belépés belépés | segítség segítség | hírlevél hírlevél | előfizetés előfizetés | RSS RSS | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | Jobmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2010. március
14. vasárnap
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS

Csak magyarul tudóknak nincs diploma

A végzős hallgatók 20-30 százaléka nyelvvizsga hiányában nem kap oklevelet

Öt egyetemista vagy főiskolás közül egy nem kap diplomát, pedig jól államvizsgázik. Az oklevélhez ugyanis nyelvvizsga is kellene, a felsőoktatásban végzők jó részének azonban ilyen nincs.

Varga Dóra| NOL| 2009. június 25. |25 komment

nyomtat email plusz mínusz kedvencek / megosztás

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

bambi_ | 2009. július 8. | 10:41:17

Én végzősként letettem két középfokot(az érettségi mellett, és nem emelteztem nyelvből), nem volt megerőltető, angolból tanárhoz sem jártam.
Igenis legyen nyelvvizsgája minden diplomás embernek. Ingyenes nyelvoktatás van elméletileg minden felsőoktatási intézményben, aki meg lusta kihasználni, és nem gondol a jövőre, az akkor meg is érdemli, hogy csússzon a diplomával. Pontosan ezért nem tudom megérteni a nyávogást, meg a rendszer elmarasztalását, amikor a lehetőség adott, csak ugye ami nem kötelező, és közvetlen haszna nincs az embernek belőle, akkor nem is csinálja.

evianna | 2009. július 6. | 00:40:57

Stefano:
nekem tetszik az eszperantista mozgalom, és nyilván sok országban lehet így kapcsolatot felvenni és építeni emberekkel, de abban már nem lennék olyan nagyon biztos, hogy szakirodalmat is lehet találni tömegesen eszperantóul (annyi szakterületen, ahol ezt "használják" a diplomához).

node lovari nyelven milyen szakirodalmat lehet találni?
innen látszik, hogy humbug az egész.

az a törekvés azonban, hogy legyen ez az első tanult nyelv az iskolában (http://www.freeweb.hu/egalite/strateg/stratindex.htm), nekem nagyon szimpatikus.
ha ugyanis valaki először angolul tanul meg, akkor nagy valószínűséggel további nyelvet már nem fog megtanulni (már csak azért sem, mert az utána már egyrészt nehéznek, másrészt feleslegesnek fog tűnni)
úgyhogy drukkolok a terv sikeréért!

VLaci | 2009. július 1. | 21:44:01

"Sajnos valahogy mégis csak muszály bizonyítani a nyelvtudást"

Hát muszáJ lenne ugye, legalább a magyar nyelvtudást...

Stefano | 2009. június 26. | 16:28:47

Igaz, hogy az eszperantó a legyorsabban megtanulható nyelvek közötti vetélkedés bajnoka, mégsem hiszem, hogy a tanulóknak gondolkodás nélkül osztogatták/ják a diplomát, a nemzetközi nyelvbeni tudásuk mértékétöl függetlenül... Másrészt, még azok is, akik nehezebben tanulnak nyelveket, pár hónap alatt (3-6) kifogástalan minöségben és szinten elsajátithatják az eszperantót. És ezt saját tapasztalatomból mondom, mint több éven át teljesállásban eszperantót tanító tanár, aki még Sri Lankán is tapasztalhatta a fordítás nélküli (közvetlen módszerü) eszperantó-tanítás/tanulás eredményeit. Ez a nyelv nemcsak elösegíti, megkönnyíti további nyelvek tanulását, hanem kultúrális és emberi szinten is gazdagít (a más népekböl származó emberekkel való egyenlö kommunikációs esélyü és közvetlenebb kapcsolat útján). Még Angliában is használják az eszperantót a nyelvtanulás megkönnyítésére: www.springboard2languages.org - és íme a téma magyar megközelítése: www.egalite.fw.hu

Javasolnám még ezt a cikket is elolvasni: http://nol.hu/belfold/20090618-mesterseges__de_hasznos - ez a cím rövidebben: http://href.hu/x/9e8v

