belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. május
26. szombat

Megvehető egy voks húszezerért?

A kormányszóvivő szerint az adóváltozásokkal a kisebb keresetűek kevésbé jártak jól

Politikai csatározások középpontjába kerülhet a közszféra bruttó 98 ezer forintos keresetkiegészítése, amelyet a januári és márciusi bérekkel utalnak. Az érintettek ezt visszautasítják, szerintük pár tízezer forint nevetségesen kevés a szavazatok megvásárlásához.

Baka Zoltán–Szabó Brigitta| Népszabadság| 2010. január 14. |10 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

rolling stone | 2010. január 25. | 21:17:03

Lehet, hogy ennyiért nem lehet megvásárolni szavazatokat, de az MSZP ezt szeretné. Nincs túl jó véleményük az emberekről.

Halász | 2010. január 14. | 17:15:00

Tehát a közszféra szavazatai megvásárolhatók...

Legalább őszinték, mindazonáltal érdekes bizonyítvány az általuk képviselt demokráciáról.

taviferi | 2010. január 14. | 16:56:48

Hozzáteszem, "csak" 3100 000 szuperbruttóig jár...

eclipse | 2010. január 14. | 13:44:05

bruttó 98, ezzel megvenni a közférát? Ez vicc, akkor amikor ezzel "együtt" elvették a teljes 13. havit és a ruhapénzt ~77.000 Ft nettó (szigoróan, ruhára, hogy a köztisztviselő tudjon venni évi 1 öltönyt, hisz sokszor kell olyan helyre mennie, ahol az öltöny a minimum). Szóval adtak átlagosan 45 Ft-ot és elvettek kb. 180.000 Ft-ot. Ez minden csak nem a közszféra "megvétele".
Ha v.milyen címet akarunk adni a cikknek, akkor megfelelőbb az, hogy: Miért adta el a kormány ~nettó 120.000 Ft-ért a közszféra szavazatait.

kocsobur | 2010. január 14. | 09:58:48

"Megvehető egy voks húszezerért?"

19 ezerért is (lásd lendvai ildikó nyugdíjas "csekkjeit".)

tengerimalac | 2010. január 14. | 09:36:59

Ez a politikai cinizmus nem semmi! Lefarigcsálják a jövedelmeket, még az inflációt sem követik a bérekkel a közszférában. Most visszaszórnak némi lét. Közben szétszakítják és összeterelik az oldalakat! A válság miatt tönkrement, kirúgott, vagy még vegetálók és a közalkalmazott között ezzel az alig 100 ezerrel olyan ellentétet szítanak, amivel azt remélik, hogy az ő aklukba vonul a közért dolgozó az acsargás hatására! Várom, hogy elkezdjenek riogatni azzal, hogy a kormányváltáskor olyan sosem látott tisztogatás és leépítés kezdődik a közszférában, amire még nem volt példa! Bármit a hatalomért! Nem elvek, programok állnak szemben! Zsigeri indulatokra játszanak!

Laca, | 2010. január 14. | 09:29:46

Moderálási alapelvek- komment törölve -

laci_54 | 2010. január 14. | 08:52:57

Senkinek semmit, ha már azt a híres szolidaritást emlegetik állandóan.
Persze a minisztériumi főfütyik se keressenek nettó 120-nál többet!
Demagóg álláspont?
Az, ahogy a fenti cikk is demagóg.

Szakura | 2010. január 14. | 08:47:13

A válság terheit azok viselik, akik elvesztették a munkájukat.

OkoskaTörp | 2010. január 14. | 08:41:21

Tényleg sok értelme van. Az IMF megállapodást megszegi, a közszolgák meg így is keveslik.

HIRDETÉS

Még tavaly októberben állapodott meg a kormány és az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács arról, hogy a közszféra dolgozói ebben az évben bruttó 98 ezer forintos keresetkiegészítést kapnak. A pénz legfeljebb bruttó 340 ezer forintos havi illetményhatárig jár. Mint azt Árva Jánostól, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnökétől megtudtuk, a támogatás a 640 ezer alkalmazott 80 százalékát érinti. A 340 ezer forintos határt pedig egyrészt azért húzták, mert a kialkudott keretből ennyire futotta, illetve a kormány álláspontja szerint az idei adóváltozásokkal az alacsonyabb keresetűek kevésbé járnak jól.

