Eldőlt: regisztrálni kell a voksoláshoz - Jönnek a kékcédulás csalások?

A tiltakozás nem hatotta meg a kormánypárti képviselőket: a parlament az alaptörvény módosításával előzetes regisztrációhoz kötötte a választójog gyakorlását. Az új jogintézmény a magyar választási rendszertől teljesen idegen, és szakértők szerint teljesen felesleges. A "gránitba vésett" alkotmányt meg másodszor módosították januári hatálybalépése óta.

Kék cédulák röpködtek tegnap este az Országházban, a parlamenti ülésteremben, amikor is második alkalommal módosította a parlamenti Fidesz–KDNP-kétharmad az év elején hatályba lépett új alaptörvényt, az előzetes regisztráció miatt. Néhány ellenzéki, LMP-s képviselő a karzatról percekig kék cédulákat szórt a fideszes és a kereszténydemokrata honatyákra, miután a parlamenti kétharmad 262 szavazattal 84 ellenében megszavazta a második alkotmánymódosítást. Az LMP-képviselők a karzatról indított akcióval az 1947-es, a kommunista párt által elkövetett „kékcédulás” választási csalásra utaltak. Karácsony Gergely frakcióvezető-helyettes a Népszabadság érdeklődésére még a szavazás előtt elmondta: ha a regisztráció bevezetése mellett megszüntetik a központi lakcímnyilvántartást, úgy lehetőség nyílik az ipari választási csalásokra is, nem lehet majd eloszlatni azokat az aggályokat, hogy lesznek, akik esetleg nem csak egyszer szavaznak majd. Az LMP a törvényt az Alkotmánybíróság előtt támadja meg.

A kékcédula-dobálás ellen felemelte a szavát az elnöklő Balczó Zoltán (Jobbik), aki azzal utasította rendre az LMP-seket, hogy "amennyiben nem láncolták magukat a karzathoz", jöjjenek le onnan a képviselők. Miután a "renitensek" levonultak, és beléptek az ülésterembe, a kék cédulák között ülő kormánypárti képviselők felzúdultak, "szégyelljétek magatokat" – kiáltották. De tudósítónk olyan felszólítást is hallott a kormánypárti padsorok felől az LMP-seknek címezve, hogy "takarodjatok ki". A fideszes Wittner Mária nem kapott szót, hogy tiltakozzon a kék cédulák ellen, de később mégis szólt pár mondatot, azt hangoztatva, hogy ez "mégiscsak túlzás volt". 

Lázár János (Fidesz) eredetileg csak a választási regisztráció lehetőségét teremtette volna meg az alaptörvényben, de később – az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának kezdeményezésére – a második alkotmánymódosítás már a feliratkozás részletszabályait is meghatározza. A második alkotmánymódosítás szerint a Magyarországon lakó választók csak személyesen vagy elektronikus úton, míg a belföldi lakcímmel nem rendelkezők levélben is regisztrálhatnak. A választási névjegyzékbe vétel a választás vagy népszavazás napját megelőző tizenötödik napig kérelmezhető, és a névjegyzéket minden rendes parlamenti választás előtt újra el kell készíteni. A voksolás előtt Rogán Antal arra hivatkozott, hogy a nemzeti kisebbségek és a határon túli magyarok miatt is szükség volt az előzetes regisztrációra. A Fidesz-frakcióvezető arra hivatkozott, hogy az Egyesült Államokban is előzetes regisztráció van, és évszázadok óta demokrácia. 

"Bűn a demokrácia ellen", alkotmányellenes alkotmánymódosítás – érveltek a másik két ellenzéki párt, az MSZP és a Jobbik nevében Lamperth Mónika, illetve Dúró Dóra az alkotmánymódosítás ellen. 

