Vállalkozni is meg lehet tanulni

Kevés, a gyakorlatban is használható útbaigazítással engedi útjára az oktatási rendszer azokat, akik saját vállalkozást hoznának létre– legyen szó szobafestőkről, kozmetikusokról vagy éppen piacképes ötleteket dédelgető mérnökökről. A hatékony mindennapi működéshez, ambíciózus tervek megvalósításához szükséges ismeretek pótlása pedig igencsak bajos – még azok számára is, akik hajlandók lennének tanulni.

Már több mint 1400 alkotó közel 23 ezer termékéből válogathatnak az egyedi kézművestermékre vágyók a meska. hu oldalon. A 2008 nyarán indult online bolt egyik ötletgazdája és üzemeltetője, Porst Réka szerint legalább 10 alkotónak hoz már akkora bevételt a weboldalon keresztüli árusítás, hogy abból meg tud élni, további 300 készítőnek pedig havonta jelentős keresetkiegészítést biztosít.

Hiába jó valaki a szakmájában, ha nem tud vállalkozni, a partvonalon túlról nézheti a versenyt
Hiába jó valaki a szakmájában, ha nem tud vállalkozni, a partvonalon túlról nézheti a versenyt

A virtuális vásártéren nemcsak a hivatásos és hobbiból alkotók már elkészült féldrágakő vagy gyöngy nyakláncai, bőrtáskái, plüssállatai vehetők meg, hanem szinte bármilyen saját elképzelés megvalósítására is akad jelentkező. –Két éve egy barátnőmmel vágtunk bele a vállalkozásba. Internetes blogokban, szakmai vásárokon gyűjtöttük össze az első 50-60 alkotót, akik összesen néhány száz terméket töltöttek fel az oldalra. Most havonta 130 ezer egyedi látogatónk van, és tavaly a vásárlók átlagosan 2500 forintot költöttek termékenként a meska.hun – meséli az eredetileg közelekedésmérnök végzettségű, háromgyermekes családanya, aki az elmúlt időszakban elmélyedt a marketing-, a webergonómiai szakkönyvekben és internetes keresőoptimalizálásból is kiművelte magát, csak hogy vállalkozását sikeressé tegye. Fél évvel az indulás után mégis úgy érezte, túl sok minden működik hasraütésszerűen. – Bár korábban éppen a meska.hu marketingtervét írtam meg egy MBA-képzés keretében, és a szüleim is egyéni vállalkozók, azaz korántsem vagyok laikus ebben a világban, jelentkeztem a SEED Alapítványnál egy hathetes vállalkozásfejlesztési kurzusra. Itt egyértelműen kiderült, hogy nem csak nekem okoz nehézséget néhány területen a cégvezetés. Én már középiskolában oktatnám, hogyan kell vállalkozást indítani, pénzt kezelni, menedzselni egy működő társaságot – mondja. A kurzuson nemcsak az adózással, könyveléssel kapcsolatban tanult számos újdonságot, hanem sokat ötleteltek a tanfolyam résztvevőivel a már működő és a még csak tervezett cégek működésével, felfuttatásával kapcsolatban is. –Mindenki mikro- vagy kisvállalkozásban gondolkodott, nagyon motiválóak, gyakorlatorientáltak voltak a tréningek, ráadásul kis csoportokban dolgoztunk. Akkor jöttem rá, hogy sokkal előrébb kell gondolkoznom, mint eddig tettem, és más területeken sem kell félnem kipróbálni magam. Ráadásul a képzés automatikusan elég széles kapcsolati tőkét is adott – teszi hozzá Porst Réka. Aztmondja, számára egyértelművé vált, hogy mindent meg lehet tanulni, ezért mindenkit, akinek van egy jó ötlete, arra biztatna: indítsa be saját cégét. Ez mikrovállalkozások esetében minimális tőkével megtehető.

Nem kevesen vannak, akik Rékához hasonlóan pályájuk egy-egy szakaszában azzal szembesülnek: bár szakmájukat jól kitanulták, ez kevés a boldoguláshoz. Kreatív pályakezdők, a gazdasági válság miatt elbocsátottak, rugalmas időbeosztásra vágyó kismamák, pályaváltók – sokan sokféle élethelyzetben gondolják úgy, céget alapítanak. Ha az ötlet, a tőke rendelkezésre is áll, számos egyéb képességre, információra van szükség. Mindezt azonban nem hozzuk magunkkal iskoláinkból, későbbi megszerzésük pedig bajos.

