Fazekas Sándor: A törvény mindenkire egyformán vonatkozik

"Én pedig igenis azt mondom, hogy a gazdák elégedettek. A földtörvény egyértelművé teszi, hogy a föld a helyben lakó, magyar gazdáké lesz. Arról, hogy ki vehet földet, nem a minisztérium dönt, hanem a helyben lakó gazdákból alakuló földbizottság. Az egész földtörvény arra épül, hogy az agrárközéposztályt, a családi gazdaságokat támogassa" - mondja Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.

- Mit gondol, aláírja az államelnök úr a földtörvényt a tiltakozások ellenére?

- Biztos vagyok benne. Bár a szavazást meg akarták zavarni néhányan, az országgyűlés törvényesen működik. (Áder János pénteken aláírta a földtörvényt – a szerk.)

- Nemcsak akarták, meg is zavarták, bár még nem tudni, lesz-e a Jobbik számára politikai hozadéka a dolognak.

- Haszonlesés volt. Politikai tőkét akarnak kovácsolni belőle, miután semmiféle eredeti gondolatot nem fogalmaztak meg a földkérdéssel kapcsolatban. Ön minek minősítené, hogy a zárószavazás után próbálnak földügyi kerekasztalt összehívni?

- Szerintem elég későn született meg a földtörvény. De ha már ennyit vártak 2011 óta, akkor vele egy időben meg lehetett volna alkotni a kilátásba helyezett üzemi törvényt és integrációs törvényt is. Ez miért nem merült fel a kormányoldalon?

- Mert a szabályalkotásnak megvan a maga logikája. A jelenleg hatályos földtörvény szerint moratórium van, a külföldiek nem tudnak földet venni. Ez abban a pillanatban megszűnik, ha hatályba lép egy új földtörvény. Agrárdiplomáciai siker volt, hogy a moratóriumot 3 évvel meg lehetett hosszabbítani – de ezt még egyszer nem lehet elérni. Alapvető nemzeti érdek, hogy a moratórium utolsó pillanatáig éljen a külföldiek abszolút földvásárlási tilalma. Mi tavaly nyáron benyújtottuk a földtörvény tervezetét a parlamentben – eleve a több hónapos vita szándékával. Közben merült fel, hogy legyen a földtörvény kétharmados, amihez módosítani kellett az alaptörvényt. Ezért tartott idáig.

A földtörvényre mindenfelől lőnek

- És a másik két törvény?

- Ezek a jogszabályok egymásra épülnek. Az alap a földtörvény, arra épül az üzemi törvény, arra pedig az integrációról szóló törvény. Így, együtt, rendkívül összetett viszonyokat szabályoznak. Ameddig az alapul szolgáló földtörvény változhat, addig nem érdemes ráépíteni a másik kettőt.

- A másik kettőt elfogadják még a mostani ciklusban, ameddig biztos a kétharmaduk?

- Csak az üzemtörvényről tudok nyilatkozni: azt biztosan előterjesztjük a parlamenti választások előtt. Az én reményeim szerint elkészül, és elfogadja a parlament az integrációs törvényt is. Nem célunk, hogy mindenféle érdeknek megfeleljen a törvény – mi a magyar gazdák érdekeit képviseljük.

Fazekas Sándor:
Fazekas Sándor

- A földtörvényre is lőnek mindenfelől – egymással teljesen ellentétes irányokból is.

- A számunkra legfontosabb irányból nem lőnek rá: a magyar gazdatársadalom elfogadta a törvényt, és elégedett vele.

- Én ebben nem lennék ennyire biztos.

- Ezt bizonyítják a gazdafórumok tapasztalatai, az érdekképviseletek állásfoglalása. Csak a politikai ellenzék és néhány marginális civil szervezet támadja a törvényt.

- Az, hogy a gazdák nem vonulnak a parlament elé, nem jelenti, hogy elégedettek. Legfeljebb azt, hogy nem támadnak a saját kormányukra, mert az ellenzéktől sem remélnek jobbat.

- Én pedig igenis azt mondom, hogy a gazdák elégedettek. A földtörvény egyértelművé teszi, hogy a föld a helyben lakó, magyar gazdáké lesz. Arról, hogy ki vehet földet, nem a minisztérium dönt, hanem a helyben lakó gazdákból alakuló földbizottság. Az egész földtörvény arra épül, hogy az agrárközéposztályt, a családi gazdaságokat támogassa.

