Rámpát a ranglétrára!

– Hét éve történt, hogy fejest ugrottam a Balatonba a déli parton. Sekély volt a víz, eltört a hatodik csigolyám. Szinte teljesen lebénultam, igaz, a rehabilitáció eredményeként ma már csak deréktól lefelé vagyok mozgásképtelen. Kerekes székbe kerültem, de azon szerencsések közé tartozom, akik fogyatékosan is megtarthatták az állásukat – mondja Dóra Gábor, aki 9 éve dolgozik hálózatüzemeltetési mérnökként a Vodafone-nál.

A balesete miatt öt hónapra esett ki a munkából. Azt meséli, a cégnél fel sem merült, hogy megszabaduljanak a mozgáskorlátozottá vált alkalmazottjuktól. „Három lehetőséget kínáltak: otthonról végezhető munkát, áthelyezést az akadálymentesített központba, vagy azt, hogy akadálymentessé teszik azt a részleget, ahol én dolgoztam. Ez utóbbit választottam. Kellett némi idő, hogy visszanyerjem a régi formámat, de ma már ugyanúgy megy a munka, mint régen. A mentális felépülésemhez ez adta a legnagyobb lökést” – teszi hozzá a kerekes székes mérnök.

Dóra Gábor esete idehaza ma még ritkaságnak számít, de korántsem példa nélküli. A fogyatékossággal élők világnapján megtartott, kizárólag megváltozott munkaképességűek (MMK) számára szervezett budapesti állásbörzén csupa olyan cég vett részt, amelyek élen járnak a munkaerőpiaci integrációban. A kéttucatnyi társaság között jórészt nemzetközi és hazai nagyvállalatokat, illetve közepes méretű társaságokat fedezhettünk fel, ezek főként az energetikai és a telekommunikációs szektorban működnek, valamint kereskedelmi, informatikai, pénzügyi és egyéb szolgáltatásokat kínálnak.

A Hungarian Business Leaders Forum által szervezett állásbörzén több száz megváltozott munkaképességű ember vett részt, ami jelentős sikernek számít ugyan, de a résztvevők a problémában érintetteknek csupán a töredékét képviselték. A statisztikai hivatal adatai szerint az aktív korú népességen (6,69 millió fő) belül 11,5 százalék (766 ezer fő) tartozik a megváltozott munkaképességűek csoportjába. Ha a foglalkoztatottak számához viszonyítjuk az MMK-sok arányát, az derül ki, hogy 3,7 millió foglalkoztatottból csupán 139 ezret tesznek ki a fogyatékos emberek, azaz a munkahellyel rendelkezők közül már csak 3,7 százalék tartozik a fogyatékossággal élők közé.

Ebből következően 627 ezer MMK-snak nincs munkája. A helyzetüket nehezíti, hogy döntő többségük csupán általános iskolai végzettséggel rendelkezik, a megváltozott munkaképességűek közül nem sokan jutnak el a diplomáig, kevesen beszélnek idegen nyelveket. A különböző fogyatékossággal élők eltérő eséllyel jelennek meg a munkaerőpiacon. Zalabai Péterné, a fogyatékos emberek társadalmi beilleszkedését segítő Motiváció Alapítvány fejlesztési és innovációs igazgatója azt mondja, a legnehezebb helyzetben a pszichiátriai betegséggel küzdők vannak, a munkáltatók leginkább tőlük tartanak.

„Ennek az elsődleges oka az információhiány, kevesen tudják például, hogy megfelelő orvosi ellenőrzés mellett a pszichiátriai betegek tünetmentessé, így munkára alkalmassá tehetők” – teszi hozzá. Zalabai Péterné szerint a fogyatékossággal élők közül a munkáltatók leginkább a mozgáskorlátozottakkal szemben elfogadók, akik egyébként erős önérvényesítő képességgel rendelkeznek.

