Fogadóórák Szent-Györgyivel

A város és az egyetem régi adósságát törlesztette akkor, amikor a közelmúltban - az élettani-orvosi Nobel-díj átadásának hetvenedik évfordulója apropóján - az orvoskar Tisza Lajos körúti dékáni hivatalában kialakították az egykoron Szegeden kutató Szent-Györgyi Albert tiszteletére az emlékszobát.

A Budapesten született Szent-Györgyi fiatalkorában sokat dolgozott külföldön, a harmincas évek elején Klebelsberg Kunó akkori kultuszminiszter hívására Amerikából jött haza, hogy 1945-ig a szegedi egyetem orvosi vegyészeti intézetének professzoraként tegyen a világ orvostudományát is meghatározó felfedezéseket. A biológiai égésfolyamatokról és a C-vitaminról tett felfedezései nyomán világhírre szert tevő, majd az élete második felét emigrációban töltő, az Egyesült Államokban 1986-ban elhunyt tudós tudományos munkássága mellett a korabeli fényképek és összeállítások - a tanítványaihoz való viszonyán vagy a világháborúról vallott nézetein keresztül - személyiségéről is képet festenek.

 

A korábban a Móra Ferenc Múzeumban őrzött és más gyűjteményekből előkerült cikkrészletek, vitrinben őrzött elismerések és kitüntetések s a kutató bronzszobra mellett az emlékszoba atmoszféráját leginkább Szent-Györgyi személyes tárgyai teremtik meg. Egykori íróasztalán ott van fekete írógépe és telefonja, tűzőgépe és szemüvege, az asztal mellett talárja pihen, a szoba sarkában pedig mikroszkópja is helyet kapott.