Böröcz tagadja, hogy ügynök lett volna

A közszolgálati alap hétfőn kinevezett vezérigazgatója, Böröcz István tagadja, hogy a rendszerváltás előtti titkosszolgálat III/III-as ügynöke lett volna. A kisgazdapárt egykori politikusának állítólagos beszervezéséről szóló 6-os karton másolatát ismeretlenek tették fel az internetre. Vannak olyan korabeli állambiztonsági iratok is, amelyekben Böröcz megfigyelt személyként szerepel.

„Határozottan és egyértelműen cáfolom, hogy valaha is ügynöki tevékenységet folytattam volna” – közölte Böröcz István, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap frissen kinevezett vezérigazgatója szerdán. Böröcz István a lapunknak megküldött kétmondatos közleményében tudatta azt is, hogy az ennek ellenkezőjét állító sajtóorgánumok ellen polgári és büntetőjogi eljárásokat fog kezdeményezni.

...és utódja, Böröcz István
...és utódja, Böröcz István

Böröcz hétfői kinevezésének napján jelent meg az interneten egy állítólag az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárából származó 6-os karton másolata, amely szerint az egykori kisgazda politikust 1989. május 24-én szervezte be a Belügyminisztérium Baranya Megyei Rendőr-főkapitányságának III/III-as ügyosztálya. A 6-os kartonra felvezetett adatok alapján a zalaegerszegi születésű, de akkor már Pécsett élő és a Dátum című lapnál dolgozó újságíró a Nádasdy fedőnevet kapta, és pénzért dolgozott a III/III-as ügyosztálynak. Az iraton ugyanis az szerepel, „a beszervezés alapja: anyagi érdekeltség”.

A rendszerváltás előtti ellenzék egyik ismert alakja volt Baranya megyében a jogász végzettségű, akkor újságíróként dolgozó Böröcz. A kisgazdapárt újjászervezésében 1988-tól tevékenyen részt vett, a párt dél-dunántúli titkára, majd az FKGP politikai bizottságának tagja lett. 1990-ben a kisgazdapárt Baranya megyei listájáról jutott be az első szabadon választott parlamentbe, az MDF–FKGP-koalíciós tárgyalások idején lehetséges belügyminiszterként emlegették. Miután a Torgyán József vezette kisgazdapárt kivált a koalícióból, Böröcz a néhai Antall Józsefet támogató Kisgazda 36-ok parlamenti frakciójának vezetője lett egészen a ciklus végéig.

A ’94-es választásokon a Torgyán-féle kisgazdapárt jutott a parlamentbe, Böröcz pedig eltűnt a politika első vonalából. Az elmúlt tizenöt évben vállalkozóként dolgozott, 2000 és 2002 között a Magyar Posta általános vezérigazgató-helyettese, utóbb a Postabank Rt. igazgatóságának tagja és a Holest Kft. tulajdonosa és ügyvezetője volt. Szalai Annamária, a médiahatóság elnöke hétfőn nevezte ki az azonnali hatállyal távozó Fazekas Csaba posztjára, az évi több mint hatvanmilliárd forinttal gazdálkodó alap vezérigazgatójának.

A 6-os karton
A 6-os karton

Ungváry Krisztián történész, a XX. századi magyar állambiztonsági iratok kutatója szerint az interneten megtalálható dokumentum hitelességéhez nem férhet kétség. A rendszerváltás előtti titkosszolgálatok belső elhárítása, az állambiztonsági nyilvántartó osztály által kiállított 6-os karton megléte alapján azonban senkiről nem lehet jogi értelemben azt állítani, hogy az illető ügynök lett volna. A törvény ugyanis azt mondja ki, hogy a 6-os karton mellett aláírt beszervezési nyilatkozat, ügynöki jelentés vagy az azért kapott pénz vagy más ellenszolgáltatás saját kézjeggyel ellátott dokumentuma is szükséges ahhoz, hogy valakit ügynöknek lehessen nevezni.

Ungváry szerint az, aki ezt a törvényt kitalálta, pontosan tudta, hogy az ügynökök 99 százalékánál nem fogják megtalálni az ügynökké nyilvánításhoz szükséges mindhárom dokumentumot. Az utóbbi években több bírósági ítélet is kimondta, hogy bár az illető fedőnéven az állambiztonsági hatóságok találkahelyein jelentéseket adott, ennek ellenére nem nevezhető jogi értelemben ügynöknek, mert nincsenek meg a törvényben előírt kritériumok. Ungváry ezekben az esetekben mégis mindig azt a kérdést teszi fel: hogyan lehet az, hogy valakiről ilyen papírokat állítottak ki, és mégsem foglalkoztatták?

– A jelenlegi nemzetbiztonsági hatóságok adatai is ezeken a 6-os kartonokon alapulnak –mondta Ungváry, feltéve azonban a kérdést: ezek szerint a most használt nyilvántartások is ugyanannyira vehetők komolyan, mint ezek az állítólag hamis 6-os kartonok?

Böröcz István neve egyébként felbukkan a Müller Rolf és Takács Tibor történészek által közösen szerkesztett 1989 –Vidék – Állambiztonság című forrásközlésben, amely egyebek mellett a belső elhárításnak az ellenzéki mozgalmak és pártok szervezéséről, megalakulásáról szóló napi operatív információs jelentéseit tartalmazza. Ezekben Böröcz azonban nem ügynökként, hanem ellenkezőleg, az ügynökök által megfigyelt személyként szerepel, akiről jelentések készültek. Az egyik 1989. januári operatív jelentésben például az szerepel, hogy „Böröcz István pécsi jogász kifejtette Dragon Pál szentendrei lakosnak, hogy a kisgazdapárt egyelőre nem alkalmas a koalícióra, mert alacsony a taglétszáma, és az MSZMP-ben lévő »sztálinistákkal« való együttműködéssel sem kompromittálhatják magukat”. A jelentés azzal zárul: „Intézkedés: a BM III/III-3. Osztályt tájékoztatjuk, Böröcz ellenőrzését folytatjuk.”

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.