Veszélyben a 2014-es választás?

Az önkormányzatoktól eszközöket és embereket vontak el a kormány- és járási hivatalok, miközben a választással kapcsolatos feladataik megmaradtak. Emiatt még ezer szakember hiányzik a voksolás lebonyolításához. Közben már 77 ezer határon túli magyar regisztrált.

A közigazgatás rendszerének átalakítása miatt valószínűleg újra kell gondolni a választások lebonyolításának egyes részletszabályait, mert a hatályos rendelkezések mellett nem lesz elég ember. A polgármesteri hivataloktól számos feladatot – és ezzel együtt nagyjából húszezer főt, valamint technikai eszközök sorát – a kormányhivatalok, illetve a január óta működő járási hivatalok vettek át, miközben a területi választási bizottságokat változatlanul a megyei főjegyzőknek, a helyi bizottságokat pedig a települési jegyzőknek kell működtetniük. A megyei önkormányzatok mellett azonban – mert érdemi hatásköreiket szinte teljes egészében elvonták – alig maradt apparátus, és a településeken is alaposan megcsappant a közszolgák száma.

Ezért kérdéses lehet, hogy rendelkezésre állnak-e a feltételek – a szükséges létszám és a technikai eszközök – a 2014-es választás előkészítéséhez és megtartásához. Az önkormányzatoknak ugyanis vagy húszezer embert kell bevetniük, hiszen húsz területi, 106 országgyűlési egyéni választókerületi és nagyjából 2500 helyi választási irodát kell felállítani, a szavazás napjára pedig több mint tízezer köztisztviselőt vagy közalkalmazottat kell mozgósítani, akire a szavazókörökben jegyzőkönyvvezetőként lesz szükség.

További gondot okozhat, hogy a polgármesteri hivatalokból számos olyan szakembert helyeztek át a kormány- és járási hivatalokhoz, aki egy-egy országos szavazás lebonyolításában már rendelkezett tapasztalatokkal. E tekintetben az a legnagyobb veszteség, hogy az okmányirodákat is elvették az önkormányzatoktól, miközben az ott dolgozók értenek leginkább a választási informatikai rendszerhez, és közülük sokan választási irodai tagok is voltak. Ugyanezen ok miatt a települések a számítógépes kapacitások egy részét is elveszítették.

Igaz, a jogalkotó erre felkészült, mert a közigazgatási és igazságügyi miniszternek a választási irodák feladatainak végrehajtásáról szóló, múlt hónapban kibocsátott rendelete szerint a nagyobb települések továbbra is az okmányirodai hálózaton keresztül csatlakozhatnak a választási informatikai rendszerhez, míg a kisebbek az anyakönyvi szolgáltató rendszert használhatják, amely valamennyi polgármesteri hivatalban elérhető.

A választási irodák tevékenysége egyébként igen szerteágazó, hiszen a szavazást elő kell készíteni – beleértve szervezési feladatok sorát –, de a szavazók és az indulni kívánó jelöltek tájékoztatása, utóbbiak nyilvántartásba vétele is rájuk hárul. A munkának ezzel még nincs vége, mert a választás napján biztosítani kell a választási bizottságok működésének feltételeit, beleértve a voksolás lebonyolítását és a szavazatok összesítését. Önkormányzati forrásokból származó információ szerint az esetleges problémákat érzékelték, ezért a településeket megkérdezték, mindenütt rendelkeznek-e a választáshoz szükséges feltételekkel. Úgy tudjuk, országosan nagyjából ezer fő és hasonló nagyságrendű informatikai eszköz – számítógép és nyomtató – hiányzik.

Eddig 77 ezer határon túli magyar regisztrált

Eddig több mint 77 ezren kérték a választásra jogosult külföldiek névjegyzékébe történő felvételüket – derül ki a Nemzeti Választási Iroda legfrissebb adataiból. Ez nagyjából tizenöt százaléka annak a szomszédos államokban élő félmillió magyar nemzetiségűnek, aki a kedvezményes honosítási eljárás 2011-től érvényes szabályai szerint már állampolgárságot szerzett. A regisztrációt azonban nemcsak ők kezdeményezhetik, hanem azok is, akik igazolni tudják, hogy külföldön élő magyar állampolgárok.

A számuk pedig több millióra tehető, hiszen a hatályos szabályok szerint a magyar szülők külföldön született gyermekei – sőt akár unokái is – alanyi jogon lesznek honfitársaink. A regisztrációra augusztus 1-je óta van lehetőség, és az első hónapban öt és fél ezren jelentkeztek. Szeptemberben már sokkal nagyobb volt az érdeklődés, mert akkor nagyjából 18 ezren kezdeményezték a nyilvántartásba vételüket. Októberben pedig a 2014-es magyarországi országgyűlési választáson voksolni kívánó határon túliak száma csaknem megkétszereződött.

Akkor majdnem húszezer új kérelem futott be, és a hónap végére 48 ezren szerepeltek a nyilvántartásban. November 1-jétől nyílott meg a lehetőség arra, hogy a regisztrációt az arra jogosultak interneten keresztül is kezdeményezzék. Nagy áttörést azonban ez sem hozott: a következő harminc napban 22 ezren jelentkeztek. Úgy tűnik, decemberre viszont nőtt az érdeklődés, mert naponta ezernél több regisztrációs kérelem futott be.

A külföldről érkező voksok szortírozása 2006-ban
A külföldről érkező voksok szortírozása 2006-ban FOTÓ: KOVÁCS BENCE

Ha ez a tendencia folytatódik, az esztendő végéig már százezerre nőhet a voksolni kívánók száma. Ez még messze van a Fidesz által remélt félmilliótól, de van négy hónapja mindenkinek, hogy döntsön. A legfrissebb adatok szerint a Romániában élő kettős állampolgárok közül 35 ezren szeretnének szavazni, míg Szerbiából csaknem 16 ezer regisztrációs kérelem érkezett.

