|
Még tavaly októberben állapodott meg a kormány és az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács arról, hogy a közszféra dolgozói ebben az évben bruttó 98 ezer forintos keresetkiegészítést kapnak. A pénz legfeljebb bruttó 340 ezer forintos havi illetményhatárig jár. Mint azt Árva Jánostól, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnökétől megtudtuk, a támogatás a 640 ezer alkalmazott 80 százalékát érinti. A 340 ezer forintos határt pedig egyrészt azért húzták, mert a kialkudott keretből ennyire futotta, illetve a kormány álláspontja szerint az idei adóváltozásokkal az alacsonyabb keresetűek kevésbé járnak jól. A pénzt a januári, illetve a márciusi fizetésekkel bérszámfejtik, így februárban és áprilisban kapják kézhez a közszféra dolgozói. Arra a kérdésre, vajon azért kerül sor a kifizetésekre még a választások előtt, hogy a jelenlegi kormány szimpatizánsokat szerezzen magának, Árva János határozottan nemmel felelt. Szerinte nevetséges feltételezés, hogy bruttó 98 ezer forinttal, aminek adott esetben még a felénél is kevesebb marad az érintetteknél, bárki szavazatát meg lehetne „venni”. Hozzátette, ők azt szerették volna, ha már januárban megkapják a teljes összeget, de tekintettel arra, hogy az év első hónapjában szinte üres az államkassza, az a megállapodás született, hogy két részletben utalják a pénzt.
A bruttó 49 ezer forintból februárban (illetve áprilisban) a különböző keresetek tükrében 20-30 ezer forint érkezik majd a számlákra. Egyrészt járulékokat kell fizetni, ami a 9,5 százalékos nyugdíj-, 6 százalékos egészségbiztosítási, illetve az 1,5 százalék munkavállalói járulékot tekintve együttesen 17 százalékot tesz ki, azaz 8330 forintot. A személyi jövedelemadó alapja ettől az évtől a szuperbruttó, azaz a bruttó bér 27 százalékos munkáltatói járulékkal megfejelt összege, így az adóalap 62 230 forint. Ez az összeg a rendszeres keresethez adódik hozzá, azaz nem jelenik meg külön a fizetésben. Adózás szempontjából tehát végeredményben három sávba eshet a 49 ezer forint, a levonás pedig 10 579–19 914 forint között lesz.
Arról, hogy ez a pénz alamizsna-e, Árva Lászlónak az a véleménye, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a konvergenciaprogram, illetve az IMF felé vállalt kötelezettségek szerint még ennyi sem járt volna. Amennyiben ebből a szempontból nézzük, szerinte inkább sikernek tekinthető a támogatás léte.
– A közszférában dolgozók is viselik a válság terheit: megszűnt a 13. havi bér, s más juttatásoknál is csak a korábbi harmadát, negyedét kapták meg – indokolta lapunknak Szollár Domokos kormányszóvivő, miért volt szükség a keresetkiegészítésre. Álláspontja szerint azért kellett korlátozni a kiegészítés megállapítását a keresetek alapján, mert a magasabb fizetéssel rendelkezőknél az adóváltozások (az szja-tábla változása, a sávhatár emelése) ellensúlyozza a bércsökkenést, de lejjebb kevésbé érvényesül ez a hatás. – A személyi jellegű előirányza tok a mi nisztériumoknál, fejezeteknél 10 százalékkal csökkentek – tette hozzá.
A kiegészítésben nemcsak a köztisztviselők részesülnek, hanem a közalkalmazottak is, például tanárok, orvosok, tűzoltók. Szollár úgy véli, inkább az utóbbiak, tehát a szociális, az egészségügyi területen dolgozók, valamint a fegyveres testületek állományába tartozók közül kerülnek ki a kiegészítésre jogosultak. Ő úgy tudja, 650 ezer foglalkoztatott számlájára kerül majd kétszeri alkalommal pluszpénz a választások előtt. Az időzítésről az a véleménye, hogy arról még tavaly őszszel állapodott meg a kormány az érdekképviseletekkel, s a kormányt nem az vezérelte, hogy „a választások előtt legyünk jó fejek”.

MTI–Soós Lajos
Szollár Domokos a bércsökkentések hatását ellensúlyozó intézkedések közé sorolja a cafeteriajuttatásokat. Az egyes tárcákra megállapított, nem egy esetben 400–500 ezer forint közötti éves keretösszegek politikai vihart kavartak. A kormányszóvivő szerint az elmúlt időszakban született cafeteriaintézkedések a köztisztviselőkre vonatkoznak csak.
|