Miért nem születik elég gyermek?

A szülők nem kapnak megfelelő támogatást a munkavégzés és a gyermekgondozás összeegyeztetéséhez.

Óvatos becslések szerint is mintegy 50-100 ezer – elsősorban képzett – nő számára tenné lehetővé a munkavállalást a gyermekintézmények mennyiségi és minőségi fejlesztése. Jelenleg azonban a nők foglalkoztatottsági rátája jelentősen elmarad az uniós átlagtól, aminek egyik magyarázata a gyermeket nevelő anyák – az európai országok többségéhez képest is – alacsony munkaerő-piaci aktivitása – mutat rá a KSH Magyarország 2012 című, nemrégiben megjelent kötete. Az adatok szerint a 15–64 éves, gyermektelen nők foglalkoztatottságában még nem mutatkozik lényeges különbség az uniós és a magyar számok között (61,7, illetve 57,8 százalék), az anyasággal, majd a gyermekek számának növekedésével azonban egyre nagyobb a magyar nők lemaradása. A 3 vagy több gyermeket nevelők esetében már csaknem 17 százalékpontos a különbség a foglalkoztatottságban.

A gyermekgondozás és a munka összeegyeztetése sok esetben konfliktusokkal jár. A kevés bölcsődei férőhely, az óvodáknak a munkaidőhöz alig igazodó nyitvatartási ideje, a csekély számú rész-, illetve távmunka-lehetőség komolyan megnehezíti a magyar anyák munkavállalását. Mindez pedig kihathat a gyermekvállalási kedvre is. Több uniós ország éppen ezért az elmúlt évtizedben rugalmasabbá, családbaráttá alakította munkaerőpiacát: többek között a gyermekelhelyezési lehetőségek, valamint a családi élettel könnyebben összeegyeztethető részmunkaidős és rugalmas foglalkoztatás bővítésével, illetve a munkaidő-kedvezmények bevezetésével.

A magyar kormány által tegnap is tárgyalt demográfiai intézkedéscsomag ezzel szemben főként a családtámogatások növelésére – első körben a családi adókedvezmény kibővítésére, majd a későbbiekben a rugalmas gyed bevezetésére – helyezi a súlyt. Holott – mint arra egy korábbi, a munka és a magánélet egyensúlyát vizsgáló OECD-kutatás rámutatott – hazánk már eddig is meglehetősen kontraproduktívan költötte el a családtámogatásra szánt összegeket. Magyarország ugyanis azon országok körébe tartozik, amelyek a legtöbbet költenek a családokra (a GDP 3,3 százalékát), mégis: az OECD-országok közül itt a harmadik legalacsonyabb a teljes termékenységi arányszám (az OECD-ben átlagosan 1,74, Magyarországon 1,33 gyerek jut egy nőre). Az OECD szerint a fő probléma az, hogy ezeknek a forrásoknak csupán a harmadát költötték hivatalos gyermekgondozásra (például bölcsődei ellátásra), miközben a magasabb termékenységű országoknál az arány 43 százalék fölött van. Az alacsony termékenység és a nők alacsony foglalkoztatottsága így főként azzal magyarázható, hogy a szülők nem kapnak megfelelő támogatást a munkavégzés és a gyermekgondozási feladatok összeegyeztetéséhez.

Jól példázza ezt, hogy jelenleg a három éven aluli gyermekeknek kevesebb mint 9 százaléka jár hivatalos gyermekgondozási intézménybe. A KSH adatai szerint 2012-ben mintegy 37 ezer gyermek részesült bölcsődei ellátásban: ez 1,1 százalékkal több volt, mint az előző évben. A férőhelyek számának bővülése 2010–2011-ben meghaladta a beíratott gyermekekét, ezért a férőhelykihasználtság valamelyest csökkent, ám így is meghaladta a 100 százalékot. A bölcsődei ellátást helyettesítő családi napközikben pedig további mintegy ötezer gyermeket helyeztek el. Némi fejlesztés tehát ezen a téren már elindult, ám a bölcsődei várólisták még így is olyan hosszúak, hogy sokszor a gyermek már kinő a bölcsődés korból, mire esélye lenne bekerülni.

Az OECD mindezek alapján arra hívta föl a figyelmet, hogy a családi adókedvezmény növelheti ugyan a születésszámot, de más országok tapasztalataiból tudható: a hivatalos gyermekgondozási szolgáltatások kiszélesítése hatékonyabb eszköz a dolgozó szülők segítésére, és így a születésszámok növelésére.

A KSH tanulmánya szerint viszont nem ilyen egyszerű a képlet. A nők munkavállalása és a termékenység összefüggése uniós összehasonlításban ugyanis meglehetősen ellentmondásos. Magyarország ugyan a nők foglalkoztatási rátája alapján az uniós rangsor alsó harmadához tartozik, és a termékenységi ráta is egyike a legalacsonyabbaknak, a hazainál alacsonyabb foglalkoztatottságú országokban ugyanakkor a termékenységi arány rendre magasabb az itthoninál. Romániában a helyzet a magyarhoz hasonló, Németországban viszont a magas foglalkoztatottsághoz alacsony termékenység járul.

A családok reáljövedelme átlagosan 6,7 százalékkal nőtt az adókedvezmény igénybevételével

A 2011-ben bevezetett családi adókedvezmény jelenlegi rendszere egy vagy két gyermek esetén gyermekenként havi nettó tízezer, a harmadik gyermektől gyermekenként havi nettó 33 ezer forint pluszt jelenthet a családoknak, ám csak kellően magas jövedelem esetén. Az egygyermekes családok havi 62 500, a kétgyermekes családok havi 125 ezer, a háromgyermekes családok pedig havi 618 750 forint bruttó szja-alapot képező jövedelem alatt nem tudják a kedvezményt teljes egészében igénybe venni.

A KSH adatai szerint a gyermekes háztartások egy főre jutó éves nettó jövedelme 2011-ben 805 ezer forint volt, ami az országos átlagnak a 81 százaléka. A gyermekes családok reáljövedelme ugyanakkor a családi adókedvezmény igénybevételével a gyermekszámtól függően eltérő mértékben, átlagosan 6,7 százalékkal nőtt, miközben a gyermek nélküli háztartásokban 2,4 százalékkal csökkent. A legnagyobb mértékben, 7,6 százalékkal a három vagy annál több gyermekes háztartások reáljövedelme emelkedett egy év alatt. A családi adókedvezmény bevezetésével tehát javult a gyermekes háztartások jövedelmi helyzete, de az egy főre jutó jövedelmük a gyermektelen háztartások jövedelmének még mindig csupán a 70 százalékát tette ki 2011-ben.

A gyermekvállalási kedv ugyanakkor nem nőtt a családi adókedvezmény bevezetésének hatására: az idén eddig 34 451 gyermek született, ami 5,5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.