logikája szerint ha ez igaz, akkor a jogalkotó hibázott. Az ügy a táblán előzetes döntéshozatali eljárásig jutott, azaz az ítélőtábla gyakorlatilag az Európai Bíróság elé utalta az ügyet, mert véleményük szerint az állam nem megfelelően ültette át a magyar jogrendbe az idevonatkozó uniós irányelvet. Németországot és Ausztriát is elmarasztalták korábban hasonló okok miatt, a korábbi osztrák példa ráadásul kísértetiesen hasonlított a magyarra.
Az Európai Bíróságnak két kérdésben kell döntenie. Megfelelő védelmet biztosított-e a magyar állam az utasnak az iroda fizetésképtelensége esetén, illetve ha a jogsértés megállapítható, akkor a mulasztás „elég komoly-e” ahhoz, hogy a kártérítési felelősséget is megállapítsák az állammal szemben. Az állam ugyanis csak akkor kötelezhető kártérítésre ilyen ügyekben, ha az ügy sokakat érint, a jogszabályt pedig azóta sem javították ki. – Ez esetben a jogszabály a sorozatos csődök és a megkárosított utasok tömegei ellenére nem változott, s több ezer pórul járt utasról van szó, tehát mindkét feltétel fennáll – véli a károsultakat képviselő ügyvéd.
Az Európai Bíróság várhatóan 2014 közepén dönt, ennek alapján hoz majd jogerős határozatot az ítélőtábla. Ez ellen az állam még fordulhat felülvizsgálati kérelemmel, de az az ítélet végrehajtását nem befolyásolja. – Pozitív döntés esetén megnyílik az igényérvényesítés lehetősége a magyar állammal szemben azon utasok előtt is, akik az elmúlt öt éven belül hasonló helyzetbe kerültek, azaz a befizetett pénzüknél kevesebbet kaptak vissza. Például az Aeroviva csődje után több tízezer utas csak pénze alig felét kapta vissza, ami összességében 600 milliós nagyságrendű kárt jelent – teszi hozzá az ügyvéd. Piaci szakértők azonban arra is figyelmeztetnek: ha az államot elmarasztalják, és kötelezik arra, hogy biztosítsa a teljes megtérülést, a vagyonibiztosíték-szolgáltatás ára – amit a biztosítóknak fizet az utazási iroda, s ez beépül a csomagtúrák árába – komoly mértékben megdrágul, tovább emelve ezzel a nyaralóprogramok árát.
A biztosítás nem jár vissza
Miközben a vonatkozó kormányrendelet értelmében bárki elállhat az utazási szerződéstől, ha a szerződéskötést követően a Külügyminisztérium „utazásra nem javasolt” kategóriába sorolta az országot, ahová utazni készült, az utazás előtt (az adott útra) megkötött betegség-, baleset- és poggyászbiztosításokra ez az elállási jog viszont nem érvényes. Kizárólag a biztosítók jóindulatán múlik, ilyen esetekben visszafizetik-e a teljes biztosítási díjat vagy sem.
Sokan itthon ragadtak augusztusban, miután a kormány utazásra nem javasolt országgá minősítette Egyiptomot az ország mind több városára kiterjedő zavargások miatt. A pechesebbek már rég összecsomagoltak, némelyek már a repülőtérre is elindultak, amikor a külügy döntése megszületett, aminek egyenes következményeként a chartergépeket üzemeltető társaságok azonnal lemondták az egyiptomi járataikat. Az utazási irodák vagy más, azonos értékű (vagy magasabb kategóriába sorolt) utat ajánlottak fel, vagy az utas élhetett a szerződéstől elállás lehetőségével, ez esetben pedig az irodának vagy a biztosítójának az utolsó fillérig vissza kellett fizetni számára mindent, amit az utazással kapcsolatban kifizetett.
Nem vonatkozik ez azonban a biztosítási díjra, legalábbis azokban az esetekben nem, amikor az utas maga kötötte meg a betegség-, baleset- és poggyászbiztosítását. Több olvasónk is jelezte, egyes biztosítók a biztosítási szerződés felmondásaként értékelték az utasok visszalépését, és a kifizetett biztosítási díjnak csak egy részét voltak hajlandó visszafizetni, mondván: az utasbiztosításokra még ilyen esetekben sem vonatkozik az elállási jog.