A pénzt a januári, illetve a márciusi fizetésekkel bérszámfejtik, így februárban és áprilisban kapják kézhez a közszféra dolgozói. Arra a kérdésre, vajon azért kerül sor a kifizetésekre még a választások előtt, hogy a jelenlegi kormány szimpatizánsokat szerezzen magának, Árva János határozottan nemmel felelt. Szerinte nevetséges feltételezés, hogy bruttó 98 ezer forinttal, aminek adott esetben még a felénél is kevesebb marad az érintetteknél, bárki szavazatát meg lehetne „venni”. Hozzátette, ők azt szerették volna, ha már januárban megkapják a teljes összeget, de tekintettel arra, hogy az év első hónapjában szinte üres az államkassza, az a megállapodás született, hogy két részletben utalják a pénzt.

A bruttó 49 ezer forintból februárban (illetve áprilisban) a különböző keresetek tükrében 20-30 ezer forint érkezik majd a számlákra. Egyrészt járulékokat kell fizetni, ami a 9,5 százalékos nyugdíj-, 6 százalékos egészségbiztosítási, illetve az 1,5 százalék munkavállalói járulékot tekintve együttesen 17 százalékot tesz ki, azaz 8330 forintot. A személyi jövedelemadó alapja ettől az évtől a szuperbruttó, azaz a bruttó bér 27 százalékos munkáltatói járulékkal megfejelt összege, így az adóalap 62 230 forint. Ez az összeg a rendszeres keresethez adódik hozzá, azaz nem jelenik meg külön a fizetésben. Adózás szempontjából tehát végeredményben három sávba eshet a 49 ezer forint, a levonás pedig 10 579–19 914 forint között lesz.

Arról, hogy ez a pénz alamizsna-e, Árva Lászlónak az a véleménye, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a konvergenciaprogram, illetve az IMF felé vállalt kötelezettségek szerint még ennyi sem járt volna. Amennyiben ebből a szempontból nézzük, szerinte inkább sikernek tekinthető a támogatás léte.

HIRDETÉS

– A közszférában dolgozók is viselik a válság terheit: megszűnt a 13. havi bér, s más juttatásoknál is csak a korábbi harmadát, negyedét kapták meg – indokolta lapunknak Szollár Domokos kormányszóvivő, miért volt szükség a keresetkiegészítésre. Álláspontja szerint azért kellett korlátozni a kiegészítés megállapítását a keresetek alapján, mert a magasabb fizetéssel rendelkezőknél az adóváltozások (az szja-tábla változása, a sávhatár emelése) ellensúlyozza a bércsökkenést, de lejjebb kevésbé érvényesül ez a hatás. – A személyi jellegű előirányza tok a mi nisztériumoknál, fejezeteknél 10 százalékkal csökkentek – tette hozzá.

A kiegészítésben nemcsak a köztisztviselők részesülnek, hanem a közalkalmazottak is, például tanárok, orvosok, tűzoltók. Szollár úgy véli, inkább az utóbbiak, tehát a szociális, az egészségügyi területen dolgozók, valamint a fegyveres testületek állományába tartozók közül kerülnek ki a kiegészítésre jogosultak. Ő úgy tudja, 650 ezer foglalkoztatott számlájára kerül majd kétszeri alkalommal pluszpénz a választások előtt. Az időzítésről az a véleménye, hogy arról még tavaly őszszel állapodott meg a kormány az érdekképviseletekkel, s a kormányt nem az vezérelte, hogy „a választások előtt legyünk jó fejek”.



MTI–Soós Lajos
Szollár Domokos a bércsökkentések hatását ellensúlyozó intézkedések közé sorolja a cafeteriajuttatásokat. Az egyes tárcákra megállapított, nem egy esetben 400–500 ezer forint közötti éves keretösszegek politikai vihart kavartak. A kormányszóvivő szerint az elmúlt időszakban született cafeteriaintézkedések a köztisztviselőkre vonatkoznak csak.

 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    10 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
. .
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS