Brüsszeli nyomásra éledhet fel a dugódíj

Egyelőre rejtély Budapest jövő évi finanszírozása, hadigazdálkodásra készülnek a fővárosban. Egyelőre még a kötelező feladatok ellátására sincs meg a pénz.

Brüsszel ragaszkodik a dugódíjhoz. Az Európai Bizottság tagjai az elmúlt hetekben többször is jártak Budapesten, és minden alkalommal megerősítették: nem egyeznek bele a dugódíj törlésébe, de még a halasztásba sem. A behajtási díjat legkésőbb 2015-ig – az uniós támogatás elszámolásának lezárásáig – be kell vezetni Budapesten. Ha a főváros mégsem tenné, akkor az unió kötelezettségszegési eljárást indíthat Budapest ellen, amelynek végén akár szerződést is bonthat. Ez a 4-es metrónak megítélt 181 milliárdos támogatás visszafizetését vonhatja maga után. A főváros erre természetesen képtelen lenne.

Az Országgyűlés viszont a nyár elején leszavazta az erre vonatkozó indítványt. Cserébe a jövő évi költségvetésben a dugódíj elvetése miatt keletkezett finanszírozási rést a szintén fővárosi ötletből származó, frissen kivetett közműadóból tömnék be tízmilliárd forint erejéig. (Az első csonka évben a dugódíjból se folyt volna be több.) Ettől függetlenül a Budapesti Közlekedési Központban (BKK) jelenleg is folyik a behajtási díj előkészítése. A holding még 2011 januárjában kapta feladatul a döntés-előkészítő hatástanulmány elkészítését, az erre vonatkozó határozatot pedig még nem vonták vissza. A munka előrehaladtáról szóló tájékoztatást a mai közgyűlésen hallhatják a képviselők.

A főváros tehát nem adta fel a dugódíjra vonatkozó terveit. Ami nem meglepő a BKV-finanszírozásért folytatott végeláthatatlan küzdelem láttán. A közlekedési cég jövő évi működési költsége 142 milliárd, amelynek felét a jegyárbevételek 53 milliárdjából, illetve a szociális menetdíjból – régi nevén fogyasztóiár-kiegészítésből – származó 16 milliárdból fedezik. A hiányzó 73 milliárd egy részét a központi költségvetéshez utolsó percben benyújtott módosító javaslat nyomán a közműadóból – pántlikázottan a közösségi közlekedés finanszírozására – kapott tízmilliárdból teremtik elő. A fővárosi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek forrásmegosztási arányának főváros javára történő eltolása szintén ezt szolgálja.

A Nemzetgazdasági Minisztérium által pénteken benyújtott salátatörvény értelmében jövőre a jelenlegi 47 százalék helyett 51 százalék illetné meg a fővárost az osztott bevételekből, amely alatt jobbára az iparűzési adó érthető. Csakhogy a városvezetés a költségvetési koncepció készítésekor még 53,5 százalékban reménykedett. „A BKV Zrt.-nek 23 milliárd Ft támogatást biztosít a jövedelemkülönbség-mérséklés megszüntetése, illetve a forrásmegosztást szabályozó törvény módosítása” – olvasható az előterjesztésben.

De a korrekció kisebb lett a reméltnél. Az viszont a várakozás szerint alakult, hogy a pénzt a BKV-ra kell költeni. Ez vélhetőleg így is lesz, de aligha lesz elég. A két új pluszforrás együtt se fedezi a BKV jövőre kieső 32 milliárdos normatív támogatását. Márpedig az idei trükk nem ismételhető meg, a fővárosi intézményektől jövőre nem vonható el több forrás, a cégektől pedig nem szedhető be annyi osztalék, mint az idén. A fővárosi cégek idén 12 milliárd forintot dobtak a közös kalapba, jövőre legfeljebb kétmilliárdot. Ez egyszeri, megismételhetetlen akció volt. A főváros idén 31 milliárdos mentőövet dobott a BKV-nak, jövőre sokkal vékonyabb – városvezetők tízmilliárdot terveznek – lesz a mentőcsomag.