Molnár Zsolt, az MSZP – választási ügyekben témafelelős – budapesti elnöke szerint a magyar társadalom számára elfogadhatatlan és áterőltetett változtatásról van szó, egy „negatív hungarikumról”. A szocialista politikus hangsúlyozta, hogy ha a kormánypártok végigviszik az akaratukat, és az előregisztráció a választási eljárási törvény november közepén esedékes zárószavazásával formailag is bevezetésre kerül, úgy a szocialisták már másnap országjárásra indulnak, hogy tájékoztassák az embereket a szerintük antidemokratikus és kirekesztő jogintézmény tartalmáról. „Amellett fogunk kampányolni, hogy mindenki vegyen részt a feliratkozáson; azért, hogy ha leváltjuk a kormányt, többet soha ne kelljen feliratkozni a jövőben” – fogalmazott. A Népszabadság kérdésére az MSZP politikusa megerősítette: várhatóan az Alkotmánybírósághoz és az illetékes nemzetközi fórumokhoz fordulnak jogorvoslatért az ügyben. 

Dúró Dóra, a Jobbik képviselője a Népszabadságnak nyilatkozva felesleges bürokratikus akadálynak nevezte az előregisztrációt. A radikális párt politikusa arra is rámutatott, hogy ha 2006-ban is érvényben lett volna már a cenzus, akkor az önkormányzati választások előtt pár nappal nyilvánosságra került őszödi beszéd sem hozott volna szavazatokat a Fidesznek, hiszen a „hazugságbeszéd” nyomán szavazni vágyók már nem járulhattak volna urnához a lejárt feliratkozási határidő miatt. A Demokratikus Koalíció, ahogyan korábban minden választójogi módosítást, a tegnapi alkotmánymódosítást is bojkottálta.

Ha a tervek szerint november 12-én az Országgyűlés elfogadja a végleges választási eljárási törvényt, a DK élőlánccal fogja körbevenni a Parlament épületét, ezzel tiltakozva a felesleges és antidemokratikus módosítások ellen. Ezt Molnár Csaba, a DK kijelölt frakcióvezetője jelentette be a Parlamentben. A politikus hozzátette, hogy a Fidesz–KDNP utolsó érve az előregisztráció mellett az volt, hogy a szavazati joghoz jutott határon túli magyarokat csak így lehet nyilvántartásba venni, ennek megfelelően pedig ez kell legyen a módszer határon innen is. Molnár Csaba ismertette Semjén Zsolt írásbeli válaszát, amelyben a kormányfőhelyettes tudatta: a határon túli magyaroknak is kötelező a lakcímükről, a tartózkodási helyükről, a telefonszámukról és az e-mail címükről, illetve egyéb elérhetőségeikről adatokat szolgáltatniuk. „Az utolsó hazugság is lelepleződött. Szó sincs arról, hogy ne tudnák: hol érhetőek el a határon túli magyarok. Ha pedig nincs szükség a regisztrációra határon túl, úgy határon innen sem” – fogalmazott Molnár Csaba.

Idegen és felesleges

Az eddigi magyar választási rendszertől teljesen idegen és szakértők szerint teljesen felesleges új jogintézményt vezetnek be a 2014-es parlamenti választás előtt. A szavazáson való részvétel feltétele attól kezdve a kötelező regisztráció lesz: mindazoknak, akik voksolni szeretnének, időben kezdeményezniük kell majd, hogy vegyék fel őket a választók nyilvántartásába.

A szemét maradt

A Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezők 2013 szeptemberétől egészen a választást megelőző tizenötödik napig kérhetik a nyilvántartásba vételüket. Erre személyesen, illetve a kormányzati portálon keresztül lesz lehetőség, de ez utóbbi feltétele, hogy az érintett előzetesen valamelyik okmányirodában regisztráltassa magát. Ezt egyébként négyévente, valamennyi parlamenti választás előtt meg kell ismételni, míg azok, akik időközben nyerik el a választójogot, minden választás előtt feliratkozhatnak majd.

