Jézus Felcsúton

– Mindegy, hogy mit ír rólunk, az emberek úgyis azt hiszik, hogy itt kolbászból van a kerítés.

– Miért hinnék?

– Akárhová megyek az országban, ha meghallják, hogy felcsúti vagyok, mindenki csak irigykedik. Hogy nekünk semmi gondunk nem lehet, ha egyszer egy stadiont is tudunk építeni. Hiába mondom, hogy az a főnöké lesz, nem a falué, csak legyintenek. Aki még soha nem járt nálunk, földi paradicsomnak gondolja a települést.

– Nem az?

– Hát... Na jó, nincs okunk panaszra. Végül is minden van, ami egy faluban kell. Csatorna, csapadékvíz-elvezető, aszfaltozott utak, térkövezett kapubejárók, felújított orvosi rendelő, óvoda. Meg egy félig felújított iskola. Ja, és a ravatalozót is megcsinálták. A katolikus templomot kívülről már felújították, most odabent dolgoznak. Mi van még? Virágosították a főutcát, építettek játszóteret. Nemsokára nekilátnak az új faluház felhúzásának. Végül is tényleg sokat fejlődtünk az elmúlt években.

Felcsút főutcáján beszélgetünk egy ötvenes éveiben járó helybélivel. Hosszasan társalgunk, de a nevét nem árulja el. Mások sem. Még azok sem, akik csupa jót mondanak a falu vezetéséről.

– Magára ne vegye, de annyi szamárságot állítottak már Felcsútról, hogy bizalmatlanok vagyunk az idegenekkel szemben.

Templomi tagtoborzó

Felcsút címerében egy nemzeti színű szalaggal átkötött kéve, gereblye és kasza látható. A jelkép nyilvánvalóan arra utal, hogy az Árpád-kori település több évszázados története során az itt élők a mezőgazdaságból éltek. Felcsút sokáig – nagyjából a 2000-es évek elejéig – nem lógott ki a Váli-völgyi falvak sorából, ha azonban ma kellene megalkotni a község címerét, célszerű lenne a kép közepére egy focilabdát is berajzolni. Aligha akad ugyanis Magyarországon olyan település, amelynek arculatát, hétköznapjait ennyire mélyen formálta volna át a labdarúgás.

Ennek alátámasztására talán az is elég, ha felidézzük, mit írt a közelmúltban Baboss Botond, a felcsúti Nagyboldogasszony-plébániatemplom világi lelkipásztora evangelizációs hevületében a híveknek: „Jézus Krisztus vezetőedzőként már több mint kétezer éve dolgozik azon, hogy egy nemzetközi csapatot hozzon össze belőlünk. A cél az volna, hogy együtt nyerjünk vele az univerzumkupán. Az ellenfél kemény, úgyhogy nem mindegy, hogy hogyan játszunk! (...) Gondoltál-e már arra, hogy Krisztus felcsúti csapatában, velünk focizz?”

Belépő az első osztályba - Orbán Viktortól balra, sötét zakóban Mészáros Lőrinc
Belépő az első osztályba FOTÓ: REVICZKY ZSOLT

A lelkipásztor „tagtoborzó” példabeszéde máshol tán szokatlannak tűnne, de Felcsúton senki sem akadt fenn rajta. Már megszokták, hogy falujukban minden a labda körül forog. Nem azért, mintha az itt élők jobban szeretnék ezt a sportot másoknál, hanem mert itt egy ideje minden Orbán Viktorról szól, márpedig a kormányfő az 1990-es évek végén nem politikusként, hanem futballistaként tette be a lábát a községbe, amikor igazolt labdarúgója lett a Felcsút SE-nek.

Orbán a mai napig azt állítja, hogy számára a település a foci miatt fontos. Saját bevallása szerint hatodik gyermekeként tekint a hivatalosan 2007-ben általa alapított Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiára, márpedig apaként az ember mindent megtesz a szeme fénye boldogulásáért.

Vajon milyen eszközöket választhat az ország jelenleg messze legnagyobb hatalommal bíró politikusa az álmai megvalósításához? Lehet-e esélye rá, hogy akaratát anélkül vigye keresztül, hogy ne használná föl hozzá a gazdasági élet meghatározó – jórészt vele szimpatizáló vagy tőle függő – szereplőinek jóindulatát-háláját, valamint saját politikai tekintélyét, személyes kapcsolatrendszerét? A felcsúti példa azt mutatja, meseszerű megoldások nincsenek: azzal, hogy Orbán betette a lábát Felcsútra, és nekilátott a labdarúgó akadémia felépítésének, gyökerestől forgatta fel a falu és a környék életét.