Cenzur | 2009. június 26. | 07:08:27

Egy nyelv megtanulása nagyrész a szorgalmon múlik. Akinek meg nem tudom én milyen betegségei vannak mert nem tudja megtanúlni az meg ne menjen egyetemre, mert senkinek sem kötelező. Nálunk az ott tanulók 30-40%-nak volt meg a nyelvizsgája. Ha pedig doktorit akar valaki mifelénk 2db nyelvizsga is kell. Klben rossz az egész rendszer nem kell ide ennyi diplomás, lassan minden középiskolást felvesznek (köszönnyük neked Magyar Bálint a felsőoktatás lezzülestéséért!)

ronagyuri | 2009. június 26. | 06:56:18

Érdemi nyelvtudás (elsősorban angol) ma egyetlen szakmában sem lehet boldogulni, kivéve a politikusok (főleg, ha Fideszes) és a média (főleg, ha bugyuta firkászok).

Antananarivo | 2009. június 26. | 06:29:10

41 évesen kellett középfokú nyelvvizsgabizonyítványt szereznem, mert különbem a brutto 240000 Ft-os fizetést adó munkámból törvényileg kitettek volna. Egyszerű ember vagyok, nem képviselek egy országot az EU-ban és mégis középfokon meg kellett tanulnom angolul. Rám vonatkozik kicsiben, másra meg nem nagyban 2 millió ft-os havi apanázsért. Ezt nekem senki nem tudja megmagyarázni!

irriga | 2009. június 26. | 05:42:17

catoo | 2009. június 26. | 01:20:26

Komolyan tévedsz.
1. Nyelvet legjobban otthol (a gyerek szobájában) lehet tanulni.
2. A nyelvtanulás kevés anyagi befektetést igényel. Ellenben k. sok energiát a tanuló részéről.

irriga | 2009. június 26. | 05:37:57

net@ | 2009. június 25. | 22:42:16

A nyelvtanulás nem pénzkérdés.
Egy-két mekiben elköltött ebéd árából, avagy ismerősöktől megszerezhető a tananyag. Aztán csak tanulni kell szorgalmasan.
Nekem bejött, ráadásul 32 évesen nyelvvizsgáztam.

Itt érvényes a mondás: Ucsitszja, ucsitszja, ucsitszja!

catoo | 2009. június 26. | 01:20:26

Az egesz nyelvizsga krealmany egy iroasztalatol elszakadni keptelen ember agyszulemenye volt. Ez egy tessek-lassek intezkedes, aminek semmi valos erteke nincs.

A diak nem a hasznat latja, hanem csak a plusz terhet, amit rakenyszeritenek. Ezert volt egy idoben divat az eszperanto es a cigany nyelvvizsga bizonyitvany, amit puszira is megadtak.

Azzal a nyelvtudassal, amit igy szereznek, az adott nyelvnek anyaorszagaban az embert korberohogik. Hasznalhatatlan. Egy 2-3 eves kojok ezerszer jobban beszel, mint egy nyelvvizsgaval oda utazo magyar, aki 5-6 esetleg 8 evet tanult.

Ebben az orszagban soha nem fogjak megerteni, hogy nem eroszakkal kell egy celt elerni, hanem racionalis gyakorlatias hozza allassal.
Amikor a diak erti es erzi az ertelmet es elonyet egy masik nyelv ismeretenek.

Amikor nem a papir a fontos, hanem a mogotte levo tudas. Es azt a tudast tudast fizetik meg, nem a papirt.

Ha a felsooktatasi intezmenyek kotelezove tettek diplomahoz a nyelvvizsgat, akkor nekik kellene biztositani a megfelelo szinvonalu oktatast pl: nyelvi laborokkal esetleg komolyabb, szelesebb koru, valos kulfoldi tanulmanyi lehetosegekkel.
A nyelvvizsgat pedig ezen intezmenyekben az oktatasi rendbe illesztve kellene megtenni es nem kulon intezmenyekben. Mivel ez is csak egy ujabb lenyuzasa a diaknak. Ujabb sarcal.

