Két hét maradt a Volánoknak, jól kihasznált járatok szűnnek meg

Leállítják a Volán-társaságok Budapestre közlekedő távolsági járatainak többségét: április 15-én a személyszállító vonatok százaival együtt a buszok sokaságát törlik a menetrendből. Szegedről, Miskolcról, Nyíregyházáról, Győrből és Tatabányáról legfeljebb elvétve indítanak majd „pesti buszt”. A Volánok nyereséges szolgáltatásai válnak szabad prédává.

Völner Pál nem beszél a levegőbe. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára a vasút mintegy négyszáz vonatának áprilisi leállításáról szóló híreket kommentálva egyértelművé tette: a MÁV szolgáltatásainak szűkítése csak az első lépése a közösségi személyszállítás racionalizálására meghirdetett kormányzati programnak. Az „ésszerűsítés” nem kerülheti el a helyközi buszközlekedést sem. Immár biztos, ami korábban kiszivárgott: a buszok leállításának két héten belül eljön az ideje. A Volán-társaságok legalábbis egymás után teszik közzé a megyeszékhelyekről Budapestre közlekedő távolsági buszjárataik megszüntetését.

Több járatnak is beesteledik április közepétől
Több járatnak is beesteledik április közepétől

Lapunk végignézte az összes szolgáltató internetes oldalát. Öt cég meghatározó járatok törléséről számol be. A Kisalföld Volánnál azt írták: a Széll Kálmán Tervben megfogalmazott intézkedések végrehajtásával összefüggésben az NFM módosította a cég közszolgáltatási szerződését. Így április 15-től jó néhány járatot törölnek a Budapest–Győr–Csorna–Sopron vonalon. A Tisza Volán esetében a Budapest–Szeged útvonalon induló buszok esnek áldozatául a kormányzati racionalizálásnak, igaz, itt új járatokat is indítanak. A Vértes Volánnál is lesz járatbeszüntetés a Budapest–Tatabánya–Kisbér útvonalon. A vállalat a változtatást a kihasználatlansággal magyarázza.

A Miskolc–Budapest szakaszon is racionalizálják a közlekedtetést. A Szabolcs Volánnál is változik a menetrend: több járat is megszűnik a Budapest–Gyöngyös–Nyíregyháza–Fehérgyarmat útvonalon.

Hogy ez mennyiben vág egybe az Országgyűlés előtt lévő, személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvénnyel, lehet vita tárgya. Egy azonban bizonyos: a kereszténydemokrata Spaller Endre igen figyelemreméltó módosításokat nyújtott be március elején a formálódó törvényhez. E szerint a jövőben személyszállítási szolgáltatást nyújthatnának olyan vállalkozások, amelyek tevékenysége nem minősülne közszolgáltatásnak, s működésüket saját üzleti kockázatuk alapján végzik. Aki az üzletbe belevág, annak szolgáltatási díjat kellene fizetnie. Ezért cserébe jogosult lenne a járatengedély szerinti útvonalon az autóbusz-megállóhelyek és -pályaudvarok, valamint az utastájékoztatási eszközök használatára.

A törvényjavaslat szövege szerint a közszolgáltatásnak nem minősülő, közforgalmú menetrend szerinti belföldi személyszállítás nem járhat a közúti és vasúti közszolgáltatás indokolatlan és jelentős mértékű sérelmével. De az is hangsúlyt kapott: a járatengedély abban az esetben adható ki, ha a járat üzemeltetése nem jár más szolgáltató közszolgáltatási szerződésben foglalt jogainak indokolatlan és jelentős veszélyeztetésével. Márpedig, ha a Volán-társaságok távolsági járatai leállnak, érdekeiket már nem sérti, ha valaki a helyükre lép.

Több járatnak is beesteledik április közepétől
Több járatnak is beesteledik április közepétől

Ha a két változást összeolvassuk, a bennfentesek szerint sajátos értelmezések születhetnek. Így például akár azt is lehet gondolni: a Volán-társaságok félreállításával a kormány első körben a magán-autóbuszos cégek színre lépéséhez készíti elő a terepet. Úgy tűnik legalábbis, az ésszerűsítésre hivatkozva előkészített intézkedéseknek a legnagyobb vesztesei a Volán-társaságok lesznek. Azok a cégek, amelyek a tulajdonosi beavatkozással az éppen nyereséget termelő szolgáltatásaikat vesztik el. Még akkor is, ha Volánonként változó, hogy a távolságibusz-közlekedés kinek, mennyit hozott a kasszára. A megszüntetésre ítélt járatok azonban többségében magas kihasználtság mellett közlekedtek. Olyannyira, hogy néha egy busz nem is volt elég a megállókban gyülekező utasok elszállításához.

Végül az állam fizet?

Meglehet, az NFM kezdeményezte menetrend-módosításnak végül Matolcsy György örül majd a legkevésbé. A nemzetgazdasági miniszter biztosan nem vár majd hiába távolsági buszra, de azt aligha viseli rezzenéstelen arccal, ha kiderül: a közösségi közlekedés olcsóbbá tételét szolgáló változtatás neki speciel többe kerül. Az állam buszos cégei számára ugyanis nagy segítséget jelentettek a helyközi személyszállítás finanszírozásában a fővárosba indított járatok bevételei. Ha ez a bevétel április 15-én eltűnik, valószínű, hogy a társaságok benyújtják majd a számlát. A helyközi szolgáltatásaikban egyértelműen közszolgáltatási költségtérítési többletigény jelentkezik majd, amit a törvény betűje szerint a megrendelőnek, azaz az államnak kell kifizetnie.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.