Pedig eredetileg nem akart mintafalut varázsolni Felcsútból, kezdetben nem is erre a településre, hanem gyerekkorának helyszínére, Alcsútdobozra koncentrált, a figyelmét csak azok után összpontosította a szomszédos községre, amikor első miniszterelnöki ciklusában újrakezdte labdarúgói pályafutását.

Az akkor 36 éves focista az erőnlétéhez, technikai tudásához illő csapatot azonban csak Felcsúton, a megyei másodosztályban talált. A labdarúgó-akadémia létrehozásának ötlete részben nyilván a politikai marketing eszköztárából került elő, másfelől azonban Orbán valóban szerelemmel viseltetik a sportág iránt, egyúttal meg van győződve arról, hogy a magyar labdarúgás feltámasztásának egyetlen útja az utánpótlás-nevelés megreformálásán keresztül képzelhető el.

Tévednek, akik azt gondolják, hogy az akadémia Orbán Viktor személyes gazdasági vállalkozása. A kormányfő 2007-ben 150 ezer forinttal alapította meg a PFLA-t jelenleg is működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt. Az alapítványi forma biztosítja a nonprofit jelleget, azaz ha az akadémia nyereségesen működik is, minden fillért vissza kell forgatnia a fejlesztésekre és az üzemeltetésre.

A kormányfő joggal számolt azzal, hogy a személye (ismertsége, ellenzéki politikusi, majd kormányfői hatalmi ereje), valamint a névadó Puskás Ferenc emléke megnyitja a vállalkozók és az adományozó kedvű magánszemélyek pénztárcáját, ekkora sikerre azonban még ő sem gondolhatott. Az általunk megkérdezett szakértők szerint számos oka van annak, hogy a kezdetben óvatos fejlesztések mára több milliárd forintos, gigantikus beruházássá alakultak át.

Nem zárható ki, hogy menet közben az alapító beleszeretett a saját alkotásába, de kétségtelenül gazdasági okai is vannak a látványos felfutásnak. A folyamatos bővülést ugyanis az is indokolta, hogy a felcsúti játékosok és csapatok számának emelkedéséhez kellett igazítani az infrastruktúrát. Egyre több edzőpályára – köztük minél több műfüvesre – volt szükség, s meg kellett oldani az akadémisták kollégiumi elhelyezését, étkeztetését, tanítását, utaztatását is.

Másfelől kiderült, hogy az alapítvány más hasonló profilú szervezetekhez képest jelentősebb adományokkal számolhat, amit az aktuális működtetés finanszírozásán túl leginkább a vagyon gyarapítására, azaz fejlesztésekre célszerű költeni. Az akadémiát – amelynek éves működtetési költsége jelenleg 800 millió forint – úgy negyven cég támogatja, köztük olyan nagyágyúk, mint a Suzuki, a Coca-Cola, a Spar, a Stadler, a Mol, az OTP, a CBA, a Közgép vagy a Pro-Aurum.

Bár szokatlan, hogy egy 1800 lelkes kis faluban működő alapítványt óriáscégek ennyire bőkezűen szponzoráljanak, nincs okunk kétségbe vonni az utánpótlás-nevelés érdekében tanúsított önzetlen segítő készségüket. Másfelől viszont a közvéleménynek arról aligha lehet érdemi információja, hogy az akadémia támogatói esetleg számíthatnak-e, és ha igen, milyen formában, Orbán Viktornak, illetve politikai családjának hálájára.

A felcsúti létesítmény látványos terjeszkedése átrajzolta a falu térképét. Mindenekelőtt gyepszőnyeggé vált a határ: az edzőpályák kialakításához szükséges ingatlanokat részben Orbán Viktor és családja, részben az érintett helyi gazdák ajánlották fel az akadémiának. Az egykori falusi kúria helyén ma egy modern épületkomplexum áll, a régi centerpályát pedig épp most építik át egy 3500 nézőt befogadó, fedett falelátós ministadionná.

Menet közben a nonprofit szemléletű alapítvány elkezdett nagyvállalatként viselkedni: a társadalmi szerepvállalás zászlóját lobogtatva, szép lassan kiterjesztette működését a környékbeli települések életének egészére.