- Nem változott-e mégis menet közben a koncepció? A Nemzeti Vidékstratégia sokkal gyorsabb és erőteljesebb átrendeződést ígért a nagygazdaságoktól a családi gazdaságokhoz – a meglévő nagybirtokra mégsem vonatkoznak a birtokmaximum rendelkezései.

- A Nemzeti Vidékstratégiára épülő Darányi Ignác-tervet már Ángyán József távozása után fogadta el a kormány. Ennek a nagybirtok elleni fontos állásfoglalása a földtörvénynek is a fő üzenete: az a cél, hogy a jelenlegi 50-50 százalékról a kisebb családi és a közepes méretű gazdaságok arányát 80 százalékra növeljük, a nagybirtokét pedig 20 százalékra szorítsuk le. Ezt egészíti ki, hogy a „Földet a gazdáknak” program keretében további 200 ezer hektár állami földet adunk át haszonbérletbe a helyben lakó családi gazdálkodóknak, őstermelőknek. A célunk az, hogy életképes és versenyképes családi gazdaságok jöjjenek létre. A földtörvény 300 hektárban határozza meg az egy személy által birtokolható földtulajdont, és 2500 hektárról 1200 hektárra visszük le a haszonbérbe vehető területet. Bírálnak bennünket a nagybirtok hívei, és azok is, akik az általunk versenyképesnek gondoltnál kisebb birtokban gondolkodnak – de az ő álláspontjuk egymásétól is nagyon távol áll.

Kijátszható a birtokkorlátozás?

- Kijátszható a birtokkorlátozás, mert a családtagok birtoka szétírható. Ángyán József egy nyilatkozata szerint így akár tízezer hektáros birtokok is létrejöhetnek, vagy fennmaradhatnak.

- Bánjunk óvatosan a példákkal, és számoljunk pontosan! Elég nagy létszámú, ráadásul nagyon összetartó család kellene ahhoz, hogy 10 ezer hektárt 300 hektárjával szét lehessen íratni.

- Ott van még az 1200 hektáros haszonbérlet lehetősége is.

- A példa nem életszerű, mert a családi gazdaságoknál az a jellemző, hogy amikor felnőnek és családot alapítanak a gyerekek, akkor a saját lábukra szeretnek állni. A testvérek vagyonát nem szokták egybeszámítani sem vagyonbevalláskor, sem más polgári jogviszonyban. A törvényben pontosan definiáljuk, ki lehet a gazdálkodó család tagja: szülők, nagyszülők, és az a gyerek, aki bejelentkezik. Földműves vehet földet, befektető nem vehet földet. Az üzemi törvényben majd még lehet ezeket a szabályokat szigorítani. Fenntartom azt a javaslatomat, hogy az együtt gazdálkodó családok összes földtulajdona se haladhassa meg az 500 hektárt. De nem ez a jellemző, hanem az 50-70-150 hektáros birtokméret.

- Adókímélési céllal ma is igen sikeresen manipulálnak a gazdák a birtokmérettel, bevételi maximummal és a vállalkozási formákkal.

- Ez volt az eddigi helyzet, amelyben több őstermelő is lehetett egy családon belül, ugyanaz a személy lehetett őstermelő is, családi gazda is. Ezen majd változtat az üzemi törvény, amelynek meg kell mondania, hány üzem lehet egy ember kezében. (A mezőgazdasági üzem a földet jelenti, együtt a hozzá tartozó termelőeszközökkel, ingatlanokkal.) Személy szerint én amellett vagyok, hogy ne legyenek átfedések a cégformák között, mert az borzasztó adminisztrációs teherrel jár, nem átlátható, és a pályáztatásnál is zavart okoz. Az üzemi törvényben rögzíteni fogjuk az őstermelők adózását és támogatását, a családi gazdaságokét, a jogi személy formát választó gazdálkodókét, és elképzelésem szerint bevezetünk egy új kategóriát, a családi agrártársaságot is, amelyben több családtag gazdálkodik együtt, cégszerűen működik, alkalmazottai vannak, nagyobb beruházásokat valósít meg. Azt akarjuk elősegíteni, hogy a kisebb birtokok növekedjenek, az őstermelőből a családi gazdálkodó, abból esetleg agrárvállalkozó legyen.

- Ezután is lesznek az adómentességgel felérő kedvezmények az őstermelőknek? Mert akkor nem éri meg kinőni abból a kategóriából.