– Tapasztalataink szerint a közoktatásnak és a szakképzésnek is kevés óraszámban, gyakran csak formálisan részei a vállalkozások indításához, működtetéséhez szükséges ismeretek. Pedig az európai kulcskompetenciák egyike éppen a vállalkozói – mondja Horváth Anna, a SEED Kisvállalkozásfejlesztési Alapítvány szenior projektmenedzsere. A szakember nem csak olyan asztalossal találkozott már, aki az egyéves OKJ-s képzés után nem is emlékezett arra, hogy bármilyen információt kapott volna arról, hogyan kell nekiállnia a cégalapításnak. Közgazdasági diplomával rendelkező pályakezdő és multinacionális cégnél évekig marketingesként dolgozó hölgy is részt vett már az alapítvány kurzusain. – Az adminisztrációval kapcsolatos tudnivalókkal szinte senki nincs tisztában. Jellemzően a diplomások sem tudják, hol, hogyan, milyen követelményeknek megfelelve kell és lehet egyéni vállalkozóvá válni vagy társaságot létrehozni. Pedig a könyvelésen és néhány kulcsfontosságú jogi lépésen kívül induláskor többnyire minden mást egyedül kell megoldani –teszi hozzá.

A szakmát megtanulják, de kevés ismeretet kapnak a vállalkozás működtetéséhez
A szakmát megtanulják, de kevés ismeretet kapnak a vállalkozás működtetéséhez

A SEED-nél évek óta oktatnak hathetes kurzus keretében például cégalapítást tervező nőknek önismeretet, vállalkozói készségeket, marketinget, jogi tudnivalókat, pénzügyi ismereteket, pályázatírást, üzleti tervezést – saját és pályázati forrás híján többnyire valamelyik nagyvállalat támogatásának köszönhetően. Évente 50-70 ember végzi el a tanfolyamot, és a számok tanúsága szerint lényegesen emelkedik köztük a stabil vállalkozások vezetőinek és/vagy az alkalmazásban állók száma (az első öt évben például 55-ről 87 százalékra). – A nők körében mindig népszerű a szépségápoláshoz, gyerekekhez kapcsolódó szolgáltatás, a kézművesség, hiszen ezek zömében kevés pénzből, egy-egy jó ötlettel gyorsan, rugalmas időbeosztással megvalósíthatók, és e területeken tapasztalattal is rendelkeznek a nők – mondja Horváth Anna. Felhívja azonban a figyelmet arra: a cégműködtetéshez szükséges ismeretek jelenleg korántsem mindig, mindenki számára elérhetők, pedig a munkanélküliek számának drasztikus emelkedésével egyre többen próbálkoznának a kis- és középvállalati szektorban.

 

A nonprofit szervezetek csak akkor tudnak vállalkozói képzést indítani, ha erre pályázati pénzt nyernek. Pedig amint arról a SEED és a Budapest Bank 2008 végén készített, ezer mikrovállalkozó megkérdezése nyomán készített felmérése is árulkodik: a szektor gondjai felkészületlenségből, előre nem tervezésből is adódnak. A kis cégek több mint 60 százaléka saját bevallása szerint nem állít össze bevételi tervet, üzleti tervet, ötödük pedig nem ellenőrzi utólag, teljesültek-e céljai. Harmaduk nem használ számítógépet, 82 százalékuknak pedig nincs weblapja annak ellenére, hogy tízből hárman a második legfontosabbként említették cégük gyengeségei között a marketinget. Igaz, teszi hozzá a szakember, a weboldalra vonatkozó adat két év alatt jelentősen emelkedhetett, de becslése szerint ma is ötven százalék alatt van.

– Probléma az is, hogy kevesen akarnak tanulni. A kisés középvállalkozások jelentős része vegetál, és a külvilágtól várja a segítséget, elsősorban pénz formájában – mondja az elmúlt 20 év tapasztalatairól Vecsenyi János, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) tanára, a Kisvállalkozás-fejlesztési Központ igazgatója. A szakember tollából tavaly őszszel jelent meg a főként laikusoknak szánt Kisvállalkozások indítása és működtetése című könyv. Felsőoktatási berkeken kívül jó esetben néhány száz fogyhatott belőle, véli a szerző. – Szemléletváltásra van szükség. Nagyon jó, ha az állástalanok egy része az önfoglalkoztatással próbálkozik. A válság okozta kényszer a cégalakulások egyik természetes előidézője, de ahhoz, hogy ez az erő ne váljon később hendikeppé, felkészültségre, együttműködésre van szükség az emberek, az oktatási szféra, a gazdaság kisebb-nagyobb szereplői között és területi szinten is. Az OKJ-s szakképzési programokban is nagyobb arányban és megfelelő szinten kell oktatni vállalkozásindítási ismereteket. Ha tanulnak is például marketingstratégiát valahol, az nagyvállalati szemléletben történik, azaz a kicsiknek használhatatlan. Ezen is változtatni kell – véli Vecsenyi János.

