Míg 2007-ben ugrásszerűen nőtt a magyar bankok által kibocsátott bankkártyákkal elkövetett visszaélésekből eredő kár, tavaly jelentősen lassult a növekedés. A csalás módozatai változatlanok: lopott, elvesztett vagy hamisított kártyával,
e-mail, telefon és internet révén csapolják illetéktelenek a bankszámlákat.

A hazai kibocsátású kártyák használatához kapcsolódó kár értéke tavaly 438 millió forint volt. A csalások fele a hamisított, negyede az ellopott kártyákhoz kapcsolódik. A visszaélésből eredő veszteség minden esetben a kibocsátó bank, a kártyabirtokos és a kártyát elfogadó kereskedő, illetve utóbbi bankja között oszlik meg.

A hazai bankok közül az év végéig mindössze kettő kezdte el kártyáinak biztonsági (EMV) csippel történő ellátását, ami a hamisítások kivédésének jelenleg leghatékonyabbnak tartott eszköze. Az euróövezet országai 2011-ig kaptak haladékot a fizetési forgalomban lévő valamennyi bankkártya biztonsági csippel való felszerelésére. Addig a mágnescsíkos és a csipes kártyák párhuzamosan használhatók, s a széles körű elfogadás érdekében az utóbbiakon is van mágnescsík: ez pedig azt jelenti, hogy ezeket is lehet hamisítani.

Idehaza már kevés csipolvasó nélküli POS-terminál van az üzletekben és a szolgáltatóknál, de az ATM-automaták tekintetében rosszabb a helyzet - lévén a bankjegykiadó automaták drágák, és sokkal ritkábban cserélik azokat, mint az üzletekben található terminálokat. Június végén az ATM-berendezések 77 százaléka volt képes EMV csipkártyák elfogadására is.

Nálunk az említett 2011-es dátum csak jelképes, mivel Magyarország nem tagja az eurózónának. A nemzetközi kártyatársaságok persze vélhetően magyar tagbankjaiktól is elvárják a biztonságosabb technika alkalmazását, de kötelezni nem tudják a pénzintézeteket, amelyek minden rendszer megvétele előtt ellenőrzik azok megtérülését. Magyarországon a csippel ellátott kártyák aránya tavaly év végén 30 százalék volt, és jelenleg is csak 31, míg az uniós átlag 67 százalék.

Az előrejelzések szerint a hamisított kártyák használata földrajzilag átcsoportosul a biztonságosabb kártyákat még nem, vagy nem száz százalékban alkalmazó országokba. A csipes kártyák terjedésével ugyanakkor a visszaélések eltolódnak azon tranzakciótípusok felé, amelyek a kártya fizikai jelenléte nélkül történnek - az internetes vagy a telefonos vásárlásokra. Nem csoda, hogy az ilyen visszaélések miatt bekövetkezett kárérték egy év alatt 37 százalékkal nőtt. Ezek viszszaszorítására a kártyatársaságok új fejlesztésekkel álltak elő. Ezek egy részét az internetes elfogadásban érdekelt valamennyi hazai bank biztosítja a kereskedők részére, ám a kártyabirtokos ügyfelek számára ezen szolgáltatások egyelőre nem elérhetők.

A plasztikok biztonságos használatához jó tudni

A PIN kódot jegyezzük meg, és soha ne tartsuk felírva, különösen ne a kártya közelében.

Ha sűrűn fizetünk az interneten, célszerű e célra külön kártyát tartani.

Egyes bankoknak vannak speciálisan internetes fizetésre kialakított kártyái, ezeket érdemes igénybe venni.

E-mailben lehetőség szerint ne küldjük el a kártya adatait, a hozzá tartozó kódot pedig soha. Még akkor sem, ha látszólag a bank kéri: pénzintézet soha nem kér semmilyen személyes kódot levélben.

A bankkártya elvesztése, ellopása esetén azonnal értesítsük bankunkat. Az értesítést követően a jogosulatlan használatból eredő kár a bankot terheli, de a hatályos jogszabályok alapján az értesítést megelőzően is maximum negyvenötezer forint lehet a kárunk.

Kártyahasználat során ne tévesszük szem elől a kártyát.

Rendeljük meg az sms-értesítő szolgáltatást: így azonnal értesülünk arról, hogy valaki illetéktelenül használta a kártyát.

Bizonyos országokban lehetőség van arra, hogy külföldi deviza helyett forintban fizessünk, vagyis a kereskedő - beleegyezésünk esetén - forintfizetést tüntessen fel a vásárlási bizonylaton. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ugyanez a forintösszeg fog megjelenni a bankszámlánkon. A kereskedő bankja és a mi bankunk közötti elszámolás során ugyanis az összeget átváltják az országok közötti elszámolás devizanemére, majd az összeget bankunk újra forintosítja. Ezzel a lehetőséggel a kereskedő csak az ügyfél előzetes beleegyezésével élhet, miután tájékoztatta a vásárlás összegéről, mindkét devizanemben.

Írásunk a Magyar Nemzeti Bank szakmai közreműködésével készült.