Kijózanító áramáremelés

Tegnapi hatállyal a kormány megemelte a lakossági áramárakat. A lépéssel leginkább a szolgáltatókat ellátó állami áramnagykereskedő, az MVM járhat jól.

„A családok költségvetésének jelentős részét, egyes esetekben 80-85 százalékát a közüzemi számlák teszik ki. Biztosítani kell az emberek számára, hogy a közüzemi számlák nem viszik el a családi jövedelmeknek egy jelentős, ilyen nagy jelentőségű részét” – ezt Fellegi Tamás áramárakért felelős miniszter ígérte tavaly, közvetlenül a választások után. Ezt követően július elsején valóban csökkentek ugyan az áramdíjak, de ez még az előző éra szabályaiból következett. Annak kapcsán, hogy ez év január elsején a gáztarifákon már kissé emeltek, a miniszter tavaly év végén lapunknak úgy fogalmazott: hatalmas politikai sikernek tartja az árak szinten tartását is. Azután derült égből villámcsapásként, a tegnapelőtti Magyar Közlönyben már áramáremelésről jelent meg rendelet. Ráadásul tegnap már érvénybe is lépett. A késő délután kijött rövid kormányzati kommentár az „indokolt legszükségesebb mértékű” emelés okát nemes egyszerűséggel a „piaci folyamatokban” jelöli meg.

Az emelés a számla termékrészére, azaz magának az áramnak az árára vonatkozik. A speciális árampiaci szabályok szerint a villanyszámlában külön változik az villany ára, annak szállítási díja és néhány egyéb – jellemzően egyes áramcégeket támogató – tétel. Maga az áram egyébként a fizetendő teljes számlának csak kevesebb mint fele, ami olykor szakértői körökben is megütközést kelt.

Ennek nyomán a lakosság nappali tarifája – mely évi 1320 kilowattóra (kWh) fogyasztás alatt kissé alacsonyabb, mint efelett – szolgáltatónként különböző mértékben módosult. Noha a közlönyben csak az új tarifákat tették közzé, a cégek honlap jain található régi árak összehasonlításából, a teljes árra vetített számításaink alapján 3,3–5,8 százalék drágulás adódik. (Maga az energiadíj-tétel tehát ennek mintegy duplájával nőtt.) A legkisebb mértékben a fővárosi Elmű kedvezményes díja változott, a legnagyobb emelkedés pedig a vele egy csoportba tartozó Émász két díjánál mutatható ki. A legalacsonyabb átlagtarifa az E.ON-é, a legmagasabb az Émászé lett. A fejlesztési tárca esti számítása szerint az emelés évi átlag 3720 forint többletkiadást okoz.

A rendeletből kitűnik, hogy az áremelést nem az áramszolgáltatók kezdeményezték és annak hasznából nem is nagyon részesülnek. A szolgáltatók mostantól nem negyedévente, hanem fél évente folyamodhatnak ármódosításért. Tavaly év végéig az Orbán-kormány döntése nyomán ilyet nem kérhettek, az újabb alkalom pedig májusban adódik a számukra. A miniszter megváltoztatta a szolgáltatók árrését és azt az árat, amenynyiért hozzájuthatnak az áramhoz. Árrésüket kWh-nként jellemzően néhány fillérrel módosította, ám mostantól több mint egy forinttal többet kell fizetniük érte. Szakértők szerint ez a lakossági áramot jellemzően számukra biztosító, állami tulajdonú Magyar Villamos Művek (MVM) bevételét növelheti. Felkai György, az MVM kommunikációs igazgatója lapunkkal közölte: a közzétett átvételi árból nem lehet következtetni az MVM-csoport áramnagykereskedelmi áraira, árrésére és ennek változására, erről konkrét adatot pedig nem kívánt közölni.

Átlag négy százalékkal kerül többe a villany
Átlag négy százalékkal kerül többe a villany
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.