Amig a rendszer (legyen az allam vagy intezmeny) nem biztositja a megfelelo szintu kepzesi lehetoseget, addig nem kovetelheti ennek teljesiteset.
Eddig sajnos csak a koveteles van... es ettol semmi sem lesz jobb.

net@ | 2009. június 26. | 00:16:01

ivory | 2009. június 25. | 23:10:03
Neked is van nyelvvizsgád, és mégsem beszélsz németül. Igenis gond a 10e Ft, ha hülyeségekre fizetjük ki. Amúgy meg Pesten kevés a meggyes... Egy külföldi tanulmányúton többet is lehet tanulni, mint egy nyelv. Éppen ez lenne az értelme, ha figyelembe vennék.

Amúgy nem vagyok vizsgabuzi, de úgy látom, hogy az állam elérte a célját, hogy ilyen rendszertisztelő bürokráciaimádó diplomásai vannak. Őszinte részvétem :-)

teniszke | 2009. június 26. | 00:01:53

Ez megint egy viszonylag világos képlet : komolyabb országban a diploma mellett a nyelvvizsga (nem eszperantó, hanem hasznos nyelv) nélkül szóba sem állnak az emberrel. Mi a fenének képezzük drága pénzen az egyetemistát, ha nem tud hasznos munkát végezni, mert csak gagyog pl. angolul?
Ebből adódóan sokkal többet kellene áldozni a nyelvtanításra. Nem az egyetemeknek, nekik erre nincs pénzük, hanem a költségvetés adjon céltámogatást hozzá - igaz, követelje is meg a meglétét 3 éven belül (bachelor). Megérné, hiszen a képzett diplomás értékesebb munkája visszahozza adó- stb. befizetésekben, így viszont kidobott pénz az eddigi képzése, ha nem nyelvvizsgázik.

ivory | 2009. június 25. | 23:14:21

Általánosságban szerintem nagyon jó, hogy megkövetelik a nyelvvizsgát, bár baromi kiváncsi lennék arra az iskolára amit el lehet végezni középfokú angol nyelvtudás nélkül. Miből tanul a szerencsétlen könyörgöm, mire ki jön egy könyv magyarul addigra a tartalma elavul. Arról beszélve, hogy ma már nincs olyan, hogy értelmiségi kizárólag magyarokkal dolgozna együtt. Legalábbis én még ilyet nem hallottam. Nekem pl.: afgán, indiai, német, török, kanadai, amerikai, ukrán, ... kollégáim vannak, furán néznének rám, ha holnaptól csak magyarul tudnék beszélni.

ivory | 2009. június 25. | 23:10:03

net@ | 2009. június 25. | 22:42:16
Nincs elő írva a két nyelvű nyelvvizsga (állami papír) elfogadják az egy nyelvűt is, ha az akkreditált intézménytől származik. Egyébként az állami nyelvvizsga tényleg szar, nekem is az van németből, mégse beszélem a nyelvet.

Ma már tizenezer forintért lehet nyelvvizsgázni, az meg ugye 3 nap meggyszedés a nyári szünetben.

Sajnos valahogy mégis csak muszály bizonyítani a nyelvtudást, erre való a nyelvvizsga, mondjuk minden nyelvből lehetne vmi világszerte elfogadott sztenderd nyelvizsgát előírni, mint pl.: angolból a TOEFL. Aki meg publikál, vagy külföldi tanulmányúton vesz részt annak úgysem kérdés se a nyelvvizsga se a 20e forint.

OkoskaTörp | 2009. június 25. | 23:00:54

Ugyan már! Ismerős doktor (jogi...) lehetett nyelvvizsga nélkül, mert a jogászok persze kivéveagyevibírót. Mifelénk ugyanilyen titulushoz KETTŐ középfokú is kellene, pedig nem külkereskedelemről vagy diplomáciáról van szó.

