Az ellenzéki pártok hétfőn a parlamentben újabb, független vizsgálatot követeltek a közmédia retusálási botránya miatt. Az LMP képviselőjének felszólalása alatt a képviselőcsoport tagjai kitakarták arcukat, így tiltakoztak amiatt, hogy az MTV és a Duna TV Híradója kiretusálta Lomnici Zoltánt, az Emberi Méltóság Tanácsának elnökét az egyik riportból. Szabó Tímea szerint ez az elmúlt másfél év egyik legdurvább jogsértése. (Az LMP képviselői kisebb performance-szal kísérték párttársuk felsólalását: kitakarák az arcukat, hogy "ezzel is megkönnyítsék a köztelevízó retusőreinek munkáját".) Az LMP-s politikus szavaira reagálva Balog Zoltán államtitkár azt mondta, szerinte is sérti a személyiségi jogokat, ami a közmédiában történt december 3-án, ezt ki kell vizsgálni és a felelősökön számon kell kérni, de erre a médiatörvény alkalmat és lehetőséget is nyújt.

Mandur László (MSZP) szerint ami történt, az nem véletlen, és már önmagában is botrány, de ez az eset „mint csepp a tengerben mutatja a mai magyar közmédia mindennapjait”. Már több mint ezer embert rúgtak ki a közmédiából, és „helyüket hír- és történelemhamisítók vették át”. A szocialista politikus azt mondta: az, hogy az üggyel kapcsolatban három kisembert figyelmeztettek, az egy vicc, tessék alapos, független szervezetekkel kivizsgáltatni az ügyet. Hozzátette: a médiatörvény és az új vezetők kinevezése után nem születhetett más, mint ami született: egy „pártállami közmédium”.

Mandur idézett abból a múlt héten készült Népszabadság-videóból, melyben volt híradósok nyilatkoznak arról, mire kényszerítették őket. A videóban több a nyári, első körös leépítés során kirúgott köztévés újságíró elmesélte, hogy a vezetők rendszeresen megmondták a riportereknek, mit kell írniuk, kit kell megszólaltatniuk, milyen szavakat kell használniuk, mi a riport központi üzenete. Egyikük elmesélte: főnöke arra utasította, hogy a kormány intézkedéseivel kapcsolatban ne a „megszorítás” kifejezést alkalmazza, hanem a kormányzati kommunikációnak megfelelő „átszervezést vagy újraszervezést”. Az újságírók szerint a hírműsoroknál a vezetők előre kitalált koncepciójához kellett igazítani a valóságot.

Harmadik napja éhségsztrájkol három közmédiás újságíró a hírmanipulációk miatt az MTV székháza előtt, mert szerintük a retusálási botrányban nem a valódi felelősöket, a kitakarásra utasító vezetőket büntették meg. A műsor-szolgáltatási alap vizsgálatának végén a Duna TV Híradójának szerkesztőjét, riporterét és a vágót figyelmeztették. Nagy Navarro Balázs tévés szakszervezeti vezetőhöz két kollégája is csatlakozott.

Nagy Navarro elmondta, hétfőn beszélgetésre hívták őket, de nem arról tárgyaltak velük, ami miatt tiltakozó akciójukat elkezdték. Nagy Navarro Balázst a vallási műsorok főszerkesztője azzal akarta megbízni, hogy külpolitikai szerkesztőként filmet készítsen a magyar–szerb viszonyról. Erre azt válaszolta, hogy ő nem a vallási műsorok, hanem a hír- és hírháttérműsorok szerkesztőségéhez tartozik, így neki csak a saját főnöke adhat utasítást. A másik éhségsztrájkolót, Szávuly Arankát is behívták, és közölték vele: nem kell tovább dolgoznia az eddigi műsoraiban, másik műsorhoz helyezik át. Nagy Navarro szerint ezek a lépések egyértelműen megtorlások és megfélemlítések a munkáltató részéről. Mindezek ellenére úgy döntöttek, hogy folytatják éhségsztrájkjukat.

A Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége szolidaritást vállal az éhségsztrájkolókkal.

– Követeljük, hogy érdemi tárgyalások és pártatlan vizsgálat kezdődjön – nyilatkozta a Népszabadságnak Lázár András, a PHDSZ elnöke. A szakszervezeti vezető szerint az éhségsztrájk szokatlan, kétségbeesett, lehetetlen és vállalhatatlan eszköz. Ha azonban Magyarországon szakszervezeti vezetők mégis éhségsztrájkba kezdenek, mert minden más megoldást eredménytelennek látnak, akkor mindenekelőtt emberi gesztusokra, emberi megoldások keresésére van szükség. A szakszervezet felkéri a média, a közmédia vezetőit: lépjenek, nyújtsanak kezet annak érdekében, hogy tárgyalásos úton rendezhető legyen a kialakult helyzet. A tisztességes hírszolgáltatás érdekében folytassanak vizsgálatot a szakszervezetek és az üzemi tanács képviselőinek bevonásával.