A fiatalok 19 százaléka nem dolgozik és nem is tanul

Jelentősen romlottak 2008 és 2012 között a magyar fiatalok elhelyezkedési esélyei. Nőtt ugyanis a munkanélküliek, valamint azok aránya, akik már nem járnak iskolába, de még nem álltak munkába sem, és a dolgozó fiataloknak is hosszabb ideig kellett munkát keresniük, mint 2008-ban.

A Magyar Ifjúság 2012 kutatás során megkérdezett körülbelül nyolcezer 15–29 éves fiatal 58 százaléka már nem vett részt semmilyen iskolarendszerű képzésben, de csak 39 százalékuk dolgozott. A magyar fiatalok 19 százaléka tehát nem dolgozik és nem is tanul: ez az arány 2008-ban 16 százalék volt. A 2012-es kutatás idején a fiatalok tíz százaléka mondta magát munkanélkülinek; 2008-ban még csak 7 százalékuk.

– Ez az arány nem haladja meg a munkaképes korú népesség egészére érvényes arányokat, ugyanakkor az érintettség tíz százaléknál nagyobb – fogalmaz Gazsó Tibor szociológus a Magyar Ifjúság 2012 című tanulmánykötetben. A fiatalok 15 százaléka mondta ugyanis azt, hogy éppen munkát keres, és az anyasági ellátáson lévők 7 százaléka is így nyilatkozott.

– A 2008 végén kiteljesedő gazdasági válságfolyamatok jelentősen rontották a magyar fiatalok elhelyezkedési, és ezzel önálló életkezdési esélyeit – írja a szociológus. Míg ugyanis 2008-ban az iskolarendszerű tanulmányaikat befejezett fiatalok három százalékának nem sikerült csak elhelyezkednie, addig 2012-ben ez az arány már 19 százalék. Beszédes adat, hogy a tanulmányaikat befejezett fiatalok 43 százaléka volt már élete során valamikor munka nélkül, annak hossza pedig átlagosan 9 és fél hónap volt.

A diploma sem nyújt feltétlen védelmet: a felsőfokú végzettségű fiatalok 30 százaléka megtapasztalta már az állástalanságot. Ugyanakkor még mindig a nyolc általánost végzetteket fenyegeti a leginkább (61 százalék) a munkanélküliség veszélye. A dolgozó fiatalok átlagosan hat hónap alatt tudtak elhelyezkedni. Továbbra is diplomával lehet a leggyorsabban munkához jutni, de az álláskeresés időszaka a felsőfokú oklevelet szerzettek körében is hosszabb lett: a 2008-as 3,5 hónapról csaknem 5 hónapra nőtt. A legnehezebb helyzetben ugyanakkor itt is a nyolc általánost végzettek vannak: nekik több mint egy évig is eltart, mire munkát találnak.

A már munkába állt fiatalok több mint 90 százaléka alkalmazottként dolgozik, de jelentősen – 18 százalékponttal – csökkent körükben a határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatottak aránya, miközben 10 százalékponttal nőtt a határozott idejű szerződéssel, és 8 százalékponttal az eseti megbízással dolgozók aránya. Gazsó Tibor szerint a tendencia jelzi a „bebetonozó” foglalkoztatási szerződések leépítésére, ugyanakkor a végkielégítés kötelezettségének minimalizálására törekvő munkaadói stratégiákat. A fiatalok 26 százaléka ráadásul részben vagy egészben zsebbe kapja fizetését.

A dolgozó fiatalok 40 százaléka szakmunkásként helyezkedett el, 25 százalék diplomához nem kötött szellemi foglalkozásúként, 10 százalék beosztott diplomásként, 14 százalék betanított munkásként, 5 százalék pedig segédmunkásként állt munkába. Figyelemre méltó azonban az iskolai végzettség szintjéhez képest betöltött foglalkozási státuszok megoszlása. A diplomások 68 százaléka dolgozik vezető vagy diplomához kötött szellemi munkakörben, 23 százalékuk viszont diplomához nem kötött szellemi, kevesebb mint 10 százalékuk pedig fizikai jellegű munkakörben talált csak munkát. A gimnáziumban érettségizettek fele szellemi munkakörben dolgozik, másik fele viszont szakmunkásként vagy betanított munkásként fizikai jellegű munkát végez.

A szakiskolát végzettek több mint kétharmada szakmunkásként dolgozik, negyedüket azonban betanított- vagy segédmunkásként foglalkoztatják. Gazsó Tibor tanulmányában mindezt úgy összegzi: a kutatási adatok egyértelműen rajzolják ki, hogy a munkaerő-piaci pozíciók tekintetében kedvezőtlen helyzetben lévő fiatalokat halmozott hátrányok terhelik, amelyek a munkahely átlagosnál gyakoribb elveszítésében, az átlagosnál hosszabb ideig tartó és nehezebb elhelyezkedésben, illetve a személyes munkapiaci pozíció alakulását tekintve a pesszimista várakozások túlsúlyában jelennek meg. Az adatok arra is utalnak, hogy a képzési kibocsátás és a munkaerő-piaci igények összehangolása terén jelentős lépésekre van szükség.

– A 2012-es adatok ellentmondanak annak a megalapozatlan vélekedésnek, amely szerint a fiatalok jelentős része túlképzett, és az állam fölöslegesen rendel forrásokat az oktatás-képzés rendszeréhez – fogalmaz Gazsó Tibor. Szerinte a problémát éppen az alulképzettség túl magas aránya jelenti, ezért fontos, hogy a diplomás munkanélküliség jelenségét és a diplomások egy részének megnövekedett álláshoz jutási idejét ne általánosságban, a felülképzettség problémájával hozza összefüggésbe a munkaügyi politika, hanem a munkaerő-piaci kereslettől hosszú ideje jelentősen eltérő felsőoktatási kibocsátási szerkezeti problémák vonatkozásában vizsgálja.

Pesszimista szülők, erőn felüli áldozatok

Miközben a szülők erejükhöz mérten mindent megtesznek gyermekük továbbtanulása érdekében, kétharmaduk úgy látja, gyermeke csak nehezen kap majd munkát – derült ki a Jobline pályaorientáció-kutatásából, amelynek során 427 középiskolás gyerek szülőjét kérdeztek meg. A válaszok alapján mind a megfelelő iskoláztatás, mind pedig az elhelyezkedés kapcsán komoly aggályok élnek a szülőkben, akik átlagosan havi 110-120 000 forintra taksálják a tandíjat, valamint a diákléttel járó költségeket. A családok háromnegyede továbbra is támogatni szeretné gyermeke tanulmányait, ugyanakkor a szülők 84 százaléka állította, hogy a család számára nagy terhet jelent majd a továbbtanulás.

A családok 91 százaléka aktuális havi jövedelmeit is kénytelen lesz a tanulás finanszírozására felhasználni, tehát alig vannak, akik úgy látják, megtakarításaik elegendőek lennének erre a célra. Gyermekeik munkaerő-piaci esélyeivel kapcsolatban ugyanakkor meglehetősen pesszimisták a szülők: 67 százalékuk szerint gyermekük nehezen, vagy nagyon nehezen talál majd állást Magyarországon. A diplomával vagy szakképzéssel számoló szülők egyaránt ezt gondolták. Azok pedig, akiknek gyermeke valószínűsíthetően csak érettségit szerez majd, ennél is borúlátóbbak. (V. A. D.)

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.