88 milliárd négy hónapon belül: hogy éli túl a Malév?

Az Európai Bizottság tegnapi verdiktje szerint a Malévnek mintegy 88 milliárd forint – 2007 és 2010 között juttatott – támogatást kell visszafizetnie az államnak.

Noha a döntés kapcsán sokan a Malév csődjét emlegetik, valójában ez nem igaz: mint a cég közleménye fogalmaz, napi működése biztosított. A kormányt ugyanakkor nehéz helyzetbe hozta a döntés, mivel nem finanszírozhatja tovább a légitársaságot az adófizetők pénzéből. Ha találnak egy, a magyar légitársaságba befektetni hajlandó partnert, akkor van remény. Ha nem, akkor nincs tovább, a Malév önerőből biztosan nem képes kifizetni ezt a pénzt.

Kemény landolás előtt a magyar légitársaság
Kemény landolás előtt a magyar légitársaság

Az ítélet január elején várható kézbesítéséről már korábban, még fejlesztési miniszterként beszélt Fellegi Tamás. Akkor azt mondta: szóbeli megállapodást kötött Joaquín Almuniával, az EU illetékes biztosával, hogy addig nem adják el a légitársaságot, amíg a bizottság nyilvánosságra nem hozza döntését. Igaz, nem is nagyon tudták volna kinek: a kínai kérő, a Hainan „érdeklődés hiányában” megszakította a tárgyalásokat, bár lapunk úgy tudja, nem a kínaiak érdeklődésével volt baj, magyar oldalon fogyott el a lelkesedés az ajánlatot megismerve. Amit egyébként az ügyet ismerők előnyösnek minősítettek.

A kormánynak négy hónapja van a megoldás megtalálására. – Az uniós jog szerint 60 nap áll az állam rendelkezésére, hogy meghatározza a Malév által visszafizetendő pontos összeget, s azt, hogyan tervezi követelése behajtását. A tervet be kell nyújtani a bizottságnak, majd további két hónapja van arra a cégnek, hogy meg is fizesse, amit kell – mondta lapunknak Szántó Tibor, az ilyen típusú ügyekben szakértő Allen & Overy magyar irodájának vezető munkatársa.

E négy hónapba beleesik egy téli–nyári menetrendváltás is, tehát az a periódus, amikor gyakorlatilag – ha van befektető és előkészítették egy új légitársaság elindítását – zökkenő nélkül átvehetné a Malév feladatait egy másik vállalkozás. Ilyen terv azonban – legalábbis tudomásunk szerint – nem létezik.

– A Malév szempontjából a napi működést illetően nincsenek következményei a döntésnek, gépeink továbbra is rendben felszállnak, vagyis rendelkezésükre állnak azok a források, amelyekkel az utasainkat el tudjuk vinni és haza is tudjuk hozni – hangsúlyozta lapunk kérdésére Berényi János, a cég elnöke, hozzátéve: a kormány illetékesei korábban már többször leszögezték: szükség van a budapesti központú nemzeti légitársaságra, s annak üzemeltetése érdekében minden lehetséges intézkedést megtesznek. Berényi arról is beszélt, hogy az utóbbi hónapokban a cég üzemelése milliárdokkal több bevételt hozott, mint korábban, 2011-ben például hétmilliárd forinttal nőtt a bevétel. Az elnök szerint az új menedzsment munkájának eredménye januárban és februárban is látszik.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleménye azt ígéri, gyors döntés születik az ügyben. Több forgatókönyv készült a minisztériumban, amelyek közül a pontos döntés ismeretében választják ki a megfelelőt. Kormánydöntés egy hét múlva várható.

