A sajtó megmenekülhet a hatalmas pénzbírságoktól

A médiatörvény egyik legtöbbet kifogásolt pontját, a sajtóbírságolást váltja fel a médiahatóság az elmúlt hetekben a szakma képviselőivel kötött társszabályozási megállapodásokkal.

A januártól hatályos médiatörvény ad lehetőséget arra, hogy a hatóság bizonyos panaszos ügyeket átadhasson a szakmai szervezeteknek. A Médiatanács júliusban kötötte meg ezeket a társszabályozási szerződéseket a Magyar Lapkiadók Egyesületével, a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületével, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületével és az Önszabályozó Reklámtestülettel, azt követően, hogy érvénybe léptek a nyomtatott és az online sajtóra vonatkozó új szabályok. A magatartási kódexet is tartalmazó szerződésekkel a hazai tévés, rádiós, nyomtatott és online sajtós piac többségét lefedik.

A HVG alapításának 25. évfordulóján, 2005-ben kiállítást rendeztek Szolnokon. Ez volt az egyik legnagyobb vihart kiváltó címlap
A HVG alapításának 25. évfordulóján, 2005-ben kiállítást rendeztek Szolnokon. Ez volt az egyik legnagyobb vihart kiváltó címlap

A törvény rendelkezései szerint a Médiatanács az országos napilapokat és internetes sajtótermékeket legfeljebb 25 millió forintra, a hetilapokat és folyóiratokat 10 millióra, a jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiumokat pedig akár 200 millió forintra bírságolhatja különféle jogsértések miatt. Úgy tűnik, a sajtó mégis megmenekülhet a hatalmas pénzbírságoktól – feltéve, hogy elfogadja valamelyik társszabályozásra szerződött egyesület magatartási kódexét, és a „médiaalkotmány”, illetve lekérhető médiaszolgáltatások esetén a médiatörvény adott előírásait sértette meg. Ezeket az ügyeket ugyanis a médiahatóság „kiszervezte” négy nagy szakmai szervezetnek, a médiatörvény 14–20. paragrafusaival kapcsolatos panaszos ügyek esetében (amennyiben az adott médiatartalom-szolgáltató a kódexet elfogadta) a hatóság helyett ezek a testületek dönthetnek.

A Médiatanácshoz beérkező panaszok közül azokat „passzolják le” a szakmai testületeknek, amelyek a „médiaalkotmányban”, illetve a médiatörvény vonatkozó fejezetében foglalt kötelezettségeket és tilalmakat érintik. Így a közérdek védelmében, az emberi méltóság, az emberi jogok, a magánélet, az alkotmányos rend tiszteletben tartása, a kiskorúak védelme, a reklámszabályok betartása fölött a szakma őrködhet, ahogy a nyilatkozathoz adott hozzájárulással való visszaéléseket, a gyűlöletkeltést és a diszkriminációt tiltó szabályokat is a szakmai egyesületek tartatják be mostantól. A nyomtatott és az online sajtó tehát, úgy tűnik, fellélegezhet, ugyanakkor azokról a súlyosabb jogsértésekről, mint például a monopóliumellenes szabályok, a frekvenciaszerződések megszegése továbbra is a Médiatanács dönthet, vagyis a legnagyobb televíziós és rádiós csatornákra kiszabható, százmilliós bírságok „pallosát” a testület nem adja ki a kezéből.

A médiahatóság elsőként a vezető online médiumok kiadóit tömörítő Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületével (MTE) kötött társszabályozási szerződést. Az MTE (amelynek a két vezető hírportál: az Index és az Origo mellett tagja többek között a Magyar Telekom és a Sanoma is) már tíz éve végzi a tagok által vállalt kódexen alapuló szakmai önszabályozást – mostantól ez kiegészül a médiahatósággal „közös” társszabályozással. Nádori Péter, az MTE vezetője, az Origo.hu főszerkesztője elmondta: a társszabályozásban az online szolgáltatókat érintő panaszok ügyében az MTE háromfős szakértői bizottsága jár el – feltéve, hogy a bepanaszolt tagja az egyesületnek. A bizottságnak mindig lesz jogász tagja, és egy tag sem lehet összeférhetetlen az ügyben. A testület a felek szükség szerinti meghallgatása után dönt, és akár szankciót is alkalmazhat. Ez ellen szintén az MTE-nél lehet fellebbezni, a Médiatanács pedig akkor bírálhatja felül a döntést, ha az eljárás nem felelt meg a közigazgatási szerződés, a magatartási kódex, illetve a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek (akkor viszont szerződést is bonthat). Tartalmi beleszólása tehát nincs a hatóságnak.