Az eredetileg az akadémisták számára épített Letenyei Lajos Szakközépiskola és Szakiskola például befogadja azokat a környékbeli fiatalokat is, akik mezőgazdasági és vendéglátó-ipari szakmákat akarnak tanulni. Az akadémia átvette a szomszédos alcsútdobozi arborétum működtetését, de már folyik a Felcsútot és az arborétumot összekötő kisvasút megépítésének előkészítése, valamint a távlati tervek között szerepel az alcsúti Habsburg-kastély újjáépítése is. Ugyancsak az akadémia működteti az alcsúti sportszállodát.

– Ez a baj a Viktorral – mondja egy felcsúti nyugdíjas. – Nem tud leállni. Amikor megalapította az akadémiát, szó sem volt arról, hogy ekkora monstrum lesz belőle. Mindenhová kiterjeszti a csápjait. Hát mi lesz ennek a vége?

Az idős úr félelmeit kevesen osztják Felcsúton, az általunk megkérdezettek többsége nem talált kivetnivalót az akadémia látványos térhódításában. Kovács Róbert, a települési önkormányzatok működését elemző Helyi Obszervatórium Nonprofit Kft. ügyvezetője azonban aggodalommal figyeli a fejleményeket:

– Abban nincs semmi szokatlan, hogy egy-egy gazdasági-politikai potentátnak a saját környezetében erős a forrásvonzó képessége – szögezi le a szakember. – Csakhogy Orbán Felcsútja nem nagyváros, hanem kistelepülés, ráadásul a hirtelen nagyarányú fejlesztési hullám számos problémát okozhat. Ezt nehéz időben észrevenni, mivel az elsődleges hatások, így például a javuló infrastruktúra, az üzletek és a szolgáltatások bővülése, a keletkező új munkahelyek vagy az ingatlanárak emelkedése eleinte csak kedvező változásokat eredményeznek. A gondok később jelentkeznek, amikor jelentősen megnő a helyi és az átmenő forgalom, zajossá válik a falu, beszűkül az emberek megszokott élettere. Súlyos traumát okozhat majd az itt élőknek, amikor egy NB I-es mérkőzésre érkezve Felcsútot először özönli el több ezer vendégszurkoló.

A focisták befektetnek

-
FOTÓ: KURUCZ ÁRPÁD

Ősztől ugyanis a Puskás Akadémia FC az első osztályban vitézkedhet tovább, miután az idén megnyerte az NB II nyugati csoportját. A komoly szakmai siker sokakban megütközést keltett, hiszen évtizedek óta nem fordult elő, hogy egy ilyen kis település csapata – amely persze valójában nem is a falué, hanem az akadémiáé – az NB I-ben szerepelhessen.

A kérdés az, hogy működőképes lehet-e az első osztályban egy 200-300 fős szurkolótáborral rendelkező klub? Dénes Ferenc sportközgazdász szerint igen, de csak akkor, ha a klubvezetés nem a szokásos üzleti alapú működtetésben gondolkodik.

– Számottevő jegybevételt még akkor sem lehetne elérni, ha a szurkolók dugig megtöltenék a most még csak épülő, 3500 férőhelyes stadiont, de a tévés jogdíjakból vagy a szponzoroktól befolyó összegek sem fedeznék egy NB I-es klub fenntartásának valós költségeit – szögezi le a szakember.

– Mégis működőképes lehet a modell, ha a kiadásokat sikerül mesterségesen alacsonyan tartani, például úgy, hogy a játékosok más klubokhoz képest jóval kevesebbet keresnek. Ez csak akkor valósítható meg, ha az akadémia erős pozíciókat vív ki magának a transzferpiacon, azaz néhány éves szereplést követően a felcsúti labdarúgóknak, a Puskás akadémia nemzetközi elismertségére alapozva, valós esélyük lehet továbblépni külföldre, esetleg magyar élcsapatokhoz, vagyis ezt az időszakot egyfajta befektetésnek tekintik.

Az első osztályú szerepléshez új stadionra van szükség. A centerpálya átalakításába eredetileg nem a felnőttcsapat kedvéért vágtak bele, a legújabb létesítményt elsősorban nemzetközi utánpótlástornák, korosztályos válogatott mérkőzések megrendezésére kívánják használni. A váratlan feljutás után persze ez lesz a Puskás Akadémia FC otthona is.

