Százmilliárdos egyházi kártalanítás

Az állam eddig mintegy 113 milliárd forintot költött a volt egyházi ingatlanok tulajdonjogának rendezésére, egyszerűbben szólva: kártalanításra. Az összeg nem tartalmazza az ingatlanjáradék címén fizetett jóvátételt, amely most már eléri az évi 15 milliárd forintot.

A háború utáni kommunista rendszerben az egyházi épületek túlnyomó többségét elkobozták. Az ingatlanok visszaadása a rendszerváltást követően, az Antall-kormány idején elfogadott 1991-es törvény alapján kezdődött meg. A jogszabály a funkcionalitás elvén alapult: a szándék az volt, hogy az újra egyházi tulajdonba került épületekben valamilyen hitéleti vagy közcélú (oktatási, szociális, kulturális) intézmény működjön tovább. A törvény csak kivételes lehetőségként említette, hogy az egyházak pénzt is kaphatnak volt ingatlanjaik után.

A helyzet döntően megváltozott az 1994-ben hatalomra jutott baloldali–liberális kormány éveiben. Az egyházakkal való „történelmi kiegyezésre” és a vatikáni szerződés megkötésére készülő szocialisták – a koalíciós társ SZDSZ folyamatos tiltakozása mellett – meglepően nagyvonalúnak bizonyultak. Horn Gyula MSZP-s miniszterelnök felkérte az egyházakat, állítsák össze azoknak az ingatlanoknak a listáját, amelyet természetben akarnak visszakapni, és azokét, amelyekért anyagi kártalanítást szeretnének.

A tulajdonrendezésben érintett tizenkét egyház igénylistáira végül mintegy négyezer ingatlan került fel. A kormányzat kiszámolta, hogy öszszesen 143 milliárd forintot emésztene fel a tulajdonrendezés. Összehasonlításul: a költségvetés 1992-ben 1,1 milliárdot, 1993-ban 3 milliárdot, 1994-ben és 1995-ben 4-4 milliárdot fordítottak erre a célra. Elindult az alkudozás. Az egyházi igények tizedét a kormány megalapozatlannak minősítette. A becsült költség így 26 milliárd forinttal csökkent ugyan, de még így is 117 milliárdot tett ki.

Nyilvánvaló volt, hogy az ingatlanrendezés lezárásaként megszabott 2001-es határidő az addigi ütemben nem tartható. És nyilvánvaló volt az is, hogy a Bokros-csomag időszakában nem jut több pénz az egyházakra. A kormány ezért új javaslattal állt elő: a határidőt kitolta 2011-ig, egyúttal arra kérte az egyházakat, hogy évente fizetendő, inflációt követő örökös járadék fejében mondjanak le volt épületeik egy részéről. Az egyházak felismerték a lehetőséget és éltek vele. Jó üzletet kötöttek.

A járadék fejében az egyházak 67 milliárd forint értékű ingatlanról mondtak le. Az oktatási tárca 2008-as közlése szerint az éves járadék öszszege tíz év alatt a duplájára, csaknem nyolcmilliárd forintra nőtt. A katolikusok járandósága például nem egészen kétmilliárdról több mint négymilliárdra emelkedett. A járadék nem csupán az inflációval, hanem különféle kiegészítő támogatásokkal is gyarapodott. Tavaly már tízmilliárdnál jártunk, amihez a mostani kormány (kifejezetten a katolikus egyház javára) hozzácsapott még további ötmilliárd forintot. Az ingatlanjáradék összege jelenleg tehát 15milliárd körülmozog, amit minden évben, ha esik, ha fúj, kifizet a költségvetés az egyházaknak.

Az ingatlanrendezés során aMátyástemplom, az ORFI egy része, az ELTE bölcsészettudományi karának épülete, a közgáz Horánszky utcai kollégiuma vagy – sok egyéb mellett – a Lónyay utcai református gimnázium került vissza egyházi tulajdonba. A folyamat a végéhez közeledik. A kormány a közelmúltban 23 katolikus és református ingatlan sorsáról rendelkezett majdnem 1,4 milliárd forint értékben:már csak 37 evangélikus ingatlan van hátra.

A ferencesek ingatlana a budapesti Margit körúton. Az igények esetekben évszázadosak
Kocsis Zoltán 2011.01.10. Digitális 2011. január 10. Budapest. Margit körúti ferences templom (Margit krt. 23.) melletti rendházon lévő fura emléktábla, egy szerzetes kandikál ki egy lyukból. Fotó: Kocsis Zoltán

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi kapcsolatok államtitkárságától kapott összesítés szerint 1992-től mostanáig több mint 2600 volt egyházi ingatlan után 113 milliárd forintot fizetett ki az állam. Az összeg durván harmadát az egyházak kapták azon ingatlanjaik után, amelyekért pénzbeli kártalanítást kértek. Míg azokért az ingatlanokért, amelyeket az egyházak természetben igényeltek viszsza, a mostani tulajdonosokat (általában önkormányzatokat) kellett kárpótolni: a pénz kétharmada hozzájuk került. Mintegy 1700 ingatlanról az egyházak a már említett örökös járadék fejében mondtak le, további ezer ingatlant pedig közvetlen megállapodással (pénzmozgás nélkül) kaptak vissza az önkormányzatoktól.

Mindent egybevetve az elmúlt húsz évben – így vagy úgy – több mint 5400 hajdan államosított egyházi ingatlan sorsa rendeződött. Figyelembe véve az elutasított és a visszavont igényeket is, a lezárt ügyek száma mintegy nyolcezer.

A földbirtokokról még nincs döntés

A kártalanítás nem tért ki az egykori egyházi földbirtokokra. A Vatikánnal kötött szerződés ezért nem minden részletre kiterjedő konkordátum, hanem részleges megállapodás: a katolikus egyház e téren nem kívánt jóvátételi követelésekkel fellépni, de azt sem akarta kinyilvánítani, hogy lemond az államosított földjeiről. Két éve Bogárdi Szabó István református püspök nyilvánosan is felvetette, hogy előbb-utóbb elő kell venni a földbirtokok ügyét, rendezni a kárpótlás módját. Az így befolyt pénzből egyház-finanszírozási alap létesülhetne. Csepregi András, az egyházi kapcsolatokért felelős titkárság akkori vezetője megerősítette, hogy az egyházak valóban kárpótlást szeretnének volt földbirtokaikért: a téma napirenden van az egyházakkal folytatott kormányzati egyeztetéseken. Szászfalvi László, a mostani kormány egyházügyi államtitkára egyik interjújában elképzelhetőnek nevezte a kárpótlási fejezet újbóli megnyitását, azt, hogy elvett földjeik után is járadékot kapjanak az egyházak. Egyelőre azonban nincs jele annak, hogy a közeljövőben kormányzati döntés születne ebben a kérdésben.

Móricz Simon 2011.02.02. Digitális 2011. február 2. Mátyás templom, harang. Fotó: Móricz Simon
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.