– A társszabályozás jellegzetessége, hogy az eljárásunk során pénzbüntetést nem szabhatunk ki, a legkeményebb szankció éppen a társszabályozásból való időleges kizárás – mondta lapunknak Nádori Péter. Utóbbi esetben viszont a médiahatóság elé kerülhet az ügy, vagyis csak ilyenkor számíthat pénzbüntetésre egy online hírportál (vagy ha nem vesz részt a társszabályozásban). Nádori Péter tájékoztatása szerint a társszabályozás körében kötelezhetik a jogsértő szolgáltatót a jogsértés orvoslására –például a kifogásolt tartalom eltávolítására –, a jogsértés tényének közzétételére, a további jogsértésektől való tartózkodásra.

Az európai országok többségében működik

Kovács Tibor, a lapkiadók egyesületének elnöke elmondta, a megállapodás melléklete tartalmazta a hatóság által is elfogadott, a médiatörvényekkel harmonizáló magatartási kódexet. Az egyesületnek 65 kiadóvállalat a tagja, ebből 38-an –köztük az Axel Springer, a Ringier, a Pannon Lapok, a Magyar Narancs, a Népszava, a 168 óra, a Heti Válasz kiadói, amelyek összességében több mint 400 napi-, heti-, havilappal és online termékkel vannak jelen a magyar piacon – már jelezték, hogy magukra nézve kötelezőnek tekintik a kódex előírásait.

A magatartási kódex rögzíti többek között az emberi méltóság védelmét, benne például azt, hogy tilos megalázó és kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek öncélú bemutatása; a magánélet védelmében kimondja, hogy a médiatartalom nem lehet alkalmas a magánélet megsértésére; szigorúan szabályozza a kiskorúak, az alkotmányos rend és az emberi jogok védelmét; rögzíti, hogy a médiatartalom nem lehet alkalmas valamely nemzet, közösség, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbség vagy egyház, vallási csoport elleni gyűlölet keltésére. Fontos hangsúlyozni, hogy a társszabályozás nem az egyéni érdeksérelemmel foglalkozik, azok reparációjára továbbra is a hagyományos polgári, illetve büntetőbírósági út, vagy a sajtóhelyreigazítás szolgál. A társszabályozás a közérdek védelme érdekében lép fel.

Kovács Tibor hangsúlyozta: a lapkiadók egyesületének továbbra is fenntartásai vannak az új médiaalkotmánnyal és médiatörvénnyel szemben, ennek ellenére részt vesznek a társszabályozási folyamatban, mert úgy ítélik meg, hogy az etikai kódexben leírt normákkal lehet konkretizálni az új médiaszabályozás veszélyes gumiparagrafusait, valamint elkerülni, hogy a vitás ügyeket a médiahatóság vizsgálja ki és a végén pénzbírságot szabjon ki. A megállapodás szerint ugyanis az egyedi panaszos ügyekben a lapkiadók egyesülete járhat el azon szolgáltatók esetében, amelyek kötelezőnek ismerik el önmagukra és tartalomszolgáltatásukra nézve a kódex rendelkezéseit.