Budapest a BKV hiányzó milliárdjai nélkül is hadigazdálkodásra készül. Az első – jövő évi központi költségvetési – csatát már elveszítette. (Sovány vigasz, hogy a vereségben osztozik vele a többi önkormányzat is.) A város elesik az eddig 5,9 milliárd forintot hozó illetékbevételtől, a kerületek a beszedett gépjárműadónak alig 40 százalékát kapják meg. Ez összesen 8,2 milliárd forinttal csökkenti bevételeiket. Mindez azonban eltörpül az oktatási intézmények államosítása miatt elvonni kívánt milliárdok mellett. (Ehhez jön még hozzá a szociális ágazat forráselvonása.) A főváros eddig 17 milliárd forint állami normatívát kapott oktatási feladatokra, de az állam ennél többet von el, miközben az épületfenntartást a fővárosnál, kerületeknél hagyja. Az igazi érvágást a személyi jövedelemadó korábban helyben maradó 8 százalékának – 34 milliárd forintnak – az elvonása jelenti. Bár a főváros reményei szerint ebből 23 milliárdot visszacsorgatnak a fővárosnak.

A fővárosi önkormányzat a város gazdálkodási tervére, dugódíjra, városházi fizetésekre, BKV-finanszírozásra stb. vonatkozó kérdéseinkre egyetlen mondattal válaszolt: „a kormány és a főváros között jelenleg is zajlanak a tárgyalások a főváros, illetve a BKV finanszírozásáról, például adósságátvállalás”. Talán a kormánypárti többségű Fővárosi Közgyűlés megelégszik ezzel. Talán nem. Sokkal többet a mindössze 9 (!) oldalas költségvetési koncepcióból se tudnak meg.

A két legnagyobb ellenzéki párt – az MSZP és az LMP – egyetért abban, hogy a szűkszavúság arra utal: a fideszes többségnek fogalma sincs arról, miből finanszírozzák a város működését jövőre. De nem sokkal bőbeszédűbb a szintén ma tárgyalt átmeneti gazdálkodásra vonatkozó előterjesztés sem. Itt csupán két bevételi forrást említ a városvezetés: az idegenforgalmi adót, amelyből tavaly 150 milliót kapott a főváros a korábbi 1,5 milliárd helyett. A másik a fentebb részletezett iparűzési adó. Nem szerepel az előterjesztésben, de tudható, hogy a városvezetés erősen bízik a miniszterelnök által ígért önkormányzati adósságkonszolidációban.

A teljes tartozás hatoda a fővárosé. Budapest jelenleg 190 milliárd forint – többségében fejlesztési célú – hitelt görget maga előtt. A meglévő hitelekből 156 milliárd euróalapú, hosszú lejáratú fejlesztési hitel az Európai Beruházási Banktól (EIB). A többi forintalapú kölcsön, általában rövidebb futamidőkkel, hazai pénzintézetektől. Az EIB-hitelek átvállalásába azonban még a beruházási banknak is bele kell egyeznie. Az erre vonatkozó tárgyalásokat még el sem kezdték. Kivárnak.

A kormány képviselője előbb a kerületekkel, jövő héten pedig a fővárossal egyeztet. Budapest elméletileg a 40 százalékos konszolidációs körbe tartozna, vagyis a 190-ből 76 milliárdot „írhatna le”, de az önkormányzati cégek hiteleit biztosan nem veszi magára a kormány. Így a vízművek és a BKV kölcsönei megmaradnak. A Budapestet fenyegető jövő évi csődöt azonban mindez kevéssé érinti. A jövő évi adósságszolgálat 20 milliárdra tehető, a fenti arányú hitelátvállalással ez nyolcmilliárddal csökkenne. Hacsak a költségvetési lyukakat az átvállalt adósság helyett felvett új kölcsönökkel be nem tömik. Az pedig külön kérdés, hogy mit kér a kormány az ajándékért cserébe.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.