Dél-Alföld: ahol víz volt, fürdő épül
Ma viszont - ha a fizetőképes kereslet nem olyan erős is egyelőre, mint nyugati határaink mellett - a Dél-Alföldön is mind több a jól felszerelt gyógyfürdő. A meglévőket rekonstruálják, így például az Orosháza melletti Gyopárosfürdőt. Ahol csak víz volt, ott fürdő épül, mint Mórahalmon.
A korábbi tisztasági fürdők kibővülnek, a földből feltörő hévizeket vizsgálják, és nem is eredménytelenül: a makói termálvízről és a Marosból nyert gyógyiszapról ma már nemcsak a tapasztalat, hanem a vizsgálati eredmények is bizonyítják, hogy jót tesz a reumás betegeknek. A mórahalmi gyógyvizet meginni is érdemes, mert segít az emésztőszervi betegségekben szenvedőknek, de fürdéshez is kiváló - jó hatással van az ízületi és a kopásos elváltozásokra.
A Dél-Alföldön összesen hét minősített gyógyfürdőt tart nyilván az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ): Kiskunmajsán, Csongrádon, Szentesen, Makón, Mórahalmon, Gyopárosfürdőn és Gyulán. Érdekesség, hogy a szegedi Anna Fürdő - amelynek tavaly nyáron fejezték be az újjáépítését - nem tartozik közéjük. Ott az épület műemlék jellege megkötötte a tervezők kezét: bármennyire patinásak is a régi formák, a nagyobb tömegek ma több teret igényelnek.
A dél-alföldi gyógyfürdők egy része még Magyarországon sem igazán ismert. Lehetne azt mondani, hogy túl messze vannak a fővárostól, illetve Ausztriától és Németországtól, ahonnét a fürdővendégek jó része érkezik - de a távolság önmagában nem akadály. Jó példa erre Kiskunmajsa, ahol önálló fürdőtelep létesült a német fürdővendégek által épített házakból. Gyula régóta ismert fürdőhely, pedig igencsak távol van a nyugati határtól, és nem vezet oda autópálya.
A marketingen nagyon sok múlik: Csongrádról, Makóról és Szentesről például még mindig kevesen tudják, hogy gyógyfürdőhelyként is számon kellene őket tartani. Ezeken a helyeken ugyanakkor kisebb a tömeg, és az árak is szolidabbak, mint a felkapottabb fürdőkben.
A gyógyfürdő turistákat és beruházókat hoz, állásokat teremt. Ahová vendégek érkeznek, ott szükség lesz kereskedelmi szálláshelyekre, éttermekre, egészségügyi és kozmetikai szolgáltatásokra. A legtöbb helyen több generációs, élményt nyújtó családi fürdőként is üzemel a gyógyfürdő. Az idősebbek kezeltethetik betegségeiket, van medence a kisebb-nagyobb gyerekeknek, kádfürdő fényterápiával, szauna és masszázs.
A rendszerváltozás után kiderült, hogy nemcsak a jómódú nyugat-európaiak jöhetnek szóba fizetőképes vendégként: a délkeleti végekre igenis jönnek szerb és román turisták - a Szerbia és Montenegró-i határ menti Mórahalmon mindent kiírnak szerbül is. Arrafelé is van középosztály, ha szűkebb is, mint nyugatabbra, és ott is a polgárosodó életmód része lett az idősebbek körében a gyógyturizmus, a fiatalabbak számára pedig a wellness.