Amúgy meg nem a nyelvvizsga túlzott követelmény, hanem a kerítés lett túl alacsony az állatkert és a felsőoktatás között. És azt se felejtsük el, hogy manapság már a Mucsaröcsögei Híresember Gimnáziumban letett emeltszintű érettségi is nyelvvizsgát ér, pedig azt aztán igen akkreditált körülmények között kell megírni (gy.k. a jobb statisztika kedvéért segít a tanár).

net@ | 2009. június 25. | 22:42:16

A nyelvvizsga kötelezővé tétele, csak az igénytelen nyelvoktatás piacán teremt monopolhelyzetet, és a nyelvvizsga nagyban pénzkérdés. Külföldön pedig a magyar állami papír egyenlő a semmivel. Sokszor hallottam amint felsőfokú állami nyelvvizsgával rendelkező egyének pojácát csináltak magukból üzleti tárgyaláson.

Egy dolgot nagyon sokan szem elől tévesztenek, mégpedig hogy a nyelvvizsgánál is fontosabb lenne a nyelvtudás megszerzése. Az senki "okosnak" nem jutott eszébe, hogy pl. külföldi szakmai tanulmányokkal, munkatapasztalattal, idegen nyelven történő kutatással, publikációval kiválthatóvá tegyék a nyelvvizsgát. Ezzel talán a papírhajhászás helyett a követelménynek valami értelme is lenne.

A honatyáknak illetve az oktatási tárca munkatársainak akik ezt az okosságot kifundálták van nyelvvizsgája?

evianna | 2009. június 25. | 21:33:28

BlackVoid: jó ötlet!
ha a követelmény marad, akkor még ez a jobbik megoldás - esetleg az első évre lehetne előírni a hivatalos nyelvvizsgát (a nyelvi tárgyból tett érettségi is megteszi addig)
de az egy röhej, hogy kéthetente lehet nyelvvizsgázni éppen lovariból, valamivel ritkábban eszperantóból: mert ezt a kerülőutat választják - nem nyelvtudásra törekednek, hanem egy papír kell nekik.
ez pedig egyszerűen komolytalan.

irriga | 2009. június 25. | 20:53:43

BlackVoid | 2009. június 25. | 20:42:25

"Fel sem szabadna venni nyelvvizsga nelkul az egyetemre senkit. "


Jó gondolat!
És akkor nincs gond a diploma átvételével sem.

BlackVoid | 2009. június 25. | 20:42:25

Tul sok diplomast kepzunk igy is. A baj az, hogy az adofizetok penzet meg olyan emberekre kepzesere is pazaroljuk, akik egy idegen nyelvet keptelenek megtanulni. Fel sem szabadna venni nyelvvizsga nelkul az egyetemre senkit.

gépszabadság | 2009. június 25. | 20:20:49

még szép hogy kelljen egy nyelvvizsga a diplomához! a magyarok egyébként is le vannak maradva idegen nyelvek terén, legalább a jövő értelmisége beszéljen vmi idegen nyelvet, azért mégiscsak eu-tagállam vagyunk. az más kérdés h ez a kormány semmit nem tett a nyelvtanulás megkönnyítéséért, sőt ha jól emlékszem megyóék még azt mondták h ingyenes lesz az első nyelvvizsga, de természetesen már akkor is hazudtak.

elég ciki, amikor turisták egy egyszerű angol kérdést feltesznek középkorú magyaroknak bpen, ők meg nem értik h mit kérdeznek tőlük.

én speciel ezért utálom az olaszokat meg a spanyolokat, egyszerűen nem veszik a fáradságot h megtanuljanak egy idegen nyelvet.

amúgy nem nagy kunszt egy középfokú angol. látom, hogy olyanok kapnak középfokú C-t angolból, akik alig tudnak megszólalni, max. vmennyire megértenek egy könnyebb szöveget. szóval akár a felsőfokú nyelvvizsga bevezetésén is el lehetne gondolkodni a mesterképzésen.

greg | 2009. június 25. | 20:00:08

Ma már sem egy főiskolai, sem egy komolyabb egyetemi diploma, - még ha tömegtermelésben is képzi az ország a leendő és a munkapiacon egyre kevesebbet érő diplomásokat, - semmit nem ér nyelvtudás nélkül.
Nyugaton, Skandináviában, de a Balkánon is legalább egy nyelvet beszélnek valamilyen szinten a diplomások, sőt, a diploma nélküliek is.
Mert akarnak tanulni, akarnak beszélni.
És nem lógják el a nyelvórákat, de hát a középiskolában és az általánosban is van nyelv, ma nagyrészt angol vagy német.