Bár az akadémia hivatalos kommunikációja szerint a stadionépítés magánberuházásnak számít, hiszen azt sem a magyar állam, sem az unió nem támogatja, a kép azért ennél árnyaltabb. A 3,8 milliárd forintba kerülő ministadionhoz a forrást a 30 százalékos önrész mellett a tao-támogatás adja, márpedig ez áttételesen mégiscsak állami segítséget jelent, hiszen az adott cégek a befizetendő társasági adójukból – vagyis lényegében közpénzből – csippentik le a Felcsútra átirányított forintokat.

Lőrinc mindenben segít

Az akadémia felvirágzása nem hagyta érintetlenül Felcsút politikai irányítását sem. Orbán Viktort 2010-ig láthatóan nem izgatta különösebben, hogy a települést ki vezeti, ám ahogy az alapítvány vagyona többmilliárdosra nőtt, célszerűnek látszott megerősíteni a kormányfő felcsúti törekvéseit feltétel nélkül támogató helyi politikai erőket.

Ez 2010-ben még nem sikerült tökéletesen, a fideszes polgármesterjelöltet tíz szavazattal legyőzte a régi faluvezető, a független Varga György. Az „akadémiai lobbi” nem akart várni újabb négy évet, ezért igyekezett mielőbb kiebrudalni a székéből a régi-új polgármestert. A megoldás – a „lex Felcsút” bevetése – nem sikerült túl elegánsra.

Az Orbán-kormány előterjesztésére 2010 decemberében módosították az önkormányzati törvény egyik passzusát: a változtatás szerint összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni annak a polgármesternek a megbízatását, akinek valamilyen köztartozása van, és azt a felszólítást követően 60 napon belül nem rendezi. A módosítás valahogy épp ráillett Varga Györgyre, akinek vállalkozóként valóban volt adótartozása, ezért a fideszes többségű felcsúti képviselő-testület megfosztotta őt a tisztségétől.

A 2011 nyarára kiírt új választáson a jobboldal már biztosra ment: az Orbán által személyesen támogatott Mészáros Lőrincet, a labdarúgó-akadémia elnökét jelölték a posztra. A kormányfő Mészáros szórólapján azt ígérte: „Magától értetődő, hogy megválasztása után minden tőlem telhető segítséget megadok majd a munkájához és Felcsút felvirágoztatásához.”

Mészáros magabiztosan nyerte meg az időközi voksolást. Szerettük volna őt megkérdezni a falu látványos fejlődéséről és a jövőbeli tervekről, ám a polgármester nem kívánt nyilatkozni lapunknak.

-
FOTÓ: REVICZKY ZSOLT

A kampánybeli szerepvállalása miatt sokan azt hiszik, hogy Felcsúton – különösen azóta, hogy családi házat épített és gyakran megfordul a faluban – mindent személyesen Orbán Viktor irányít. Ez nem így van, erre nincs sem ideje, sem szüksége. A kormányfő valójában egy hozzá feltétel nélkül lojális „helytartóra”, gyerekkori barátjára, Mészáros Lőrincre bízta a faluját. A polgármester sajátos helyzete miatt Felcsút irányítása az elmúlt években lassanként átformálódott, ma már leginkább egy középkori hűbérbirtokhoz hasonlít.

Mészáros Lőrinc alulról indult. Szülei igen szegények voltak, édesapja lakatosként, édesanyja háztartásbeliként dolgozott, ő pedig gázszerelőként kezdte a pályáját. Sikeres vállalkozó vált belőle, jelenleg a kezében összpontosul a helyi gazdasági és politikai hatalom. Cégei több száz alkalmazottat foglalkoztatnak, ráadásul az elmúlt években a környék egyik meghatározó agrárvállalkozójává nőtte ki magát: Ángyán József exállamtitkár Fejér megyei jelentése szerint Mészáros családtagjai és a vállalkozásai összesen 1327 hektár termőföldet nyertek el az állami haszonbérlet-pályázatokon. Politikai hatalmát erősíti, hogy elnökként ő irányítja a labdarúgó-akadémiát is.

– Szerencsére pallosjoga még nincs, mert egyébként úgy viselkedik, mint egy földesúr. Tudta és engedélye nélkül aligha történhet bármi a faluban – állítja egy középkorú helyi férfi, hozzátéve: örül, hogy nem Felcsúton dolgozik. – Nem egészséges dolog, hogy valaki ekkora hatalomra tegyen szert egy kistelepülésen.