- Szerintem fenn kell tartani az őstermelői adókedvezményt: ezt az Európai Unió közös agrárpolitikája reformjánál is fontosnak tartották, mert a kistermelők köréből jön a mezőgazdaság utánpótlása. Eddig sem minden őstermelő volt banánkereskedő, de feltétel kell, hogy legyen a tényleges mezőgazdasági termelés, és ezt következetesen ellenőrizni kell. Amikor az üzemtörvény megszületik, és mindenki bekerül valamelyik kategóriába, kitisztul a kép, akkor lehet átgondolni, hogy melyik üzemi formát milyen támogatási és adózási kedvezményekkel segítjük.

- Ángyán József és a körülötte lévő civil szervezetek kifogásolják, hogy a törvény nem nyúl a jelenlegi nagybirtokhoz.

- Egyszer minden haszonbérleti időszak lejár. Akkor újra meghirdetjük az állami földet, és a kicsiket támogatjuk. Ez nem jelenti azt, hogy a jelenlegi használó ne pályázhatna.

- Botrányosak a tapasztalatok a földbérleti pályázatok elbírálásáról. Nem átlátható az eljárás, a vesztesek vagy a közvélemény nem hasonlíthatja össze a vesztes és a nyertes pályázatokat.

- Szerintem a pályáztatás törvényes keretek közt zajlik. Az MVH-nál 160 féle agrárpályázatot bonyolítanak – azok is éppen ennyire áttekinthetőek, még sincs belőlük botrány, mert azok szakmaiak, összetettek, bonyolultak, és nem lehet belőlük politikai tőkét kovácsolni. Ezerhétszáz pályázat van mögöttünk, ebből 40-50 körül zajlik a hangulatkeltés.

Mi lesz a nagyüzemekkel, a foglalkoztatással és az állattenyésztéssel?

- A bírálók másik csoportja szerint az új földtörvény szétveri a versenyképes nagyüzemeket, tömeges elbocsátásokat vált ki, és felszámolja az állattenyésztést.

- Mielőtt kritizálnak, nem baj, ha alaposan elolvassák és megértik a törvényt. Nem igaz, hogy holnap megszűnnek a nagyüzemek, és emiatt eljön a világvége. A gazdák száma az eddigi szabályok szerint is nő – idén 4 ezerrel többen igényeltek agrártámogatást, mint tavaly. Emelkedett – és valamennyire fehéredett – a foglalkoztatás, amely 27 ezer fővel nőtt a mezőgazdaságban. Bizonyos állatfajoknál érzékelhetően növekszik a létszám. Ugyanakkor a földpiacon évről évre 1 százalék körül van a mozgás. A földtörvény a jövőre nézve ad szabályozást. Bizonyos alkalmazkodási idő után a nagy haszonbérlőktől a területek egy része átkerül a kis és közepes gazdálkodókhoz. Az utóbbiak is foglalkoztatnak embereket – elsősorban persze saját magukat és a családtagjaikat, de egy idő után alkalmazottakat is. Az állattenyésztés nagyon nagy foglalkoztató – a középméretű gazdaságokban sokkal nagyobb, mint az automatizált telepeken, ahol csak néhány főre van szükség.

- Mikor lesz megint 10 millió sertés Magyarországon?

- Nem az agrártörténet részévé vált szövetkezetekhez kell viszonyítanunk a dolgokat. Az egy aranykor volt a magyar mezőgazdaság számára, de elmúlt. A jelen körülmények között mi azt tűztük ki célul, hogy 2017-re megduplázzuk, 6 millióra emeljük a sertés létszámot. Folyamatban van az erről szóló stratégia megvalósítása.

- Tervezték, hogy a birtokmérethez foglalkoztatási kötelezettséget is rendelnek. Ez tiszta helyzetet teremtett volna – növelné a foglalkoztatást, javítaná a vidék népesség-megtartató képességét – mégis kimaradt a törvényből. Miért?

- A kérdés az, hogy az eltérő minőségű földekre, eltérő sajátosságú ágazatokra lehet-e olyan foglalkoztatási szabályt előírni, ami végrehajtható, és nem okoz károkat. Végül a törvénybe nem írtuk bele, de nem került le a napirendről.

- A foglalkoztatás nem a birtokmérettől függ: 50 hektáron éppen úgy lehet monokultúrás gabonatermelést folytatni minimális emberi közreműködéssel, mint ötezer hektáron.

- A támogatások és az adókedvezmények eszközével fogjuk majd ösztönözni a foglalkoztatást.

