Viszályt és nyilatkozatháborút eredményezett az Orbán-ígéret
A Magyar Gyógyszerész Kamara és a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége honlapjaik címoldalán „üzengetnek egymásnak”, hogy ki, hogyan és mennyit profitál a gyógyszerek eladásából. A bajt az okozta, hogy a kormány pénz híján a szereplők bevételeit helyezgeti át. Mint az emlékezetes: a gyógyszerészkamara jó ideje lobbizott a patikák jövedelmezőségének javításáért, csakhogy erre nincs többletforrás, ezért a nagykereskedők árréséből csoportosítottak át 3,2 milliárd forintot a patikák javára. A nagykereskedő cégek bevételük átcsoportosítására úgy reagáltak, hogy felbontották a patikai kedvezményekről szóló szerződést a gyógyszertárakkal.
– A patikák azért működnek, mert a nagykereskedők vállalták, hogy naponta akár többször is szállítanak – mondta lapunknak Feller Antal, a nagykereskedők szövetségének alelnöke és a Hungaropharma Gyógyszer-nagykereskedelmi Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette: az árrés-átcsoportosítással cége havonta 100 millió forintot veszít. Ehhez a kieséshez hozzáadódik az elmúlt években a Széll Kálmán Terv nyomán elszenvedett tízszázalékos forgalom- és árcsökkentés. Ezt a jövedelemcsökkentést már nem tudjuk kompenzálni – mondta.
A gyógyszerpiacot érintő kormányzati intézkedéscsomag másik eleme a kormányfő múlt havi ígérete, amikor a gyógyszerészkamara vezetőivel való konzultáció után felajánlotta: az adófizetők pénzéből késleltetett visszafizetésű kedvezményes hitellel támogatja a kormány a gyógyszerészek üzletrészszerzését. A miniszterelnök szavai szerint Magyarország érdeke, hogy a gyógyszertárak a patikusok tulajdonába kerüljenek, és ehhez az állam megteremti a pénzügyi alapot.
– Az ígéret valóra váltásával kapcsolatos egyeztetések várhatóan szeptemberben kezdődnek a kormányzattal – mondta lapunknak Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke, aki hozzátette: egyelőre a miniszterelnöki találkozóról szóló emlékeztetővel készültek el. Az elnök szerint várhatóan több tárca hatáskörét érintő csomagról tárgyalnak, hiszen a kedvezményes hitellehetőség mellett arról is gondoskodni kell, hogy a patikák mostani alacsony jövedelmezősége ne legyen akadálya, hogy a gyógyszerészek megszerezhessék a törvényben előírt 51 százalékos tulajdonrészt. Mint mondta: többféle modellszámítással is készülnek, ám ennek részleteiről a tárgyalások lezárásig nem tud beszélni.
Az Orbán-kormány az első intézkedései között számolta fel a patikaliberalizációt, az erről szóló törvény szerint 2017. január elsejéig minden patikában az ott dolgozó gyógyszerésznek kellene birtokolnia a vállalkozás 51 százalékát, méghozzá oly módon, hogy az első 25 százalékos tulajdonrészt 2014 januárjáig meg kell szerezniük az érintetteknek. E szabályozás szerint egy gyógyszerésznek csak egyetlen patikája lehet a jövőben, így mindazoknak, akiknek több gyógyszertárban van tulajdonrészük, azt el kell adniuk. Hasonló tulajdonrész-eladásra kényszeríti a jogszabály a patikaláncok tulajdonosait is. Amely patikavállalkozásban határidőre nem történik meg a tulajdonrész átrendezése, azt bezárják.
A Népszabadság úgy tudja: mintegy 600-800 patikavállalkozást – zömében láncban működtetett gyógyszertárat – érinthet a kényszereladás. Köztük sok olyan tulajdonrész is van, amelyet egyszer már az ott dolgozó patikus maga adott el a jelenlegi működtetőjének. Most viszont ismét visszavásárolhatná a rendszerváltáskor egyszer már ingyenesen megkapott és egyszer már értékesített üzletrészét.
Ki veszi vissza a gyógyszertárakat?
