Négy taxicég: a City Taxi, a 6x6, a Főtaxi és a Budapest Taxi kapott meghívást a Budapest Airport (BA) Zrt. új taxitenderébe, azaz a ferihegyi szolgáltatásnyújtásra vonatkozó pályázatra, amelyet a piacon máris többen bírálnak – értesült a Népszabadság. A kifogások ráadásul több irányból érkeznek. Veres István, a BA jelenlegi partnere, a Zóna Taxi résztulajdonosa és szóvivője például azt állítja, a reptér nem írhatott volna ki szabályszerűen tendert a 2011. májust követő időszakra.

Ezzel szemben a pályázatra nem meghívottak azt róják föl, hogy ők kimaradtak, pontosabban azt: miért maradtak ki a meghívottak köréből annak ellenére, hogy a Budapest Airport múlt heti közleménye a kiírással kapcsolatban épp az átláthatóságot jelöli meg elsődleges célként. (Piaci körök megjegyzik két olyan társaság is lemaradt a meghívottak listájáról, amelyek nagyobbak egyes kapun belülre szólított cégnél. Ilyen az ötszáz autónál többet futtató Taxi4 és a nemrégiben egyesült, mintegy 900 kocsiból álló flottát működtető Radió-Tele5. (A pályázati anyagot átvevőknek titoktartást kellett vállalniuk.)

Hogy nem ígérkezik sétagaloppnak a pályázat, azt a tegnapi fejlemények szintén jelzik. A Zóna Taxi ugyanis azért mondta le a kedd délelőttre, a repülőtér egyes termináljára tervezett sajtótájékoztatóját, mert a Budapest Airport erre nem kívánt engedélyt adni.

– Ha a BA fenntartásait hangoztatja, akkor mi, mint velük szerződésben álló fél, erre tekintettel vagyunk – kommentálta a lépést Veres István, s hozzátette: bízik abban, hogy az előttük álló csaknem hatvan napban rendezni tudják a két vállalat között már hónapok óta fennálló jogvitát. Álláspontja szerint a BA még nem mondta fel a szerződést, csupán arról értesítette a társaságukat múlt pénteken, hogy hatvan nap múlva megteszi azt. Veres István éppen ezek alapján bízik abban, hogy még rendezhetik viszonyukat a Budapest Airporttal. Ehhez azonban rendeznie kellene a reptérrel szemben fennálló tartozásokat – forrásaink szerint ez közel százmillió forintra tehető –, ám Veres szerint ugyanakkor éppen a BA szegte meg a szerződést.

Lapunknak nyilatkozó, ám nevük mellőzését kérő források szerint az ügy rendezésére kicsi az esély. A készülő szerződésbontás oka „nem nyilvános”, a fennálló jogvitákat egyik fél sem kívánta kommentálni érdemben, mert szintén titoktartási szerződésük van. Ugyanakkor úgy tudjuk: a BA vezetőinek szemét már csak azért is csípi az ügy, mert hónapokig nem is tudtak a Zóna tartozásáról, ugyanis egy azóta már elbocsátott pénzügyi dolgozójuk erről elmulasztott jelentést tenni a cégvezetőknek.

Ha valóban teljesítetlen számlák állnak a megromlott üzleti viszony hátterében, azok kiegyenlítése – legalább is a vállalat nyilvános cégbírósági mérlegei alapján – nem lesz könnyű feladat a Zóna számára. A húszmillió forint alaptőkéjű Zóna Service Zrt. ugyanis a BA-val kötött 2006-os szerződés után eltelt három teljes üzleti évből csupán egyben tudott nyereséget kimutatni. 2007-ben 656 ezer forint üzleti eredményt könyveltek el, míg 2008-ban 77 ezer, majd 2009-ben hétmillió forintot meghaladó lett az üzemi veszteség.

Kicsit jobb a helyzet a céget birtokló, a Gellérthegyre bejegyzett Euro-Taxi Kft.-nél. Tavaly 3,1 millió eredmény, azelőtt 239,4 millió forint veszteség, 2007-ben pedig 8,8 millió forint profit áll a cégbíróságra beadott mérlegeikben. A kft.-ben meghatározó üzletrészt birtokol Tóthné Magyar Orsolya, aki a Zóna vezérigazgatójaként dolgozó Tóth Györggyel van egy címre bejelentve. A kisebbségi tulajdonosok között találjuk Veres Istvánt, a ciprusi Mazalaca Limited, és a Nevada állambeli Las Vegasban bejegyzett IV Investments vállalatokat.

Ami a tendert és a szerződésbontást illeti, korántsem egyértelmű a helyzet: a Zóna szerint ugyanis nemcsak a szerződésbontás az aggályos, de az sem egyértelmű, hogy a BA kiírhatta-e a tendert, hiszen ahhoz az épp felálló fővárosi önkormányzat beleegyezése is kell – legalábbis a tenderkiírást látniuk kell. A szabályozás nem egyszerű, de az bizonyosan állítható: az új városvezetésnek lesz beleszólása az ügybe. Például akkor, ha módosítja a rendeleteit és droszthasznosításra most feljogosított nonprofit társaságtól átteszi a drosztok hasznosításának jogát egy másik szervezethez.

Az sem mindegy, milyen koncepciója van az új városvezetésnek e téren: támogatják-e a szerződéses szállítók működését a reptéren, s más közlekedési csomópontoknál, esetleg liberalizálnák a mostani rendszert. S az is kérdés, hogy utóbbi esetben hogyan szűrnék ki az utasokat átverő, „hiénaként” emlegetett fuvarozókat.