- A Hód-Mezőgazda Zrt. nagyon sok embert foglalkoztat, integrálja a termelést, állatot tenyészt, sokat adózik – mégis meghirdették A földet a gazdáknak programban az általa bérelt összes állami földet.

- Az a cél, hogy a kis és közepes gazdaságok is földhöz jussanak, amelyek eddig nem fértek hozzá a földhöz.

Fazekas Sándor:
Fazekas Sándor

- Nehezen értelmezhetőek a törvénynek bizonyos szakaszai. Ez visszaélésre, szubjektív elbírálásra adhat lehetőséget.

- Ezért készül hozzá egy végrehajtási törvény. De a földforgalom mellé kettős ellenőrzést helyeztünk: egyrészt a helyi földbizottságok, másrészt mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása szükséges az ingatlanszerzéshez.

- Rosszak a tapasztalatok mind a helyi bizottságok, mint a hatóság működéséről. A kárpótlás idején a helyi földkiadó bizottságok sok helyen részrehajlóak voltak, vagy ellustultak, miután tagjaik és a rokonaik már földhöz jutottak. A hatóság működését pedig láthatjuk a Nemzeti Földalapkezelő és a haszonbérleti pályázatok eseteiben.

- Én megbízom azokban, akik a helyi közösséget képviselik ezekben a bizottságokban, mert ők pontosan tudják, hogy a földvásárló tényleg helybeli-e, tényleg gazdálkodni akar-e. Egyébként is csak vétójoguk van – azt nem mondhatják meg, hogy A gazda helyett B gazda veheti meg a földet. Azt pedig minden hatóságra rá lehet fogni, hogy részre hajló. De a hatósági döntések is meg kell, hogy feleljenek a szabályoknak: nem elég egy lakcímkártya annak igazolására, hogy valaki helyben lakó – környezettanulmány szükséges. És a hatóság döntését is meg lehet támadni a bíróságon. Erre a kettős rendszerre mondtam azt, hogy atombiztos védelmet jelent a nemzeti kincset jelentő magyar földnek.

Aki földet akar eladni nyugat-európai áron, annak az érdeke nem magyar érdek?

- Kétmillió magyar állampolgár kezében van ez a földterület. Sokan elszegényedett vidéki lakosok, akiknek a haszonbér vagy a föld ára nagyon jelentős bevételi forrása. Abban érdekeltek, hogy nőjön a föld ára – ne 1 milliót kapjanak egy hektárért, hanem 10 milliót, mint Ausztriában. Az ő érdekük nem magyar érdek?

- Nyilván mindenki szereti, ha a vagyona úgy értékelődik fel, hogy neki semmit nem kell tennie ennek érdekében. Ausztria a világ egyik leggazdagabb országa, ahol ráadásul sok a hegy, és kevés a szántóföld. A példában szereplő tízszeres áremelkedésben nyilván van némi spekulációs szándék – de Magyarországon is emelkedni fognak a földárak, és majd beállnak egy európai középszintre. Ehhez idő kell, és az, hogy a mezőgazdaság jövedelmezősége nőjön, több gazda és több foglalkoztatott legyen.

- Mitől nőne a föld eltartó képessége, amely a rendszerváltás óta csökken egyfolytában?

- Ez nem igaz. A világban egyre nagyobb a kereslet az élelmiszerek iránt. Új exportpiacokat találtunk, a kivitelünk 30 százalékkal nőtt. Az élelmiszerárak is nőnek. A gabona ára is nőtt – csak a jövedelem kevés kézben összpontosul.

- A törvényalkotást kísérő nyilatkozatokban egyértelműen megfogalmazták: formailag eleget teszünk az uniós kötelességnek, és megszüntetjük a külföldiek földvásárlási moratóriumát, a gyakorlatban azonban leküzdhetetlen akadályokat állítunk elé. Vagyis kijátsszuk azt az uniós elvet, amely a tőke szabad áramlását biztosítaná. Uniós tagországok kifogásolták-e már a földtörvényt?

- Mi nem játszunk ki semmilyen uniós elvet: a törvényben olyan szabályokat fogadott el az országgyűlés, amelyek más tagországokban is hatályosak. A földnek a szabad mozgás körébe kell tartoznia, ezt az elvet teljesítjük. De, hogy ténylegesen ki tud nálunk földet vásárolni, azt a saját gazdáink érdekében feltételekhez kötjük, amelyeket kevesen tudnak teljesíteni. Támadások nyilván lesznek – a zsebszerződések ügyében már vannak is.

- Az ádáz nyilatkozatok ellenére nem látni, hogy nagyon keresnék: ki kötött zsebszerződést.