Az elmúlt években egyre nagyobb szerepet kaptak az egyetemeken a kis- és középvállalkozások indításához, működtetéséhez, a vállalkozói attitűd kialakításához szükséges kurzusok, és ezek a jelek szerint egyre népszerűbbek. A BCE-n például 2002-ben 80, idén pedig már mintegy 400 hallgató jelentkezett a kisvállalkozási szakirányra. Ők részben olyan fi atalok, akik saját ötletüket szeretnék megvalósítani, részben a családi céget szüleiktől átvenni szándékozók.

– Valóban rendkívül korlátozottak a lehetőségek, ami a vállalkozói ismeretek elsajátítását illeti – ismeri el Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) oktatási és képzési alelnöke, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is. A szakképzésben felül kell vizsgálni a közismereti tárgyakat, emelni a gyakorlati tudást biztosító órák számát. Teret kell kapnia a vállalkozási ismeretek oktatásának is. – A kérdés már napirenden van. Jó alkalmat teremt a problémák megoldására, hogy az országos kamara hamarosan újabb 100 szakma gondozását vállalja fel, azaz beleszólása lesz a tanterv kialakításába, részt vesz a vizsgáztatásban – teszi hozzá Bihall Tamás. Csaknem 30 szakma esetében már eddig is közreműködtek a képzésben, eddig azonban csak a gyakorlati területeken. Ez hamarosan megváltozik, és akár már 2011-ben emelt óraszámban kerülhet be például az OKJ-s kurzusok tematikájába a vállalkozói ismeretek oktatása.

A szakmával már rendelkezők az eddigiekhez hasonlóan általában öt év gyakorlat megszerzése után mesterképzésre jelentkezhetnek, amit szintén a kamara végez. E programoknak része a vállalkozási ismeretekhez szükséges tudnivalók átadása. – Akik felnőttképzésre jelentkeznének, azoknak a munkaügyi központok kínálatát is érdemes figyelni – hívja fel a figyelmet Bihall Tamás.

Legyen-e a grundfociból szervezett futball?

A mikrovállalkozók – fodrászok, kozmetikusok, tévészerelők –zöme azért alapít vállalkozást, mert saját magát, illetve a családját akarja eltartani.

Nincsenek nagyra törő terveik, területi, létszámbővítési stratégiájuk, a bejáratott, kiszámítható bevételt biztosító vevőkör kialakításához és a jogszabályok előírásainak betartásához azonban nekik is számos fontos tudnivalóval kell tisztában lenniük. – Amellett, hogy egy egyéni vállalkozónak lépést kell tartania a területét érintő szakmai újdonságokkal, érdemes a nagyobb cégekhez hasonlóan legalább éves tervet készíteni, időről időre elemezni a költségek és a bevételek alakulását, a jogszabályi változásokat, részt venni a kamarai vagy alapítványi továbbképzéseken, tájékoztatókon – mondja Vecsenyi János. Ugyanilyen fontos a megfelelő, az alapanyagköltséget és a versenytársak árait figyelembe vevő árképzés, a reklámozás, az ügyfelekkel való bánásmód mikéntje.

A kis- és közepes vállalkozások vezetői idővel más jellegű kihívásokkal is szembekerülnek. Nem elég kiváló kőművesnek, autószerelőnek, könyvelőnek lenni, ha az ember új kollégát akar felvenni, terjeszkedne a piacon, esetleg bővítené tevékenységi körét. A szakemberek szerint az első és legfontosabb lépés annak belátása, hogy ismeretlen területre tévedt az ember, és érdemes tanácsadók, szakkönyvek, más piaci szereplők, kamarai közreműködés vagy épp az interneten talált információk révén megpróbálni eligazodni. Jó ötleteket adhatnak a sajtóban olvasható sikertörténetek, a szakmai berkekben bezzegembereknek titulált vezetők megoldásai is. (W. T. K.)

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.