Sajnos sok főiskolás és egyetemista nincs motiválva, hogy beszéljen egy nyelven, pedig a diplomája amúgy sem ér sokat, nyelvvizsga nélkül meg, az Unióban, egy nyitott Európában még annyit se.

Nem mennék a részletekbe, de aki nem tud egy középfokot ennyi állami ráfordítás és oktatás, lehetőség után letenni, - sok középiskolás megteszi, nem egyetemista vagy főiskolás, középiskolás, - nos, az meg se érdemel felsőoktatási diplomát.

Az államvizsga után bármikor leteheti, bemutatja a nyelvvizsga bizonyítványt és megkapja a diplomáját.
Nem teljesíthetetlen, sőt a mai világban minimálisan elvárható követelmény, egy felsőoktatási intézményt elvégzettől.

irriga | 2009. június 25. | 19:57:19

Ez az egyetlen követelmény, amely valami teljesítményre késztetheti a diplomára ácsingózót.

Persze itt is van némi egérút: lovári, eszperentó.

A diplomához bizony kelljen egy nyelvvizsga.

A poroszos oktatással érdekes módon nem volt gondja jónéhány magyar Nobel díjasnak.

A poroszos oktatással annak vannak gondjai, akinek nicsm megfleelő szellemi kapacitása.
Magyarul: alacsony a szellemi képesség, buta.
Az ilyen ember ellenben ne menjen egyetemre.

evianna | 2009. június 25. | 19:05:49

Cenzur: én értem az okot, de károsnak tartom a kivitelezést.
a Szent Atanáz Főiskola például... ha a papnak szüksége van nyelvtudásra, azt majd az egyház behajtja rajta, előírja a számára.
de hogy ne tudjon elhelyezkedni emiatt, olyan helyre, ahol ez nem követelmény? ez azért abszurdum, nem?
biztos jó, ha az állatorvos vagy a kertészmérnök rendelkezik nyelvtudással (amit a nyelvvizsga nem garantál egyébként...), sőt, arra kellene sarkallni minden fiatalt, hogy legalább 2 nyelven "ne lehessen eladni", de az, akinek emiatt nehézségei vannak, bele se kezd a második nyelvbe: talán egy életre szóló görcs lesz benne.
az meg nem cél, ugye?
úgyis éppen elég "poroszos" a magyar oktatás, nem kéne még ezzel is tetézni.

Cenzur | 2009. június 25. | 18:30:10

Ingyen diploma nem kellene!! Nem baj az ha egy kicsit meg kell érte szenvedi, de azért annyira nem nehéz letenni a közép C-t. A legtöbb diplomáhaz ha jól tudom az kell, meg azért illik minden diplomás embernek legalább egy nyelven beszélni az anyanyelvén kívül. Nem azt várják el, hogy egy kubikus 4 nyelven beszéljen, hanem, hogy pl.: egy mérnök ember megértesse magát egy külfőldi megrendelővel.

evianna | 2009. június 25. | 18:21:16

ez egy marhaság! meg kellene szüntetni, már csak azért is, mert a legjobb módszer arra, hogy megutálják a nyelvtanulást.

A nyelvvizsga sokszor na...
A nyelvvizsga sokszor nagyobb akadály a főiskolásoknak mint az államvizsga
Népszabadság - Szabó Bernadett

Andrea 2008-ban államvizsgázott a Pécsi Tudományegyetem építész szakán, de még nincs diplomája, mert nem volt meg a nyelvvizsgája. Az egyetemen volt ugyan ingyenes nyelvoktatás, de mivel nem ért kreditpontot, nem volt tehát közvetlen haszna, a „húzósabb" időszakokban kihagyta a nyelvórákat. Férjhez is ment, gyereke született - a nyelvvizsga elmaradt. Az idén azonban megszerezte a középfokú angol nyelvvizsgát, s hamarosan az oklevelét is megkapja.

