Egyes kórházakban az arány az 50 százalékot is meghaladja. Így a budapesti Honvédkórházban, az esztergomi Vaszary Kolos kórházban már kevesebben vannak azok a nők, akik természetes módon szülnek. Szintén ötven százalék körül van a Semmelweis Egyetem klinikáin (47,6 százalék), a csornai Margit kórházban (48,6 százalék), a celldömölki Kemenesalja kórházban (49 százalék). Ehhez csak egyetlen viszonyítási pont: a Világ Egészségügyi Szervezet (WHO) ajánlása szerint a legfeljebb 15 százalékos arány lenne az elfogadható.

– A császármetszések száma mindenhol emelkedik, ez világméretű tendencia. A kérdés az, hogy egy adott országban felismerik-e, ez nem jó irány, és elkezdenek-e tenni azért, hogy lenyomják ezt a magas arányt – így kommentálja a számokat Varró Gabriella szociológus.

Nem mindegy azonban, milyen eszközök bevetésével próbálnak a jelenséggel megküzdeni. Varró Gabriella kifejti: nemzetközi kutatások alapján elmondható, hogy nem teljesen veszélytelen, ha egy adott országban felülről próbálták megfordítani a tendenciát, vagyis az egészségügyért felelős kormányzat meghatározta, hogy bizonyos arányszám fölé nem emelkedhet a császármetszések száma az összes szülés között. Mert csökkent ugyan a császáros szülések száma, de megnőtt a beavatkozások és a komplikációk száma is. Ami inkább sikerre vezethet a szociológus szerint, az az, ha az orvos- és szülésznőképzésben megtanítják a leendő szakembereket a császármetszést elkerülő technikákra.

Jelenleg nem tartozik az egészségügyi kormányzat prioritásai közé, hogy a magyar szülészeteken visszaszorítsák a császármetszések számát. A Fidesz-kormány első intézkedéseinek egyikeként megszüntette az Egészségbiztosítási Felügyeletet. Az ügy szempontjából ez azért érdekes, mert a hivatali jogkörrel bíró felügyelet annak idején elkezdett foglalkozni a szülészeti ellátásban tapasztalható megmagyarázhatatlan statisztikai adatokkal. Azzal például, hogy miért nem szülnek a magyar nők munkaszüneti napokon. Illetve: miért emelkedik évről évre ilyen ütemben a császármetszések száma. A felügyelet akkor jelezte, hogy az ilyen statisztikák mögött húzódó okokkal valamit bizonyosan kezdeni kellene.

– A császármetszések emelkedését tanúsító számok arról árulkodnak, hogy miként finanszírozza a szüléseket a magyar kórházakban az OEP. A császárért több pénzt kap a kórház, és természetesen a hálapénz is ennél a szüléstípusnál a magasabb. Ráadásul az orvosoknak is kényelmes, ha nem kell egy elhúzódó szülést végigvárniuk, vagy nem kell váratlanul, ünnepnapon szülést kísérniük. Az okok között kell említenünk azt is, hogy a császármetszések indikációját rugalmasan kezelik. A magyar szülészeteken bevett gyakorlat, hogy ha valaki az első gyerekét császárral hozta világra, akkor a második gyerek születésénél is császármetszést alkalmaz az orvos – elemzi az adatokat Varró Gabriella, hozzátéve: más országok tapasztalatait figyelembe véve önmagában már attól, hogy egy komplikációmentes szülésnél csak a szülésznő van jelen, csökken a császármetszések száma.

Visszatérve az adatokhoz: nem minden magyar kórházban növekedett ilyen látványosan a császármetszések aránya. A budapesti Szent Imre kórházban például 19,7 százalék, és ebben az intézményben évek óta az országos átlagnál kevesebb a császáros szülések száma. Ez nem véletlen. Rákóczi István szülész-nőgyógyász professzor hosszú ideig vezette itt a szülészeti és nőgyógyászati osztályt, az általa képviselt szemléletmód a tavalyi vezetőváltás óta is befolyásolja az ott dolgozók hozzáállását. Ez jelenik meg közvetve a császármetszések alacsony számában.

Lapunknak Rákóczi megerősítette: világtendencia az emelkedő császárok száma. A professzor szerint központilag nehéz a jelenséget befolyásolni, ugyanakkor ha egy-egy kórházi közösség összeül, és a szülés körül részt vevő szakemberek egységesítik az elveiket, eredménnyel lehet csökkenteni a beavatkozást. Arra a kérdésre, hogy az orvosok a műhibaperektől való félelem miatt választják-e inkább a relatíve veszélytelen hasi műtétet, azt mondja, ez az indok szerepet játszhat, de még ez sem magyarázhatja a császármetszések magas számát.

Szeptemberben az X Kommunikációs Központ Mi az a támogató környezet, amitől egy nő több gyermeket vállal? címmel beszélgetést rendezetett, ahol Csákány György, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház osztályvezető főorvosa elmondta: nem ritka, amikor azzal a kívánsággal érkezik a nő a rendelőbe, hogy császármetszést szeretne. Erre reagálva Lesley Page bábaprofesszor, a Brit Királyi Bábakollégium elnöke azt mondta, ilyenkor ki kell deríteni, mi áll a szülés előtt álló nő félelmének hátterében. Angliában a szülészeti ellátás része a mentálhigiénés tanácsadás, amelynek segítségével megpróbálják megszüntetni az ilyen félelmeket.

A briteknél az alacsony kockázatú szüléseknél orvos nincs jelen, csak bába. Példájuk nem csak azt illusztrálja, hogy így a szülés olcsóbb az államnak, hanem azt is, hogy biztonságosabb a nőnek és a babának.