Az idei évre kötött 4-6 százalékos bérajánlás jövőre biztos nem lesz elfogadható például a minimálbér környékén, ott jóval nagyobb, 18 százalék körüli bruttó béremelésre lenne szükség a nettó pozíciók megőrzéséhez. S ez még mindig kevés lenne a reálkereset megtartásához, amelyhez 20 százalék fölött kell növelni a bért.

Ez nyilvánvalóan vállalhatatlan lesz a munkaadóknak, ám ez ügyben a végső szót nem ők, hanem a kormány mondja ki. Egy törvénymódosítás ugyanis a kabinet hatáskörébe sorolta az elvárt bér megállapítását. Vagyis a kormány mondja meg, hogy adóváltoztatásai miatt mennyivel kell emelniük a cégeknek. Apró öröm lehet a vállalkozások számára, hogy a számítások azt mutatják, havi bruttó 220 ezer forinttól már több nettóhoz jut az alkalmazott, mint idén. Mivel a törvény szerint 300 ezer forintig kell biztosítani a nettó kereset megőrzését, így a szűken vett felső harmaddal nem lesz dolguk a társaságoknak.

Alul viszont súlyos bérfeszültségek keletkezhetnek. Ez főleg a termelő szektorban – tehát a kormány által preferált munkahelyeken – okoz majd problémát, ott a munkavállalók több mint négyötödének bére az átlagkereset (210-220 ezer forint) alatt marad. Jól járnak viszont a magas keresetűek: aki évi bruttó hárommillió forintnál többet visz haza, már reálbér-növekedéssel is számolhat. Pataky Péter szerint megint kudarcot fog okozni a kormány gazdaságpolitikája, mert ahogy idén, úgy jövőre sem forog vissza a belső fogyasztásba az adónyereség azoktól, akik jól járnak a változásokkal. Ezért változatlanul azt javasolják, hogy a kormány térjen vissza a többkulcsos, progresszív adórendszerhez.

Az MSZOSZ szerint a költségvetésnek kedvez a kormány bérpolitikája, annak a munkaadók és a munkavállalók a vesztesei. Számításaik szerint azzal, hogy kivezetik az adójóváírást és a szuperbruttót, valamint egy százalékponttal emelik a munkavállalók egészségbiztosítási járulékát, összesen több mint 137 milliárd forinttal javul a büdzsé egyenlege.

Bértárgyalásról már tavaly sem lehetett beszélni (az egyeztetések az adóváltozások miatti kompenzációról szóltak), de idén még ennél is képlékenyebb, milyen keretek között folyhat a párbeszéd. Az elvárt bér bevezetése, valamint az érdekegyeztetés átalakítása mellett a jövő évi adóváltozásokat sem lehet véglegesnek tekinteni. Nem ismert például, mi lesz a béren kívüli juttatásokkal. Amennyiben a kormány következetes, akkor itt is eltörli az adóalap korrekciós tényezőt (19 százalék), vagyis e juttatások nettó összege emelkedhet, ami javíthat valamennyit az összképen. Azt is figyelembe kell venni, hogy a számítások általában a gyermektelen munkavállalókra vonatkoznak.

Pataky Péter úgy foglalta össze várakozását a jövő évre, hogy „nagyon nagy baj lesz”. A cégek szerinte ezúttal nem jutnak olyan forrásokhoz, mint tavaly a társasági adó csökkentése, amelyeket a béremelésre tudnának fordítani. A kormány viszont erre az adócsökkentésre hivatkozik majd, amikor szóba kerül a 2012-es béremelés, valamint az uniós döntéssel a cégekhez visszakerülő áfa lesz majd a hivatkozási alap. Az MSZOSZ elnöke kétségbe vonja a kormány kompetenciáját a bérek megállapításában.