Kevesebb katona fog külföldön szolgálni
Míg például 2002-ben 279 milliárd, tavaly pedig 308,2 milliárd volt a HM éves költségvetése, addig ez az idén már a GDP egy százaléka alá csökkent, különösen azután, hogy a kormány még további 26,3 milliárdot zárolt az eredeti büdzséből. A racionalizálás a külföldi missziókat is érintheti.
A magyar honvédség jelenleg csaknem ezer katonája szolgál külföldön. Dr. Benkő Tibor vezérezredes, a honvédvezérkar főnöke a Népszabadságnak azt mondta: ez a szám folyamatosan változik, de megközelítőleg mindig ezres a létszám. Több mint hétszáz katona a NATO afganisztáni, koszovói és iraki műveleteiben vesz részt, száznyolcvanan szolgálnak az EU bosznia-hercegovinai, grúziai és kongói műveleteiben, kilencven katona dolgozik ENSZ-zászló alatt Cipruson, Libanonban és Nyugat-Szaharában, huszonöt katona pedig nemzetközi megállapodás alapján teljesít szolgálatot a Sínai-félszigeten. A honvédség a Nyugat-Balkánon és Afganisztánban fejti ki a legnagyobb erőfeszítéseket.
Benkő Tibor vezérkari főnök azt mondja, hogy nincs olyan előírás, amely konkrét létszámot határozna meg a nemzetközi szerepvállalások esetén. Van viszont egy NATO-iránymutatás, amely a szárazföldi erők tíz százalékában jelöli meg az elvárható szintet. Ezt a Magyar Honvédség az ezer fővel teljesíti is. „Amikor megfogalmazódik egy feladat a NATO, az EU vagy az EBESZ részéről, akkor egy úgynevezett erőgenerálási konferencián várják és beszélik át a nemzeti felajánlásokat. Mi rendre az ezer fővel sakkozunk annak alapján, hogy melyik feladat fontosabb az adott pillanatban. Az ezer fő ugyanis a költségvetésünk által is megszabott keret. Ezt olykor túl is lépjük bizonyos időszakokban, például amikor az afganisztáni kabuli reptéren váltásidőszak volt. Éves szinten kell betartanunk a számunkra előírt létszámot”, fogalmazott Benkő Tibor.
Ami a magyar szerepvállalásokat illeti: az afganisztáni misszió a NATO jelenlegi legfontosabb művelete, ebbenMagyarország a katonai és civil feladatokból „képességeihez mérten kiveszi részét”. Érdekes adat, hogy a Magyar Honvédség összes műveletben lévő erőinek csaknem fele az ISAF-ban, azaz az afganisztáni csoportban szolgál. Afganisztán a fő prioritás, itt szolgálnak a legfelkészültebb katonák, és ők kapják a legdrágább felszerelést is. Az úgynevezett PRT-ben (Tartományi Újjáépítési Csoport) kétszáznegyvenen szolgálnak, feladataik közé tartozik az újjáépítés koordinálása, a feladatok biztosítása. Közel ötvenen teljesítenek feladatot az afgán nemzeti hadsereg Baglan tartományba települt lövészzászlóaljának műveleti kiképzésében és mentorálásában, további három tucat katona az úgynevezett Nemzeti Támogató Elemben, azaz a logisztikai kiszolgáló szervezetben. A PRT mandátuma az idén október elsején lejár, a feladatok újratárgyalása ekkorra válik aktuálissá.
Kabulba települ az afgán légierő Mi–35-ös pilótáinak és műszaki személyzetének kiképzését végző magyar tisztek és tiszthelyettesek csoportja, ők alig tucatnyian vannak. Hasonlóan az afgán haderő felkészítését végzi a kabuli harctámogató-kiszolgáló iskola logisztikai tanszékét vezető tizenhét fős logisztikai mentorcsoport. A magyarok tavaly októbertől egészen az idén április elejéig koordinálták és irányították a kabuli nemzetközi repülőtér működését: a feladatot tőlük román katonák vették át. Úgy tudni, hogy az ISAF vezetése kiemelten elégedett volt a magyarok teljesítményével, és terveik szerint a román mandátum lejárta után újra szívesen látnák a magyarokat ebben a feladatban.
Benkő Tibor lapunk kérdésére hangsúlyozta, hogy egyetlen katona sincs „feleslegesen” kint, a létszámcsökkentésre viszont csak akkor kerülhet sor, ha a feladatok is változnak. „Akkor tudjuk kevesebb emberrel megoldani például a PRT-feladatokat, ha a civil szféra nagyobb részt tud átvállalni az afgán újjáépítésből. Ha nem a katonáknak kell ellátniuk az oktatási, közigazgatás-fejlesztésimunkákat, akkor lehet létszámcsökkentésről beszélni. Korábban nem.”
A Magyar Honvédség számára a másik kiemelt misszió a Nyugat-Balkán stabilitása. Itt több mint kétszázötven katonával járulunk hozzá (a várhatóan 1400-1500 főre csökkenő) NATO–KFOR-műveletekhez. Koszovóban járőröznek, „tömegkezelést”, konvojkísérést látnak el, a pristinai főparancsnokságon logisztikai feladatokat, Prizrenben a német tábori kórház egészségügyi laboratóriumának munkájában vesznek részt. „A Balkánon idén novemberben jár le azENSZ-mandátum. Ha az a döntés születik, hogy a feladatokat át lehet formálni, akkor a magyar létszámot is csökkenteni lehet majd”, mutatott rá Benkő Tibor.