Az általunk megkérdezett felcsútiak közül többen is kifogásolták, hogy a falu gazdasági életében ma már csak azok játszhatnak meghatározó szerepet, akik kiváló személyes kapcsolatot ápolnak a kormányfővel és feleségével, Lévai Anikóval. Mészárosékon kívül a Flier és a Junek családot említették, jórészt ők nyertek a földhaszonbérlet- és a trafikpályázatokon is.

Mészáros tekintélyét jelzi az is, hogy a testületi ülések jegyzőkönyveinek tanúsága szerint aligha akad még egy olyan település az országban, ahol ilyen fegyelmezettek lennének a képviselők. A polgármester javaslatait követően rendre a következő hangzik el: „Kérdés, hozzászólás van? Nincs. A testület vita nélkül 6 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül elfogadta az előterjesztést”.

Legitimitását egyrészt a vagyonának, másfelől a kormányfőhöz fűződő baráti viszonyának köszönheti, de az is igaz, hogy sokan kifejezetten szeretik őt a faluban. Bár akadnak kritikusai, az általunk megkérdezett felcsútiak többsége elégedett Mészárossal. Többen is azt mondták, bármikor meg lehet keresni őt akár a legapróbb problémával is, a polgármester igyekszik minél gyorsabban segíteni.

Az is tetszik a helyieknek, hogy Mészáros a magánvagyonából jelentős összegeket áldoz a közösségre. Az óvoda felújításához például 40 millió forintot adott, de az ő pénzéből újult meg az orvosi rendelő homlokzata, valamint a hamarosan megépülő faluház helyén lévő épület elbontásának közel 30 millió forintos költségét is magára vállalta.

Mi lesz Orbán után?

Felcsút felemelkedése hatással volt a környező falvak életére is. Kovács Róbert szerint egy település látványos kiemelkedése kétféle reakciót válthat ki a szomszédaiban: vagy irigységet szül, vagy igyekeznek kihasználni a helyzetet, hátha számukra is csurran-csöppen valami. A Váli-völgyben ez utóbbi történt. Oláh Gyárfás, Alcsútdoboz független polgármestere szerint eddig csak előnyük származott Felcsút felemelkedéséből:

– Amióta az akadémia átvette az alcsúti arborétum működtetését, legalább 250 millió forintot költöttek a megújítására – mondja a faluvezető, aki a tervezett kisvasút beindításától az idegenforgalom további fejlődését várja. – Azt sem szabad elfelejteni, hogy Mészáros Lőrinc cégei közül több is hozzánk van bejegyezve, az általuk fizetett helyi adók Alcsútdobozt segítik.

A megkérdezett alcsútiak közül senki sem fanyalgott a felcsúti sikerek miatt, többen is megjegyezték, hogy átjárnak meccseket nézni és az akadémia által szervezett kulturális programokra is, egy apuka pedig annak örül, hogy a hétéves gyereke rendszeresen átmehet fociedzésre, amire Alcsúton nem lenne lehetősége.

Az önkormányzati szakemberek szerint nagy kérdés, hogy meddig tarthat Felcsút szárnyalása, illetve hosszú távon működtethető marad-e a létesítménykomplexum. Abban mindenki egyetért, hogy amíg Orbán Viktor politikusi pályafutása tart, nincs ok az aggodalomra, a támogatók nem fognak kifarolni az akadémia mögül. De mi lesz utána?

– Ezt nem lehet modellezni, a felvetés egyelőre a politikai fikció kategóriájába tartozik – szögezi le Kovács Róbert.

– Az mindenesetre nagy szerencse, hogy az akadémia ingatlanvagyona nem az önkormányzaté, így nem a falut terhelné, ha a működtetéssel a jövőben gondok adódnának. Ha a jelenlegi alapítványi modell megbukna, akkor profitorientált gazdasági vállalkozássá lehetne átalakítani az akadémiát, de elképzelhető az is, hogy az állam venné át a komplexum fenntartását.

Erről egyelőre nincs szó. Jelenleg a további fejlesztések vannak napirenden. A tervek szerint az akadémia területén hamarosan megkezdik egy teljes egészében fedett műfüves nagypálya építését. Az egész Európában kuriózumnak számító létesítmény arra kell, hogy a fiatal felcsúti focisták hóban-fagyban is kiváló körülmények között edzhessenek.

Épül a felcsúti stadion - az adójóváíráson keresztül részben állami pénzből
FOTÓ: KURUCZ ÁRPÁD
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.