A megállapodás tartalmazza azt is, hogy a médiahatóság nem bírálhatja felül az egyesület döntéseit, ha az eljárás végén azzal a panaszos és a bepanaszolt is egyetért. Amennyiben az érintettek nem értenek egyet a fellebbviteli eljárás eredményével, akkor is csak eljárásrendi vétség, vagy nem kellő indokolás esetén bírálhat felül a hatóság döntéseket. Az egyesület előre jelezte, a megállapodásban pedig rögzítette azt is, hogy nem szab ki pénzbírságot, esetleges szankciói kizárólag a nyilvánosság erejére korlátozódhatnak, például bocsánatkérő nyilatkozat közzétételére. Az ügyek elhúzódásának megakadályozására az eléjük kerülő panaszokat maximum 30 nap alatt elbírálják, és csak különösen bonyolult esetekben lehet ezt a határidőt egy alkalommal legfeljebb 15 napig meghosszabbítani. A Médiatanács a szerződésben meghatározott feladatok ellátásához anyagi támogatást nyújt az egyesületnek, ezzel kapcsolatban Kovács Tibor hangsúlyozta, ezen források elköltéséről részletesen elszámolnak majd az egyesület internetes lapján, és közzéteszik a fizetett szakérők listáját is.

Az egyesület elnöke emlékeztetett arra, hogy az európai országok többségében működik ez a típusú társ szabályozás vagy önszabályozás, például Norvégiában a médiumokkal szembeni panaszok 92-95 százalékát a szakmai szervezetek tárgyalják meg, döntik el, és csak az ügyek 5 százaléka kerül a bíróság vagy a médiahatóságok elé. Kovács Tibor szerint hosszú távon Magyarországon szeretnék átalakítani a társszabályozást önszabályozássá, hogy mindenféle hatósággal kötött együttműködés és megállapodás nélkül is a szakmai szervezetek járjanak el a médiatartalmakkal szemben felmerülő panaszos ügyekben.

Eötvös Pál, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke lapunknak azt mondta, egy nem kifogásolható médiaszabályozás esetén teljesen normális folyamatnak tartaná, ha a különböző szakmai szervezetek társszabályozási megállapodást kötnének a médiahatósággal. A jelenlegi médiaszabályozással kapcsolatban azonban többeknek, így a MÚOSZ-nak is alapvető kifogásai vannak, ezért is fordultak az Alkotmánybírósághoz. A szakmai szervezet elnöke ezért is üdvözli, hogy a lapkiadók egyesülete úgy írta alá ezt a társszabályozási megállapodást, hogy közben fenntartotta a médiatörvényekkel kapcsolatos egyet nem értési jogát.

BűnTények

Az idei év első öt hónapjában egyedül a TV 2 híradójában haladta meg a bűncselekményekről szóló tudósítások aránya a médiatörvényben előírt húszszázalékos felső határt – ezt az adatot kedden a Médiatanács tette közzé.

A hatóság mérése szerint a Tények adásaiban átlagosan 24,8 százalékban láthattak a nézők bűncselekményről szóló híradást. Az új médiatörvény rendelkezik arról, hogy a jelentős befolyásoló erővel rendelkező televíziók esti, illetve a rádiók reggeli és egyéb hírműsoraiban a „demokratikus közvélemény tájékoztatását nem szolgáló bűnügyi tematikájú híranyag vagy tudósítás a hírműsorszám időtartamának húsz százalékánál éves átlagban nem lehet hosszabb terjedelmű”.

A jogszabály éves szinten rendelkezik a limitről, így a TV 2 híradójának a jövőben jelentősen csökkentenie kell a bűncselekményekről szóló adatait.

A Tények a többi hírműsorral összehasonlítva magasan a legtöbbet foglalkozik bűncselekmények bemutatásával. Az MTV 1 Híradójában az év első öt hónapjában átlagosan 6,1 százalékot tettek ki a bűncselekményeket bemutató híranyagok, a Duna TV Híradójában 3,6 százalékot, a Magyar Rádió Déli Krónikájában 3,1 százalékot, az RTL Klub Híradójában pedig 12,3 százalékot. A Class FM hírei között az arány 10,3 százalékos volt január és május között, míg a Neo FM esetében 4,9 százalék.

A médiatörvény által meghatározott húszszázalékos arány túllépését a hatóság csak jövő januártól szankcionálhatja. (B. I.)

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.