Császárok országa: a szülések harmadánál vágnak

Megdöbbentő adatokat közöl a Születésház Egyesület új, információs portálja, a Csaszarmetszesek.hu elnevezésű oldal a magyarországi kórházak császármetszési arányairól. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól lekért statisztika szerint a császármetszések aránya országosan 34 százalék körül van, ez 2006-hoz viszonyítva ötszázalékos emelkedés, 2009-hez képest pedig közel kétszázalékos.

Egyes kórházakban az arány az 50 százalékot is meghaladja. Így a budapesti Honvédkórházban, az esztergomi Vaszary Kolos kórházban már kevesebben vannak azok a nők, akik természetes módon szülnek. Szintén ötven százalék körül van a Semmelweis Egyetem klinikáin (47,6 százalék), a csornai Margit kórházban (48,6 százalék), a celldömölki Kemenesalja kórházban (49 százalék). Ehhez csak egyetlen viszonyítási pont: a Világ Egészségügyi Szervezet (WHO) ajánlása szerint a legfeljebb 15 százalékos arány lenne az elfogadható.

– A császármetszések száma mindenhol emelkedik, ez világméretű tendencia. A kérdés az, hogy egy adott országban felismerik-e, ez nem jó irány, és elkezdenek-e tenni azért, hogy lenyomják ezt a magas arányt – így kommentálja a számokat Varró Gabriella szociológus.

Nem mindegy azonban, milyen eszközök bevetésével próbálnak a jelenséggel megküzdeni. Varró Gabriella kifejti: nemzetközi kutatások alapján elmondható, hogy nem teljesen veszélytelen, ha egy adott országban felülről próbálták megfordítani a tendenciát, vagyis az egészségügyért felelős kormányzat meghatározta, hogy bizonyos arányszám fölé nem emelkedhet a császármetszések száma az összes szülés között. Mert csökkent ugyan a császáros szülések száma, de megnőtt a beavatkozások és a komplikációk száma is. Ami inkább sikerre vezethet a szociológus szerint, az az, ha az orvos- és szülésznőképzésben megtanítják a leendő szakembereket a császármetszést elkerülő technikákra.

Jelenleg nem tartozik az egészségügyi kormányzat prioritásai közé, hogy a magyar szülészeteken visszaszorítsák a császármetszések számát. A Fidesz-kormány első intézkedéseinek egyikeként megszüntette az Egészségbiztosítási Felügyeletet. Az ügy szempontjából ez azért érdekes, mert a hivatali jogkörrel bíró felügyelet annak idején elkezdett foglalkozni a szülészeti ellátásban tapasztalható megmagyarázhatatlan statisztikai adatokkal. Azzal például, hogy miért nem szülnek a magyar nők munkaszüneti napokon. Illetve: miért emelkedik évről évre ilyen ütemben a császármetszések száma. A felügyelet akkor jelezte, hogy az ilyen statisztikák mögött húzódó okokkal valamit bizonyosan kezdeni kellene.

– A császármetszések emelkedését tanúsító számok arról árulkodnak, hogy miként finanszírozza a szüléseket a magyar kórházakban az OEP. A császárért több pénzt kap a kórház, és természetesen a hálapénz is ennél a szüléstípusnál a magasabb. Ráadásul az orvosoknak is kényelmes, ha nem kell egy elhúzódó szülést végigvárniuk, vagy nem kell váratlanul, ünnepnapon szülést kísérniük. Az okok között kell említenünk azt is, hogy a császármetszések indikációját rugalmasan kezelik. A magyar szülészeteken bevett gyakorlat, hogy ha valaki az első gyerekét császárral hozta világra, akkor a második gyerek születésénél is császármetszést alkalmaz az orvos – elemzi az adatokat Varró Gabriella, hozzátéve: más országok tapasztalatait figyelembe véve önmagában már attól, hogy egy komplikációmentes szülésnél csak a szülésznő van jelen, csökken a császármetszések száma.

Visszatérve az adatokhoz: nem minden magyar kórházban növekedett ilyen látványosan a császármetszések aránya. A budapesti Szent Imre kórházban például 19,7 százalék, és ebben az intézményben évek óta az országos átlagnál kevesebb a császáros szülések száma. Ez nem véletlen. Rákóczi István szülész-nőgyógyász professzor hosszú ideig vezette itt a szülészeti és nőgyógyászati osztályt, az általa képviselt szemléletmód a tavalyi vezetőváltás óta is befolyásolja az ott dolgozók hozzáállását. Ez jelenik meg közvetve a császármetszések alacsony számában.

Lapunknak Rákóczi megerősítette: világtendencia az emelkedő császárok száma. A professzor szerint központilag nehéz a jelenséget befolyásolni, ugyanakkor ha egy-egy kórházi közösség összeül, és a szülés körül részt vevő szakemberek egységesítik az elveiket, eredménnyel lehet csökkenteni a beavatkozást. Arra a kérdésre, hogy az orvosok a műhibaperektől való félelem miatt választják-e inkább a relatíve veszélytelen hasi műtétet, azt mondja, ez az indok szerepet játszhat, de még ez sem magyarázhatja a császármetszések magas számát.

Szeptemberben az X Kommunikációs Központ Mi az a támogató környezet, amitől egy nő több gyermeket vállal? címmel beszélgetést rendezetett, ahol Csákány György, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház osztályvezető főorvosa elmondta: nem ritka, amikor azzal a kívánsággal érkezik a nő a rendelőbe, hogy császármetszést szeretne. Erre reagálva Lesley Page bábaprofesszor, a Brit Királyi Bábakollégium elnöke azt mondta, ilyenkor ki kell deríteni, mi áll a szülés előtt álló nő félelmének hátterében. Angliában a szülészeti ellátás része a mentálhigiénés tanácsadás, amelynek segítségével megpróbálják megszüntetni az ilyen félelmeket.

A briteknél az alacsony kockázatú szüléseknél orvos nincs jelen, csak bába. Példájuk nem csak azt illusztrálja, hogy így a szülés olcsóbb az államnak, hanem azt is, hogy biztonságosabb a nőnek és a babának.

A születés pillanata egy császármetszés során
Doctors hold the head of a newborn baby during a caesarean section at the Santa Ana public maternity hospital in Caracas October 23, 2011. The world's population will reach seven billion on October 31, according to projections by the United Nations. Picture taken October 23, 2011. REUTERS/Carlos Garcia Rawlins (VENEZUELA - Tags: SOCIETY HEALTH)
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.