Csak az vágjon bele a patikaüzletrészvásárlásba, aki fiatal, vagy akinek a gyermeke is gyógyszerésznek készül – tanácsolta egy kaposvári patikus, amikor a gyógyszertárak visszavételének lehetőségéről kérdeztük. A felkeresett vidéki nagyvárosok és kistelepülések gyógyszertárainak patikusai név nélkül sem szívesen fejtették ki véleményüket arról: miként érinti őket, hogy az állam pénzügyi alapot hoz létre a patikák visszavásárlásának segítése céljából. A gyógyszerészek tulajdonhoz juttatásának mellékhatásaként a több gyógyszertárral rendelkező patikusok várhatóan csupán egyet tarthatnak tulajdonban, a többit el kell adniuk. – Kecsegtető és szakmailag indokolt a tulajdonvétel felajánlott lehetősége, de nem vagyok benne biztos, hogy sokan élnek vele, hiszen ez nem csekély anyagi áldozattal jár –mondta érdeklődésünkre egy debreceni patikus. Ő úgy véli: valóban tarthatatlan volt az a helyzet, hogy a liberalizáció után elárasztották az ágazatot a nem szakmai befektetők. Emiatt is jogos az az igény, hogy a patikusok 2014-től és 2017-től két lépcsőben lehetőséget kaphatnak a tulajdonosi betársuláshoz.
A debreceni gyógyszerész ugyanakkor úgy látja, hogy sok patikus nem lesz képes vállalni az ehhez szükséges hitelfelvétellel járó anyagi kockázatot, mégpedig éppen azért, mert a liberalizáció óta „patikafölösleg” van. Csak Debrecenben negyven százalékkal nőtt az elmúlt években a gyógyszertárak száma, és nyilvánvalóan nincs mindegyikre szükség. Alaposan végig kell gondolnia tehát: ajánlatos-e anyagi áldozatot hozni egy olyan gyógyszertár tulajdonrészéért, amelyet esetleg be kell majd zárni.
Egy veszprémi gyógyszerész szerint a patikusok joggal félnek a tulajdonosi léttel járó kockázatoktól. A patikus ugyanis soha nem volt klasszikusan vállalkozó szemléletű, csak belekényszerítették valamiféle gazdasági társasági formába. Továbbra is idegenként mozog azonban a marketingakciókkal tarkított kemény piaci világban, hangsúlyozta a jelenleg alkalmazottként dolgozó gyógyszerész.
Hasonlóképpen vélekedett Tamás László János, a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgatója, aki két szálon is kötődik a patikákhoz. A kórháznak van saját gyógyszertára, melynek az üzemeltetésére először egy gazdasági társaságot akartak létrehozni, végül a regionális egészségügyi intézmény maga üzemelteti a gyógyszertárat. A főigazgató felesége pedig Győrújbaráton működtet patikát családi vállalkozásban.
– A patika Magyarországon hagyományosan az alapellátás részének számít, inkább szolgáltató, mint profitszerző vállalkozás. A liberalizáció ezt a hosszú évek során kialakult sajátosságot nem vette figyelembe – taglalta Tamás László János, és utalt arra: a privatizáció idején sokak számára csábító volt az akkor még 25 százalékos árrés, mely mára 11 százalékra zsugorodott. Arra kérdésünkre, hogy a hálózatokba szerveződő patikák a közös beszerzés miatt nem tudnak-e olcsóbbak lenni, Tamás László János kifejtette: a láncolatok tulajdonosai ma már jórészt gyógyszer-nagykereskedelmi vállalatok, amelyek számára az a fő előny, hogy saját termékeiket is forgalmazzák a gyógyszertárakban. A láncolat egyéb költségei azonban vélhetően elviszik az ebből eredő haszon jelentős részét. Nem beszélve arról – és ezt így látta két győri és három szombathelyi patikus is – a nagykereskedők árai között lényeges különbségek nincsenek. Elsősorban nem az anyagi nehézségeket, hanem az életkori sajátosságokat emelte ki érdeklődésünkre Tari János, a gyógyszerészkamara Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vezetője, aki azt mondta: Szabolcsban nagyon sok az idősebb kollégája, ők már szívesen átadnák a patikát a fiatalabbaknak. Tari János szerint a nyugdíjba készülő gyógyszerész-társadalomtól nem lehet elvárni, hogy tulajdonszerzésen gondolkodjon. Hozzátette: a kormányfői javaslat részletei nem ismertek, de az ország jelenlegi gazdasági helyzetét, valamint a patikák jellemzően egyre csökkenő árrését tekintve, alaposan meg kell fontolni egy ilyen vállalkozást.