-
FOTÓK: REVICZKY ZSOLT

„Ennek több oka is van, így például az, hogy sokan közülük felnőttkorban válnak fogyatékossá, azaz diplomával rendelkezhetnek, nyelveket beszélhetnek, konkrét tapasztalataik lehetnek a munkavállalásról, de az is számít, hogy talán ők a mentálisan leginkább felkészültek a komoly munkaterhelésre” – mondja a szakember, aki szerint a siketek és a vakok esélyei a munkaerőpiacon nagyjából egyformák, de az értelmi fogyatékosoknak is akad lehetőség, főleg olyan munkakörökben, amelyekben alapkövetelmény a szabálykövetés, a vezetői instrukciók feltétel nélküli betartása.

A szakemberek egyetértenek abban, hogy a fogyatékossággal élők munkavállalási esélyei az elmúlt húsz évben csak keveset javultak. Az állam jórészt szabályozóeszközökkel igyekszik változtatni a helyzeten. A legjelentősebb előrelépést az úgynevezett rehabilitációs hozzájárulás 2010-es jelentős megemelése jelentette. A munkáltatókat terhelő kötelezettségre a cégek többsége egyfajta büntetőadóként tekint. Tény, hogy 2010-ben a korábbi, fejenként 177 ezer forintról egy lépcsőben 964 500 forintra emelték a rehabilitációs hozzájárulást. Ezt azoknak a (25 főnél többet foglalkoztató) vállalatoknak kell befizetniük a költségvetésbe, amelyeknél nem éri el az öt százalékot a megváltozott munkaképességűek aránya. A hozzájárulást az alapján számítják ki, hogy az adott cégnél hány fő hiányzik az ötszázalékos küszöb eléréséhez.

A három évvel ezelőtti emelés 2011-ben érezhetően növelte a fogyatékossággal élők foglalkoztatását, az utóbbi két esztendőben azonban már nem érzékeltette a hatását. – A rehabilitációs hozzájárulás növelése önmagában nem jelent megoldást, viszont kétségtelenül katalizátorként hatott – mondja Markos Ádám esélyegyenlőségi szakértő, a Rehabjob munkatársa. – Számos cégnél korábban nem is törődtek a hozzájárulással, egyszerűen befizették az összeget, de amikor 2010-ben több mint ötszörösére emelkedett a kötelezettség, a nagyvállalatoknál is feltűnt a váratlanul megjelenő, akár több tízmillió forintos tétel.

A cégek eltérően reagáltak a helyzetre. Akadnak olyan nemzetközi vállalatok, amelyeknél az az elfogadott gyakorlat, hogy nem alkalmazkodnak minden egyes állam speciális jogszabályváltozásaihoz, hanem eleve bekalkulálják a költségeikbe a különböző büntetőadókat. A vállalatok jó része azonban megoldandó feladatként fogta fel az új helyzetet, és igyekezett minél előbb az ötszázalékos küszöbig feltölteni megváltozott munkaképességű alkalmazottakkal a létszámot. A cégek egy része viszont a rehabilitációs hozzájárulás megemelését egyfajta lehetőségként fogta fel, és nekilátott a foglalkoztatási stratégiája újragondolásának.

Bár a legtöbb helyen ma még társadalmi integrációként emlegetik a fogyatékos emberek beilleszkedésének folyamatát, a szakemberek inkább társadalmi inklúzióról, azaz befogadás helyett elfogadásról beszélnek. A budapesti állásbörzén részt vevő cégek ezt a filozófiát követik, többségük már meg is szerezte a „Fogyatékosságbarát Munkahely” címet. Mindegyikükre jellemző, hogy nem pusztán az MMK-sok felvételét tűzték ki célul, hanem azt is, hogy a fogyatékossággal élők javadalmazása megegyezzen az ép kollégáikéval, képesek legyenek a vállalati struktúrában oldal irányba és felfelé is elmozdulni. Ahogy a szakemberek fogalmaznak: a fogyatékos emberek karrierépítése érdekében „rámpát kell helyezni a ranglétrára”.