Horváth Péter, a Mabisz utasbiztosítási bizottságának elnöke szerint a biztosítók gyakorlata az, hogy amennyiben az ügyfél az utazás megkezdése után jelentkezik a biztosítójánál, hogy valamilyen okból mégsem sikerült elutaznia, a biztosítók egy-három napi biztosítási díj levonása után a fennmaradó összeget visszafizetik a részére. A teljes összeg csak abban az esetben jár vissza, ha az utas még az utazás megkezdése előtt visszaviszi biztosítási kötvényét a biztosítónak.
Horváth szerint ez nem kukacoskodás. A biztosítóknak az esetek többségében nincs módjuk ellenőrizni, hogy valóban meghiúsult-e az utazás, s ha igen, akkor miért. A szervezett utak esetében jellemzően az utazási irodákon keresztül kötnek biztosítást az utasok, s a repülőjeggyel együtt a reptéren kapják meg a biztosítási kötvényüket is. Ha az út elmarad, az utazó már meg sem kapja a kötvényét, így a teljes biztosítási díjra igényt tarthat.
Más a helyzet, ha az utazó maga intézte a biztosítását, azaz már jóval az utazás tervezett kezdete előtt átvette a kötvényét. Ez esetben, ha az út rajta kívül álló okból, például a Külügyminisztérium állásfoglalása miatt meghiúsult, haladéktalanul jeleznie kell ezt a tényt a biztosítójának. Azt Horváth sem vitatja, hogy adódhatnak olyan helyzetek, amikor erre csak pár nappal később nyílik lehetőség, ám mint fogalmazott: a biztosítási időszak kezdete után tett bejelentések esetén már a biztosító jóindulatán múlik, visszafizeti-e a teljes összeget, vagy csak a még hátralévő időre eső hányadát.
Horváth szerint azonban egy okos biztosító, ha látja, hogy a biztosítást egy egyiptomi útra kötötték, még az előtt, hogy az országot az utazásra nem javasolt kategóriába sorolták volna, nem kukacoskodik, méltányossági alapon visszafizeti a teljes összeget. De ez nem törvényszerű és jogilag nem kötelező –tette hozzá.
Egyiptom továbbra sem ajánlott
A Külügyminisztérium folyamatosan figyelemmel kíséri az egyiptomi helyzetet, és haladéktalanul változtat az utazási tanácsokon, amennyiben az indokolttá válik. Ezt azonban előre nem osztja meg a sajtóval – tudatta a tárca lapunkkal azzal kapcsolatban, hogy egy magyarországi utazási iroda több Egyiptomba készülő utassal azt közölte, szeptember 22-től ismét elindítja egyiptomi utazásait.
A külügy honlapján Egyiptommal kapcsolatban jelenleg ez olvasható:
„A Külügyminisztérium az ország teljes területét az utazásra nem javasolt országok és térségek biztonsági kategóriába sorolja”. A biztonsági helyzet érdemi javulásáig egyelőre nem javasolja az utazást egész Egyiptomba. A közleményt szeptember elején frissítették utoljára. Bár hozzáteszik, hogy a vörös-tengeri védett üdülőkomplexumokban egyelőre viszonylagos nyugalom van, de ide sem javasolják az utazást. Az utazásszervezők eredetileg arra számítottak, hogy szeptember 22-én az egyiptomi hatóságok feloldják a rendkívüli állapotot, aminek a hatására az európai országok, köztük Magyarország is, megszüntetik az Egyiptomot érintő utazási korlátozásokat. Múlt héten azonban a kairói kormány bejelentette: további két hónappal meghosszabbítja a rendkívüli állapotot.
A budapesti egyiptomi nagykövet szeptember elején sürgette, hogy Magyarország – több európai ország példáját követve – oldja fel az utazási figyelmeztetéseket. A levélben Németországra és Nagy-Britanniára hivatkozott: ám a német külügy honlapja továbbra is a nem javasolt úti célok között emlegeti Egyiptomot, a britek pedig csak az üdülőterületeket tartják biztonsági szempontból alkalmasnak a turisták fogadására. E tekintetben nincs európai uniós direktíva, bár a tagállamok egyeztetnek egymással, mindenki maga hozza meg a szükséges döntést. (I. E.)