Más kelet-magyarországi patikusokkal beszélgetve azért kiderült az is, hogy a gyógyszerészeknek politikai félelmeik is vannak: sokan tartanak attól, hogy 2014-ben egy esetleges kormányváltás után –mint fogalmaztak –„alapjaiban borul minden”, ezért most tényleg teljesen fölösleges azt tervezgetni, hogy mi is lesz majd 2017-ben. Érdeklődésünkre többen elmondták: egy olyan kiszámíthatatlan politikai légkörben, mint a mostani, a vállalkozások nem tudnak hosszú távra tervezni. Többen felhívták a figyelmet arra a szempontra is, hogy azok a nem szakmai befektetők, akiknek a kárára a patikusok tulajdonrészt szerezhetnek a gyógyszertárakban, valójában „ellenérdekelt felek”. Ez azzal a következménnyel jár – magyarázták –, hogy ha ezek a pénzügyi befektetők kellőképpen erős lobbitevékenységet képesek kifejteni, akkor 2017-ig akár meg is fúrhatják a terveket, vagy jelentős módosításokat érhetnek el. Ez a tényező ugyancsak arra inti a patikusokat, hogy nagyon alaposan mérlegeljenek.
Egy patikahálózat gyógyszertárában dolgozó alkalmazott – aki azt kérte, még a városa nevét se írjuk le – arról beszélt tudósítónknak: ha a mostani tulajdonos gyógyszerforgalmazókat kiebrudalják a patikákból, az új tulajdonos által működtetett gyógyszertárak sokkal rosszabb feltételekkel kapják majd tőlük a tablettákat és egyéb termékeket. Ezáltal pedig tovább romlik a patikák jövedelmezősége, sőt néhány helyen fenntartani sem lesz könnyű őket.
A Dél-Dunántúlon tucatnyi olyan gyógyszerészt kérdeztünk meg, aki kollégája patikáját irányítja, hogy a kormány szándékát megismerve gondolt-e üzletrészvásárlásra. A faggatottak túlnyomó többsége még név nélkül sem adott érdemi választ, mondván: nem lenne szerencsés, ha munkaadója megérezné, a tulajdonára fáj a foga.
Az egyik pécsi patika 32 éve apályán lévő vezető gyógyszerésze azt mondta, már megszokta az alkalmazotti státuszt, úgy véli, nincs érzéke az üzleti kapcsolatok kiépítéséhez, és nincs bátorsága hitelt felvenni, hisz pár éve van csak a nyugdíjig. Egy másik pécsi patikus ekképp indokolta, hogy miért nem akar belevágni főnöke valamelyik gyógyszertárának megszerzésébe: neki sok üzlete van, és nem mind nyereséges, ha el kell adjon néhányat, nyilván azoktól szabadul meg, amelyek veszteségesek vagy épphogy nullszaldósak. Azokat meg rizikós megvenni. Egy olyan vállalkozás, amely 5-10 patikát működtet, elbírja, hogy van az üzletek között 2-3 veszteséges, amelyik viszont egyet visz, annak nyereséget kell termelnie, különben a gazdája súlyosan eladósodik.
A kérdezett patikusok fele falvakban vezet üzletet. Ők kivétel nélkül saját vállalkozásban végzik a munkájukat, így őket a kormányfő ígérete nem ihlethette meg. Egyikük úgy fogalmazott, hogy a községekben aligha találunk olyan patikát, amelyik valamelyik lánchoz tartozna. A láncokat azok a patikák érdeklik, ahol dől a pénz, a falusi patikák csak vergődnek.
