Ne csak Mikulás-csomagot osszanak!

Nem a járulékkedvezmény, hanem az állásra jelentkező képességei és motiváltsága befolyásolja a munkaadókat akkor, amikor kiválasztanak egy új munkatársat – derült ki a kisgyermekes nők munkaerő-piaci reintegrációját segítő Jól-Lét Alapítvány nem reprezentatív felméréséből.

Arra a kérdésre ugyanis, hogy mennyiben befolyásolta a munkahelyvédelmi akcióterv keretében bevezetett járulékkedvezmény a kisgyermekes nők foglalkoztatását a cégnél, a –5-től +5-ig terjedő skálán 0,5 pontot adtak a megkérdezett vállalatok. Ez az igen alacsony pontszám különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy az alapítvány olyan cégeket – zömmel multinacionális nagyvállalatokat – kérdezett meg, amelyek foglalkoznak a témával, és igyekeznek családbarát szemléletet kialakítani.

-

Jelenleg a gyesről, gyedről visszatérő nők után – legfeljebb 100 ezer forintig – 28,5 százalékos szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe a munkáltató az első két évben. A kormány döntésére váró népesedéspolitikai akcióterv egyik javaslata ezt a kedvezményt bővítené ki. A két gyermeket nevelők esetében a legkisebbik gyermek 8 éves koráig 50, a három vagy több gyermeket nevelők esetében a legkisebb gyermek 8 éves koráig 100, 18 éves koráig pedig 50 százalékos járulékkedvezményt kapnának a munkáltatók.

A cél az, hogy javuljon a nők, ezen belül is az anyák foglalkoztatottsági rátája, hiszen jelenleg a gyermekszülés komoly munkanélküliségi, szegénységi kockázatot jelent számukra. A nők és az anyák foglalkoztatási rátája közötti különbség ugyanis mintegy 22 százalékpont, ráadásul az OECD-országok közül Magyarországon a legalacsonyabb a kisgyermekes nők foglalkoztatási rátája. A 3 év alatti gyermekeket nevelőké mindössze 20 százalék, a 3–5 év közötti gyermekeseké (tehát a gyes utáni időszakban) pedig mindössze 60 százalék. Ebben a helyzetben pedig nyilvánvalóan nem fog nőni a gyermekvállalási hajlandóság.

A munkaadók véleményének tükrében ugyanakkor kérdéses, hogy a járulékkedvezmények növelése javítaná-e az anyák munkaerő-piaci helyzetét. Svéda Dóra, a Jól-Lét Alapítvány ügyvezető-helyettese azt mondja: jelenleg a munkaadóknak nem éri meg 28 500 forintért (ennyi most a maximálisan érvényesíthető járulékkedvezmény) cserében olyan munkavállalókat foglalkoztatni, akik motiválatlanok vagy felkészületlenek. A munkaadók a jelentkezők kiválasztásánál egész egyszerűen nem veszik figyelembe a járulékkedvezményeket, csak azt, hogy a jelentkezőnek milyen képességei vannak – tette hozzá. A gyesen, gyeden lévő anyák felének egy Tárki-vizsgálat szerint nincs hová visszatérniük dolgozni, mert vagy nem dolgoztak előtte, vagy időközben megszűnt a munkahelyük.

Ez az arány jóval magasabb, 80 százalék fölötti a legföljebb 8 általánost végzett, illetve a 35 ezer forint alatti egy főre jutó jövedelemből gazdálkodó nőknél. Azoknak sincs ugyanakkor könnyű dolguk, akiknek van munkahelyük, ugyanis a munkaadók tízből egy nőt várnak vissza.  – Az egyik nagy telekommunikációs cég 27 százalékos visszavételi aránya már igen jónak számít – vázolja a helyzetet Svéda Dóra. Szerinte ezen –mindkét fél számára – sokat segíthet a családbarát szemlélet kialakítása. Ez alatt persze nem azt kell érteni, hogy a cég Mikulás-csomagot, vagy éppen egy egész pulykát ad alkalmazottainak karácsonykor (mert ilyen is van), hanem olyan lehetőségeket, amelyek mindkét fél számára tervezhetővé és kiszámíthatóvá teszik az együttműködést.

A családbarát policy a várandósság bejelentésétől kezdve végigveszi a munkáltató és a munkavállaló lehetőségeit a HR-folyamatokban. Leírja például, hogy az otthon lévő szülőnek milyen lehetőségei vannak esetleges projektmunkákba való bekapcsolódásra, lehetővé teszi a folyamatos kommunikációt, a kismamaklubokon keresztüli továbbképzéseket, tudásfrissítéseket, majd a fokozatos és rugalmas visszatérési lehetőségeket. Svéda Dóra szerint ez mindkét félnek jó, mert nem szűnik meg a kapcsolat, az anya tudása, céges ismeretei pedig nem avulnak el az otthon töltött idő alatt.

Márpedig ez lényeges szempont, hiszen ma már olyan gyorsan fejlődik a technológia, hogy egy bolti pénztáros vagy egy irodai vezető is komoly lemaradásba és ezzel hátrányba kerülhet az otthon töltött évek alatt. Az anyák helyzetén – a bölcsődei ellátás fejlesztésén túl – könnyíthetne az atipikus, például részmunkaidős foglalkoztatási formák széles körű elterjesztése is. Ezen a téren is sereghajtók vagyunk: a részmunkaidőben dolgozók arányát tekintve a 27 EU-tagállam közül a 25. helyen állunk. A részmunkaidős foglalkoztatás uniós átlaga 19,2, nálunk 6,6 százalék volt tavaly. A KSH Magyarország 2012 című kiadványa szerint a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya nőtt az utóbbi években – korábban stabilan 3-4 százalékos volt –, ám ez a gazdasági válságra adott kényszerű munkaerő-piaci válaszok eredménye.

Az OECD-országok közül nálunk a legalacsonyabb a kisgyermekes anyák foglalkoztatottsága
Az OECD-országok közül nálunk a legalacsonyabb a kisgyermekes anyák foglalkoztatottsága
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.