Az eljárás a Wizz Air és a Travel Service feljelentése alapján indult néhány évvel ezelőtt. – A Wizz Air tudomásul veszi az Európai Bizottság 2012. január 9-én közzétett határozatát a Malév számára nyújtott állami támogatásokkal kapcsolatban – tudatta lapunkkal a társaság, melynek vezérigazgatója, Váradi József nem állt rendelkezésre, hogy kommentálja a határozatot. Az eljárás során a magyar állam mindvégig azt próbálta bizonyítani, hogy a Malév folyamatos megsegítése megfelel az uniós jognak. Azonban a Malév 2010-es visszaállamosításakor – amikor az állam a meglévő tartozásai fejében tőkét emelt a cégben s így többségi tulajdonossá vált –már tudni lehetett, ha nem sikerül pozitívba fordítani a légitársaság működését, az unió valószínűleg elmeszeli az efféle tulajdonszerzést és a korábbi támogatásokat is. A kormány több reorganizációs tervet benyújtott Brüsszelnek, ám a Malév menedzsmentje egyiket sem tudta végrehajtani. A cég üzemi eredményei csak tavaly ősztől kezdtek javulni, s mára a kereskedelmi és szerkezeti változásoknak köszönhetően az árbevétel ismét megközelítette az évi százmilliárd forintot. A cég múltja azonban jelentős anyagi terhet jelent, amit folyamatosan finanszírozni kell.

– A legfontosabb kérdés az, hogy a magyar kormány az EU-eljárás során előállt-e olyan konstruktív javaslattal, amely a bizottság számára is elfogadható lehetett volna – mondja egy, az ügyet ismerő forrásunk, utalva arra: a közelmúltban az Alitalia támogatását elbuktató verdikt és az olaszországi cég állami reorganizációs terve egy napon jelent meg. A bizottság a Malév esetében is megvárhatta volna a befektetőkeresést, de úgy látszik, Brüsszelben elfogyott a türelem.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közleménye szerint változatlanul kiemelt cél, hogy Budapestközpontú nemzeti légitársaság működjön Magyarországon. Az NFM szerint az EB döntése egyenes következménye annak, hogy a korábbi kormányok és Malév-menedzsmentek elmulasztották végrehajtani a vállalat átalakítását. A kormányváltást követően azonnal megindult a kárfelmérés, a légitársaság átvilágítása, a lehetséges partnerek keresése. Jelenleg is folynak szakmai befektetővel tárgyalások – írja a tárca.

Ennek ellentmond, hogy a kormányváltást követően egy évig vezethette a céget Martin Gauss vezérigazgató, akit még a korábbi orosz tulajdonos szerződtetett, s irányítása alatt a cég vesztesége elérte a 24,4 milliárdot. Befektetőről pedig nem tudni.

Mit is meszelt el az EU?

- A Malév számára nyújtott 2003. évi, 76 millió euró összegű bankkölcsön átvétele 2007 decemberében (a korábbi privatizációt kísérő ügylet).

- 4,3 milliárd forint összegű készpénzes kölcsön a Malév Ground Handling leányvállalatának meghiúsult eladásával összefüggésben. (Az MGH-ügylet nem jött létre, a kölcsönt tőkésítették.)

- 13,8 milliárd forint összegű adó- és társadalombiztosítási adósság elengedése (2010-ben tőkévé konvertálták).

- 2010 februárjában 25,4 milliárd, 2010 szeptemberében 5,7 milliárd forint tőkeemelés (ebben benne van az előző pont is).

- 2010. május és szeptember között nyújtott 14,9 milliárd HUF összegű tulajdonosi kölcsönök, majd azok tőkévé alakítása 2010 szeptemberében.

Ezt tudja a légitársaság

A Malév csoportszinten 2600 munkavállalót foglalkoztat és 500 hazai vállalkozással áll rendszeres szerződéses kapcsolatban. A légitársaság a központi költségvetés bevételeihez közvetlen és közvetett módon évi mintegy 70 milliárd forinttal járul hozzá. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport forgalmának 40 százalékát adja: közel 3 millió utast szállít évente, 23 ezer járatpáron és 45 városba repül közvetlenül.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.