Kemény Péter, az E.ON Hungária Zrt. HR-igazgatóságának munkatársa a börzén elmondta, az 5000 főt foglalkoztató energetikai vállalatnál az elmúlt években teljesen átalakították a munkaerő-felvételi rendszert, jelenleg 640 munkakört tartanak nyilván nyitottként, azaz ezekben a pozíciókban megváltozott munkaképességű embereket is foglalkoztathatnak. Mint mondta, rendkívül fontos az MMK-sok folyamatos teljesítményértékelése. Példaként megemlítette, hogy a cégnél nemrég az egyik vezető panaszkodott egy megváltozott munkaképességű dolgozókból álló csoportra, ám a statisztikai adatok elemzéséből kiderült, hogy a kifogásolt időszakban a fogyatékossággal élő alkalmazottak teljesen átlagos teljesítményt nyújtottak.

Kövér Balázs, a Creditexpress Magyarország Kft. ügyfélkapcsolati menedzsere arról számolt be, hogy a cégüknél évek óta egyre több vak embernek adnak munkát, akiket a call-centerben alkalmaznak. „Ahhoz, hogy ugyanolyan színvonalon láthassák el a feladatukat, mint a látó kollégáik, egy vak informatikai szakembertől kértünk segítséget, aki több, mint féléves munkával fejlesztette ki a mi igényeinkre szabott speciális szoftvert. Elégedettek vagyunk vak munkatársaink teljesítményével, szeretnénk megőrizni őket, amihez folyamatosan javítanunk kell a munkakörülményeiken. Ezért kialakítottunk számukra egy üvegfalú irodát, amelyben minden egyes munkaállomás mellé egy kutyaházat helyeztünk el, hogy a vakvezető kutyák egész nap a gazdájuk mellett lehessenek” –tette hozzá Kövér Balázs.

A fogyatékossággal élők alkalmazásában élen jár a Provident Zrt., amely három év alatt 120-ról 220-ra emelte a megváltozott munkaképességű dolgozóinak a létszámát. Kamarás Zsuzsanna, a cég HR-igazgatója – aki büszke arra, hogy a saját részlegén már 23 százalékos a fogyatékossággal élő dolgozók aránya – úgy fogalmazott: egy vállalaton belül az első és legfontosabb lépés a vezetők „érzékenyítése” (az elfogadó, toleráns és nyitott attitűd megteremtése.) Markos Ádám szerint a „jó gyakorlatokat” felvonultató cégek egyelőre kivételt jelentenek, az integrációs problémák megoldása idehaza még gyerekcipőben jár.

Az sem biztató – teszi hozzá –, hogy az egyetemekről frissen kikerülő mérnökök, jogászok, HR-esek alig ismerik az akadálymentesítésnek a saját szakmájukra vonatkozó követelményeit. A szakemberek úgy látják, a magyarországi munkaerő-piaci integrációban nincsenek általános receptek, az élenjáró cégek egyéni módszerekkel próbálnak nyitni a fogyatékossággal élők felé. „Ebben a munkában sok segítséget kaphatnának az állami és a civil szférában tevékenykedő szociális szolgáltatóktól, kár, hogy a munkáltatók nagy része egyedül akarja megoldani a problémát” – teszi hozzá Zalabai Péterné. A budapesti börzéről sokan távoztak csalódottan, csak keveseknek sikerült azonnal állást szerezniük.

– Nem is számítottam arra, hogy egyből összejöhet valami, az a lényeg, hogy bekerültem egy csomó cég adatbázisába, kapcsolatokat szereztem, több helyről is azt ígérték, hogy keresni fognak, ha adódik valami munkalehetőség – mondja Balogh Róbert. A 32 éves vak férfi éveken át gyógymasszőrként dolgozott, jelenleg szociális munkásnak tanul. Az elmúlt évtizedben többször volt munka nélkül, mint állásban. – Folyamatosan küldözgetem az önéletrajzomat a különböző cégeknek, de alig kapok visszajelzést. Egy pénzügyi szolgáltató cégnél nemrég ügyfélszolgálatra kerestek embert, és meglepetésemre behívtak állásinterjúra, pedig az életrajzomból tudták, hogy vak vagyok. Amikor aztán meglátott a HR-vezető, közölte, hogy nem tud alkalmazni. Nem a látásommal volt problémája, hanem a bőrszínemmel. Azt mondta: ő ugyan elfogadná, hogy roma vagyok, de attól tart, hogy az ügyfelek ezt már nem tolerálnák.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.