A sorban Németország következik, ahonnan nem egészen nyolcszáz, az Egyesült Államokból 350, Kanadából és Svájcból egyaránt 260, Ausztráliából 210 kérelmet regisztráltak. A határon túli magyar diaszpóra tagjait tehát ez a lehetőség nemigen érdekli, miként a Szlovéniában élő magyar kisebbséget sem, hiszen onnan is mindössze 13-an választanának. A kettős állampolgárságot tiltó országokból – e körbe tartozik Szlovákia és Ukrajna is – csupán 338-an kezdeményezték a nyilvántartásba vételüket.

A határon túli – tehát itthoni lakóhellyel nem rendelkező – magyarok 2014-ben a pártok országos listáira voksolhatnak, és becslések szerint a már csak 199 fős új parlamentben két-három listás mandátum sorsára lehetnek hatással. Szavazataikkal így az új kormány összetételét érdemben csak akkor befolyásolhatnák, ha a kettős állampolgárok zömében hasonló pártpreferenciákkal rendelkeznének, s a jobb- és baloldali pártok nagyjából döntetlenre állnának.

London ostromra számít

A 2010-es választásokon hosszú sorok kígyóztak a londoni magyar nagykövetség épülete előtt. Több mint ezerötszáz ember adta le a voksát, voltak, akik több órát álltak sorba. Jövőre ennél jóval nagyobb tumultus is kialakulhat Londonban, hiszen Angliában a külügy becslése szerint százezer magyar állampolgár dolgozik. Nem tudni, ebből hányan élnek majd szavazati jogukkal, és ezt hol (a brit külképviseleten vagy magyarországi lakhelyükön) teszik meg, de ha csak tíz százalékuk voksolni akar, az már komoly fennakadást okozhat. Lapunk úgy tudja, hogy a brit külügyminisztérium már figyelmeztette Budapestet, hogy szavazni csak a külképviseleten lehetséges.

Érdeklődtünk a Külügyminisztériumban, hogy volt-e ilyen levélváltás London és Budapest között, és a következő választ kaptuk: a Külügyminisztérium feladata, hogy a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok szavazáshoz való jogát biztosítsa, úgy, hogy az megfeleljen a hazai jogszabályoknak és a fogadó államénak is. Jelenleg egy folyamat közepén vagyunk, így az egyes fogadó államokkal folyó egyeztetésekről a külügy egyelőre nem kívánt nyilatkozni.

A magyar választási eljárási törvény mindazonáltal úgy fogalmaz, hogy ha a külképviselet nem alkalmas a szavazás lebonyolítására, akkor a külképviselet által biztosított egyéb helyiségben is lebonyolítható a szavazás. Ez megoldaná a szavazás „logisztikai” problémáját. A lengyel nagykövetség a 2011-es választások idején például 45 nagy-britanniai szavazóhelyiségben várta a voksolókat, akik végül elsősorban Londonban járultak az urnákhoz. (Becslések szerint a lengyel munkavállalók száma minimum hétszázezer a szigetországban.)

Mint a lengyel nagykövetség szóvivője lapunk londoni tudósítójának elmondta, a szavazófülkéket iskolákban, közösségi intézményekben és számos lengyel klubban rendezték be. A szavazás előkészítésében a követség és helyi aktivisták vettek részt, az anyagi hátteret a lengyel kormány biztosította. A követség az egyes brit helyi önkormányzatoknál és a rendőrségnél bejelentette a készülő rendezvényt, de a brit kormány áldását nem kellett kikérni.

A cseh választási törvény viszont kizárólag a követségeken és főkonzulátusokon történő voksolást teszi lehetővé, azaz a szigetország területén csak Londonban lehetett szavazni, mert a fővároson kívül csak tiszteletbeli konzulok működnek. A mintegy százezerre becsült nagy-britanniai cseh állampolgárnak előzetesen fel kellett iratkoznia egy speciális választói listára. Beleszólhatott azonban a belpolitika jövőjébe minden hivatalosan vagy turistaként a királyságban tartózkodó cseh polgár, aki kiutazása előtt beszerezte a hivatalos engedélyt.

A végeredmény szerény volt, a voks két napján a Kensington Park északi végében található követségi épületben mindössze 1100-an jelentek meg. A londoni magyar főkonzultól, Riskó Nagy Lászlótól azt tudtuk meg: a magyarországi lakcímmel rendelkezők a külképviseleten, a lakcímmel nem rendelkezők pedig levélben szavazhatnak, voksaikat a nagykövetségen elhelyezett ládákban adhatják le a szavazást megelőző 15. naptól.

A nagykövetség nagyobb érdeklődésre számít, mint 2010-ben, és megteszi a szükséges előkészületeket, de a végleges körülményekről majd csak a választói névjegyzék lezárása után, vagyis nyolc nappal a választások előtt döntenek. A 2014-es év folyamán a Nemzeti Választási Irodától várnak tájékoztatást a bejelentkezett szavazók számáról. Az érdeklődés ismeretében lehet majd kialakítani a szavazóköröket, illetve létrehoznak majd egy „ügyfélirányító rendszert” – közölte a főkonzul.

Országos szinten még legalább ezer fő hiányzik a választás biztonságos lebonyolításához
FOTÓ: MÓRICZ SIMON
Top cikkek
A NOL kiadója a Népszabadság zrt. © Minden jog fenntartva.