Az eredeti elképzelések szerint a regisztrációra levélben is lett volna lehetőség, ám ezt adatvédelmi aggályokra hivatkozva elvetették. Így postai úton csak azok a magyar állampolgárok kérhetik a választói névjegyzékbe vételt, akik nem rendelkeznek magyarországi lakóhellyel. 

A kormányfő szerint ez tulajdonképpen jó dolog, hiszen aki nem akar részt venni a választáson, azt a pártok nem zaklatják, és a postaládáját sem dobálják teli szóróanyagokkal. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is: aki lemarad, az kimarad.

Regisztráció máshol is van, de csak ha nincs népesség-nyilvántartás

Ilyen megoldás – Angliától az Egyesült Államokig – a világ számos államában létezik, ám a regisztráció oka mindenütt az, hogy nincs naprakész népesség-nyilvántartás. Magyarországon viszont a teljes népesség valamennyi fontosabb adata megtalálható egy naprakész adatbázisban, amelynek alapján a rendszerváltozás óta – de korábban is – hiánytalanul össze lehetett állítani a választásra jogosultak névjegyzékét.

A kötelező regisztráció legfontosabb oka a hivatalos kormányzati álláspont szerint az, hogy azok a magyar állampolgárok, akik nem rendelkeznek magyarországi lakó- vagy tartózkodási hellyel, nem szerepelnek a népesség-nyilvántartásban. Ha tehát ők szavazni akarnak, e szándékukat mindenképpen jelezniük kell, mert az állam nem tud róluk.

Ez csak részben igaz, mert eddig is valamennyi magyar állampolgár kérhette, hogy az adatait rögzítsék a központi adatbázisban. Sokan persze nem lehetnek, akik ezzel a lehetőséggel élni kívántak, a külföldön élők egy bizonyos köre viszont bizonyosan megtalálható a népesség-nyilvántartásban. Mindazok adatait ugyanis – beleértve a külföldi lakcímet is –, akik 2011 januárja óta a kedvezményes honosításukat kérelmezték, és ennek alapján megkapták a magyar állampolgárságot, tartalmazza a központi adatbázis; a számuk mára háromszázezer körülire tehető.

A feliratkozásra tehát csak azoknak lenne ténylegesen szüksége, akikről a magyar állam valóban nem rendelkezik információkkal. A magyar állampolgárok – akik az új választási törvény szerint mindannyian szavazhatnának 2014-ben az országos pártlistákra – több milliónyian is lehetnek, hiszen akinek a felmenője magyar volt, maga is kérheti az állampolgárság megállapítását. Sokan közülük azonban talán maguk sem tudják, hogy magyarok, s nyilván számosan már nem is kötődnek az anyaországhoz.

A közelmúltban felvetődött egy újabb szempont is: Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezető-helyettese vetette fel, hogy miután az állam túl sok adatot tart nyilván rólunk, egyszerűen meg kellene szüntetni a központi lakcímnyilvántartást. Szerinte elég, ha a lakosság adatait az önkormányzatoknál tartják nyilván, ami elég abszurd ötlet, mert akkor aztán a hatóságok nemigen találnának meg senkit.

Lázár János egy háttérbeszélgetésen újságírói kérdésre, a választási eljárási törvénnyel kapcsolatban beszélt arról, hogy álláspontja szerint a választási regisztráció bevezetésével párhuzamosan az állam által birtokolt információ mennyiségét radikálisan csökkenteni kell. Úgy vélte: az információs önrendelkezési joghoz ilyen volumenű népességnyilvántartás, lakcímnyilvántartás nem tartozhat hozzá.

Közölte: ezért "maximálisan" támogatni tudja Rogán Antal indítványát, és a kormányon belül is azt az álláspontot képviseli, hogy "az állami információbirtoklást jelentősen vissza kell metszeni, és több lehetőséget kell adni arra, hogy én magam eldöntsem, például a feliratkozással, hogy milyen információt adok át az államnak".

Az ellenzéki szavazókat akarja távol tartani a Fidesz?

