A közvélemény egyre borúlátóbb

A közvélemény egyre borúsabban vélekedik a pénzügyi-gazdasági válságról, és egyre kiábrándultabban fogadja a politikusok és gazdasági szakértők megoldási javaslatait - derül ki a Medián által a Népszabadság számára március 9-én ezer fő megkérdazésével készített telefonos felmérésből.

Az elmúlt néhány hét, illetve egy-két hónap alatt jelentős reformjavaslat-infláció következett be a közvéleményben. A különböző politikai, gazdasági vezetők, közéleti szereplők ötletelései közben az emberek egyre nagyobb aggodalommal figyelik a hazai eseményeket, és egyre kevésbé bíznak az újabb és újabb javaslatokban.

Az év eleje óta például folyamatosan emelkedik azok aránya, akik arra a kérdésre, hogy mit tartanak a közelmúlt legfontosabb eseményének, a pénzügyi, gazdasági válságot említik. Kivétel a február második felében készült felmérés, amikor a veszprémi Cozma-gyilkosságot is azonos, 50 százalék körüli arányban mondták, most március elején viszont már a megkérdezettek háromnegyedét a válság foglalkoztatta a leginkább. Ráadásul egyre gyarapszik a borúlátók amúgy is népes tábora: január végén még tízből hatan, mostanra heten vélik úgy, hogy a válság több mint egy évig fog tartani. Sokan (60 százalék, januárban még a válaszadók alig fele) azt is elismerték a Medián kérdezőbiztosainak a beszélgetés során: bizony nem számítottak arra, hogy a válság ilyen mértékben érinteni fogja őket.

A sajtóban is megjelent és a kérdőívben is ismertetett javaslatokkal kapcsolatban zűrzavar és tanácstalanság van a közvéleményben. Az adócsökkentést, illetve az állami bevételek csökkenésének elkerülését például hasonló arányban támogatták (46 és 36 százaléknyian, az adócsökkentés javára), ám egyik javaslat sem kapott többséget. A kormány nyilvánosságot kapott tervei közül általában mindent támogatnak az emberek, ami adócsökkentéssel, a foglalkoztatás bővülésével és a vagyonosok megadóztatásával járna, míg elvetik a mindenki által fizetendő áfa emelését. A relatív többség viszont úgy véli, hogy a javaslatok hiába valósulnának meg, érdemi változást nem hoznának: az emberek nem járnának jobban, és nem is adóznának ezután többen.

A kormány javaslatainak megbeszélése előtt egyébként a válaszadók 60 százaléka mondta, hogy tud kormányzati válságkezelési csomagról. Igaz, a többiekéről jóval kevesebben, de azért szinte minden parlamenti pártnak tulajdonítottak az emberek valamilyen reformjavaslatot a mostani helyzet javítására. Ezek közül a legtöbben (a megkérdezettek fele) a Fidesz és a Reformszövetség elgondolásairól minősítették tájékozottnak magukat. A fideszesek jóval nagyobb arányban ismerik saját pártjuk válságkezelési forgatókönyvét, mint ahányan a szocialista szavazók közül értesültek hasonló MSZP-s anyag létezéséről.

A válságkezelési javaslatokról kritikusan vélekedtek az emberek: iskolai osztályzatokkal értékelve általában a pártok, a kormány és a Reformszövetség javaslatai is csak átlagosan kettest, jobb esetben erős kettest kaptak (kivéve a fideszes javaslatcsomagot, amely a saját szavazótábor lojalitása következtében kicsit jobb, de így is csupán gyenge közepes osztályzatot kapott).

Gyurcsány Ferencet a többség nem tartja alkalmasnak a válság kezelésére, de miniszterelnökként Orbán Viktort vagy Bokros Lajost sem tartanák annak. A Fidesz elnöke szerepelt a legjobban a három politikus közül, ám az ő kvalitásait is negatívan ítélték meg: alkalmassági mutatója a százfokú skálán 38, miközben Gyurcsányé 26, Bokrosé 24 pont. A két pártvezető saját szavazói körében nagyjából ugyanakkora bizalmat élvez a válságkezeléssel kapcsolatban: a híveitől Orbán 70, Gyurcsány 65 pontot kapott.

Az ellenzék vezérének évértékelő beszédéről egyébként a megkérdezettek háromnegyede értesült, de többségük úgy tudta, nem volt benne konkrét javaslat vagy program a válság kezelésére.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.