A magyar katonák Afrikában minimális létszámmal vannak jelen, ha itt egy-egy fővel csökkentenék a misszió létszámát, az egész értelmét veszítené. Az Európai Unió szomáliai kiképzőmissziójában (az ugandai műveleti területen) négyen vannak jelen (jogászi és kiképző feladatok), a kongói uniós misszióban pedig ketten, ők tanácsadók. Három emberrel jelen vagyunk az EU grúziai megfigyelőmissziójában és hét katonával a nyugat-szaharai békefenntartó testben is, de – ami a legérdekesebb talán – egy webadminisztrátort vezényeltek a honvédségtől Nagy-Britanniába, hogy az EU „kalózkodás elleni haditengerészeti” műveletét segítse.
„A harmadik fontos terület Ciprus és a Sínai-félsziget. Itt bizonyosan továbbra is szükség lesz ránk, belátható időn belül érdemi létszámcsökkentéssel nem számolunk”,mondta Benkő Tibor. Ciprus egyébként az a szolgálati hely, amelyet első missziónak ajánlanak a katonáknak, itt szoknak hozzá az egyenruhások a külhoni feladathoz. Afganisztánba például leginkább azok az önkéntesek mehetnek, akik már megjártak egy-két helyet, például Ciprust vagy a Balkánt.
Az egyes műveletek átalakulóban vannak, a NATO például Koszovóban deklaráltan csökkenti ott állomásozó érőit egy meghatározott feltételrendszer alapján. Ezzel összhangban a honvédség is változtathat a kontingenseink összetételén és létszámán, egyelőre különböző opciókat vizsgál aHonvédelmi Minisztérium – tudatta lapunkkal a szaktárca. Benkő Tibor vezérkari főnök kérdésünkre azt mondta: a tartós külszolgálatok csökkentése, a NATO-beosztások átalakítása is napirenden van. A költségvetésben szereplő kétszáz posztból negyvenet meg kívánnak szüntetni, ezek NATO-parancsnokságokon lévő nemzeti beosztások.
„Olyan körültekintéssel akarjuk végezni az átalakítást, hogy az ne befolyásolja a szövetségi együttműködést. Nem a feladatot szüntetjük meg, hanem egy személyre a jövőben több feladatot osztunk. Ez a kevésbé fájdalmas megoldás, még haminden pozíciómögött is egy ember áll, családdal, karrierrel. De ha spórolni akarunk, akkor itt lehet. A műveleti területen lévő katonák biztonságán és felkészítésén nem lehet és nem is fogunk”, fogalmazott Benkő.
A negyven pozíció „átszervezésével” egyébként komoly összeg szabadulhat fel, egy NATO-beosztásban lévő tiszt költsége ugyanis (illetménnyel, utaztatással, lakhatással együtt) csaknem kétmillió forintba kerül havonta. Ami egyébként a külhoni szolgálatot teljesítő katonák bérezését illeti, a magyarok valahol a nemzetközi középmezőnyben szerepelnek. Fizetésüket rendfokozattól, beosztástól és veszélyességi területtől függően mérik, még a legveszélyesebbnek számító Afganisztánon belül is vannak bérkülönbségek. A legkevesebbet Cipruson keresik, bruttó 330 ezer forintot. Az afgán térségben szolgáló honvédek találják a legtöbbet a borítékukban, az afgán légierőt kiképző katonák legfeljebb bruttó 900 ezer forintot visznek haza.
„A katona priorizál”
„A magyar katonák a második világháborúban harcoltak utoljára, és akkor szereztek tapasztalatokat. Ahhoz, hogy egy ország valóban biztonságban érezhesse magát, hogy egy ország számítani tudjon a katonái felkészültségére, a külföldi szerepvállalások jó terepet biztosítanak. Valódi harcterep, meg lehet ismerni, hogy miként kell végrehajtani egy éles műveleti feladatot. Ezek hasznos tapasztalatok. Ha 2012-ben újra felkérnek minket például a kabuli reptér felügyeletére, vélhetően el fogjuk vállalni. Ez leginkább pénzkérdés. A felkészült személyi állomány rendelkezésre áll, a kato nák akarata, tettvágya is megvan. De műveleti területre csak akkor és úgy lehet katonát kiküldeni, ha mindent meg tudunk nekik adni: felkészítést, felszerelést” – fogalmazott lapunknak Benkő Tibor. Arra a kérdésünkre, hogy vajon mennyivel kellene növelni a HM költségvetését ahhoz, hogy nyugodtabban tudjanak tervezni akár a külhoni missziók ellátása esetében is, meglehetősen „katonai” válasz érkezett.
A vezérkari főnök azt mondta:
„A katonának mindig van egy jelentése. A katona kap egy feladatot, azt mondja, hogy ennek teljesítésére ilyen és ilyen erőre, ilyen és ilyen eszközre, anyagi készletre van szüksége. Aztán ez vagy teljesíthető költségvetésileg, vagy nem. Ha nem, akkor a katona priorizál. Megmondja, mit és hogyan lehet kevesebből. Abból gazdálkodunk, ami van”, fogalmazott.