A kormánypárti politikusokat azonban mindez különösebben nem érdekli, mert a feliratkozás bevezetésének tényleges oka nem az, hogy valamennyi magyar állampolgárra egységes szabályokat vezessenek be. Ezzel a regisztráció még úgy-ahogy magyarázható lehetne, miközben persze van más megkülönböztetés is, hiszen a külföldön élők csak a listákra voksolhatnak majd. Még kevésbé izgathatja a kormánypártokat az, hogy mit tud rólunk az állam. 

A kötelező regisztráció bevezetésének egészen más a magyarázata: a Fidesz nem is tagadott célja sokkal inkább az, hogy távol tartsa az urnáktól azokat a szavazókat, akik nem rendelkeznek határozott pártpreferenciákkal, hanem csak a választási kampány finisében, az utolsó pillanatban döntenék el, akarnak-e egyáltalán voksolni, s ha igen, melyik szervezetet támogatnák. 

A kormánypártok úgy vélik, hogy az ő szavazótáboruk sokkal tudatosabb, eltökéltebb, és ezért vállalja a feliratkozással járó terheket, mások viszont nem. Vagyis: úgy gondolják, hogy a politikai ellenfeleik potenciális támogatói közül sokan kimaradhatnak, és nem befolyásolhatják a választás kimenetelét. Ezt a törekvést szolgálhatja az is, hogy nem biztosítanak lehetőséget a levélben történő regisztrációra.

Alaptörvény: gránitba vésték, de ha a pártérdek kívánja, felül tudnak emelkedni

A „kétharmados parlamenti forradalom” vezetett az alaptörvényhez, amellyel gránitszilárdságú alapot teremtettek – hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök idén januárban, az új alkotmány hatályba lépésének másnapján. Akkor kijelentette azt is, hogy „1990-ben elakadtunk félúton, nem jutottunk fel arra a magaslatra, ahonnan magabiztos kézzel berendezhettük volna Magyarországot”.

Most tehát „magabiztos kézzel” rendezték be az országot, így az alaptörvényt most csak másodjára módosították. Igaz, ha annak átmeneti rendelkezéseit is figyelembe vesszük – amelyek az alkotmány részét képezik –, a mostani a harmadik változás.

Az alaptörvényt elsőként egyébként azért módosították, hogy formálisan is kimondják: az átmeneti rendelkezések az alkotmány szerves részét képezik. Erre azért volt szükség, hogy az Alkotmánybíróságnak (AB) esélyt se adjanak az azokban szereplő rendelkezések felülvizsgálatára. Ugyanakkor az átmeneti rendelkezések is sorra kerültek: az IMF nyomására törölték a jegybank és a PSZÁF összevonásának lehetőségét megteremtő pontot.

Most különben hasonló okból nyúltak hozzá az alaptörvény átmeneti rendelkezéseihez: miután a választási regisztráció alkotmányosan aggályos, annak részletszabályait is jónak látták alkotmányos rangra emelni. Az alkotmánybírák pedig ettől kezdve semmit nem tehetnek.

Az első tervezet szerint csak azt rögzítették volna, hogy „sarkalatos törvény a választójog gyakorlását kérelemre történő névjegyzékbe vételhez kötheti”. Azt azonban, hogy ezt pontosan milyen feltételek mellett tehetnénk meg, a választási eljárási törvény tervezetébe írták bele. Csakhogy rájöttek: ebben az esetben az AB a feliratkozás szabályait még vizsgálhatta, adott esetben meg is semmisíthette volna. Így mindjárt a módosító indítványt is módosította az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága.

Mostantól tehát az előzetes választási regisztráció szabályait tényleg kőbe – ha jobban tetszik, gránitba – vésték. Módosítani pedig legfeljebb akkor fogják, ha még 2014 előtt valamilyen módon kiderül, hogy a feliratkozás a Fidesznek sem szolgálja az érdekeit.

Szállnak az LMP tiltakozó cédulái az ülésteremben
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.