Ötből egy

Az Állami Számvevőszék friss jelentése szerint több tízezerrel több hallgatót vesznek fel, mint ahány diplomát szerez. Ennek oka - az évismétlésen és a lemorzsolódáson túl -, hogy sokan nem teszik le a kötelező nyelvvizsgát. - Becslések szerint a végzős hallgatók 20-30 százaléka azért nem kap diplomát, mert nincs nyelvvizsgája - közölte Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke. Hozzátette: egyes területeken - főként a főiskolai műszaki képzésben - az arány a 40 százalékot is eléri. A Nyíregyházi Főiskolán a záróvizsgázott hallgatók fele, a Debreceni Egyetem helyi egészségügyi főiskoláján 40 százaléka nem kapott oklevelet emiatt, a Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola 42 végzőse közül csak 16 távozhatott diplomával.

HIRDETÉS

Papír nélkül

Márpedig diploma nélkül kisebb az esély az elhelyezkedésre. Az állami szférában meghatározott munkakörökre az oklevél követelmény. A versenyszférában lehet kapni engedményeket, de cserébe gyakran alacsonyabb lesz a fizetés. Ráadásul a záróvizsgával megszűnik a hallgatói jogviszony is, s ezzel a tb-jogviszony is. annak pedig, aki vett fel diákhitelt, a záróvizsga után el kell kezdenie törleszteni - ha van diplomája, ha nincs.



Hiába kérték

A helyzet egyik oka, hogy a 2005-ös felsőoktatási törvény céljai közé nem került be az idegen nyelvi ismeretek fejlesztése, hiába kérte azt a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete. A szaktárca a középiskolában - a nyelvi előkészítős osztályokkal, az emelt szintű nyelvi érettségi középfokú nyelvvizsgával egyenértékűvé tételével - szándékozott a korábbinál erősebb általános nyelvi képzést nyújtani. E folyamat azonban csak lassan érik be: az első nyelvi előkészítős évfolyam csak most végzett, emelt szintű idegen nyelvi érettségit pedig az idén alig tízezer diák tett. Így csak lassan emelkedik a felsőoktatásba nyelvvizsgával érkezők aránya: 2001-ben a felvettek 31 százalékának, tavaly a felének volt nyelvvizsgája.

Vagy-vagy

- Felsőoktatási tanulmányai alatt a hallgatók mindössze 20 százaléka szerez nyelvvizsgát - mondja Kártyás Gyula, a Budapesti Műszaki Főiskola oktatási igazgatója. Az intézményben a most államvizsgázó hallgatók 39 százalékának nincs nyelvvizsgája. Az informatikán a végzősök 71 százalékának van nyelvvizsgája, a könnyűipari mérnök szakon viszont a tavaly bekerültek mindössze 20 százalékának, és az idei végzősök felének van csak nyelvvizsgája.

Fél év alatt letudják

- A főiskola a tanulmányok alatt 75 óra nyelvi képzést nyújt, ez kevés egy középfokú nyelvvizsgára való felkészüléshez - mondja Kártyás Gyula, aki szerint ez nem is feladatuk, hiszen elvonná az erőforrásokat a nyelvvizsgával érkezőktől. A főiskola a szaknyelvi képzésre koncentrál: minden hallgatónak egy szemeszter erejéig idegen nyelven kell tanulnia egy tárgyat. Megjegyezte: korábban a záróvizsgát tett hallgatók átlagosan két év múlva, most viszont már 6-8 hónap után igazolják nyelvtudásukat.

Ha nagyon akarják

Miskolczi Norbert, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke szerint olykor anyagi akadályai is vannak a kellő nyelvismeret megszerzésének, hiszen koránt sem minden főiskola, illetve egyetem biztosít ingyenes nyelvoktatást, de sokszor a hallgatók maguk tehetnek arról, hogy nem tesznek idejében nyelvvizsgát. - Tavaly nyáron az egyik vidéki egyetemen 2500 hallgató nem kapott nyelvvizsga hiányában oklevelet. Őszre azonban már csak ötszáznak nem volt vizsgája - jelezve, hogy ha nagyon akarják, a hallgatók leteszik a nyelvvizsgát.

 
nyomtat email plusz mínusz kedvencek / megosztás
HIRDETÉS

HIRDETÉS
.