- Majd keresi a rendőrség meg az ügyészség, mert a tilalma benne van a Büntető Törvénykönyben. A földtörvényben mi azt tudtuk megakadályozni, hogy a zsebszerződéseket érvényesíteni lehessen. Az adásvételi szerződést fémszálas biztonsági állami papírra kell írni, amit nem lehet visszamenőleg előállítani. Így senki nem tud előállni egy megsárgult papírral, amelyen csak a dátum friss, hogy ő most vette a földet. És ott lesz a helyi földbizottság, meg a hatóság, amely vizsgálja, hogy a vevő megfelel-e minden feltételnek – például három éve helyben lakik-e.

- A mezőgazdaság régi gondjai közül így is nagyon súlyosak maradnak megoldatlanul. Például, hogy azóta nincs feldolgozóipar, amióta az Antall-kormány eladta azt az agrárium feje fölül.

- A kapacitások egy része helyreállt. Mi eddig pályázati úton kisebb feldolgozókat tudtunk támogatni. Megnyílik a lehetőség, hogy élelmiszer-alapú fejlesztéseket is támogassunk uniós pénzből – így kiépül az a piramis, amelynek az alját a helyi és regionális kisebb üzemek képezik, a csúcsát pedig az exportképes nagyvállalatok.

A „nagyfiúknak” is kisebb lesz a birtoka?

- Egyenlőtlen a különféle támogatások mértéke. A vagyoni előnyt jelentő lehetőségek odaítélése számos esetben a kormánypárti klientúra építését, vagy jutalmazását szolgálja. Ilyen ajándéknak tartom a nemzeti parkok területének béreltetését közismerten Fidesz-közeli vállalkozókkal – miközben például a 300 ezres tanyai lakosság támogatására évi 1 milliárd forintot szánnak.

- Nem értem az összefüggést.

Fazekas Sándor:
Fazekas Sándor

- Bizonyos emberek kevesen sok pénzhez jutnak, és keveset kell teljesíteniük érte.

- Azok a gazdák ugyanúgy fizetnek bérleti díjat, és tartanak állatot, mint azok, akiknek a szerződéseit nem vitatják.

- A hírek szerint némelyiknek papíron van a csordája, a családi gazda pedig civilben műkörmös.

- Az állatállományt ellenőrizzük, a műkörmös pedig aranykalászos gazda, és ha tudja, hogy ebbe kötnek bele, akkor lehet, hogy nem végezte volna el a tanfolyamot három évvel korábban. A tanyaprogram támogatását azok keveslik a leginkább, akik a maguk idejében nem is foglalkoztak azzal, hogy mi van a tanyán élőkkel. Idén 2,5 milliárd a tanyai támogatás, amit én arányosnak tartok: ha folyamatosan lehet számítani rá, akkor a tanyai társadalom is fölkészülhet, hogy milyen célokra lehet ezt a legjobban felhasználni.

- Ángyán József nagyfiúknak”, mások oligarcháknak nevezik azokat a nagyvállalkozókat, akiknek a birtokait tízezer hektáros nagyságrendűre teszik. Garantálni tudja és akarja-e a kormány, hogy a „nagyfiúk” sem állhatnak kívül vagy fölül a törvényeken, és ha lejár a bérleti idő, akkor birtokaik is visszazsugorodnak az 1800 hektáros maximumra?

- A törvény mindenkire egyformán vonatkozik.

- Egyelőre nagyon keveset tudni az integrációs törvényről. Orbán Viktor szerint „innovatív közfeladatokat ellátó nagybirtokokról” lenne szó, amelyek állami földön gazdálkodnának. Ezekre a birtokokra nem vonatkozna a területi maximum. Ángyán József szerint ezek nem állami tulajdonú gazdaságok lennének, hanem koncesszióba adnák őket a „nagyfiúknak”. Mi a terv?

- Ennek létrehozása csak a harmadik lépcsőben esedékes törvényalkotási feladat. Abból indulunk ki, hogy ez nonprofit elven működő és a gazdák önkéntes részvételén alapuló integráció lehet. A gazdafórumokon sokan kérik, hogy legyen újra integráció, legyen háztáji. Én erről többet nem kívánok még mondani, hiszen egyelőre a törvénytervezet sem létezik. Ez majd kialakul a társadalmi egyeztetés kapcsán, amikor az üzemtörvénytől átvezet erre a területre a vita.

Fazekas Sándor:
Fazekas Sándor
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.