Néppárti bonyodalom a szavazati jogról
„Elfogadhatatlan” lenne a választójog megadása a határon túli magyar kisebbségeknek – jelentette ki tegnap egy sajtóreggeli résztvevői előtt Joseph Daul, az Európai Parlament jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú néppárti frakciójának elnöke. A politikus hozzátette: ha a magyar kormány úgy döntene, hogy szavazati jogot ad az Európai Unió más országaiban élő magyar kisebbségek tagjainak, „az egyenlő (lenne) a határok el nem ismerésével, és ez elfogadhatatlan”.
A kijelentés azért is tűnt különösen érdekesnek, mert Orbán Viktor, az Európai Néppárt alelnöke, a Fidesz pedig a pártcsalád tagja. A Népszabadság brüsszeli tudósítójának arra a kérdésére, hogy a néppárti román és szlovák képviselők esetleges nyomására nyilatkozott-e meg Daul, a politikus szóvivője, Antoine Ripoll azt válaszolta: erről szó sincs, a kérdés iránt nyilvánvalóan igen érzékeny francia konzervatív képviselőnek egész egyszerűen ez a véleménye. Megkeresésünkre a magyar fideszes delegáció egyik tagja sem kívánt reagálni Daul szavaira.
Tegnap késő este aztán Joseph Daul - feltehetően észlelve az általa mondottak meglehetősen erős visszhangját - a szóvivője útján úgy nyilatkozott, hogy valójában a a határon túl élő és magyar állampolgársággal nem rendelkező, de megyar származású személyek esetleges magyarországi szavazati jogára utalt elutasító értelemben. "A kettős állampolgárokkal kapcsolatban Joseph Daul nem kívánt vélemény nyilvánítani" - mondta Ripoll telefonon az MTI-nek. Ez csak azért furcsa, mert a frakcióvezetői pontosítás nyomán felmerülő kérdés - jelesül az, hogy a magyar állampolgársággal nem rendelkezők is kapjanak szavazati jogot - a nyilvánosságban még soha nem került szóba.
A kettős állampolgároknak megadni kívánt szavazati jog lehetőségét nyilvánosan először Gulyás Gergely, az alkotmány-előkészítő bizottság fideszes alelnöke vetette fel egy nyilatkozatában. A politikus akkor azt mondta: vélhetően kiveszik az alaptörvényből azt a passzust, amely a választójogot állandó magyarországi lakhelyhez köti. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ennél konkrétabb nyilatkozatot tett korábban, amikor azt mondta: személyes véleménye szerint meg kell adni a szavazati jogot, de ezt nem az állampolgársági, hanem a választójogi törvény szabályozza.
Gulyás Gergely lapunk megkeresésére Joseph Daul kijelentésével kapcsolatban azt mondta: ezek szerint Európa számos más állama sem tartja tiszteletben a határokat, hiszen a kettős állampolgárság megadása része a nemzetközi gyakorlatnak. „A tájékozatlanság pedig pártsemleges”, tette hozzá a fideszes politikus. Tény, hogy az uniós tagországok többségében – ott, ahol van kettős állampolgárság – szavazati jogot is kaptak az érintettek, amellyel élni is szoktak; a román elnökválasztást például jószerével a külföldön élők döntötték el.
Szijjártó Péter, a miniszterelnök személyes szóvivője úgy kommentált: az új alkotmányt érintő konkrét kérdések az alkotmányozás ügyében hamarosan megkezdődő nemzeti konzultáció után válhatnak aktuálissá. Ebből az következik, hogy a Fidesz a szavazati jog kérdését az alkotmányozás részévé kívánja tenni.
– Daul képviselő kijelentése tulajdonképpen reális felvetés – nyilatkozta lapunk megkeresésére Hack Péter. Az alkotmányjogász hozzátette: a kettős állampolgárság mellé megadott szavazati jog felveti azt a kérdést, hogy így az Európai Unión kívüli állampolgárok (például szerb vagy akár ausztrál) – bizonyos mértékben – akár meg is határozhatják egy uniós tagállam (Magyarország) parlamenti összetételét. Hack szerint ennél is érdekesebb kérdés, hogy az európai parlamenti választások során az így szerzett állampolgárság mellé jár-e még egy szavazati jog. Jelen esetben ugyanis például egy román és egy magyar kettős állampolgár akár a román és a magyar EP-választáson is leadhatná a voksát.
„Az alapkérdés az, hogy az ország politikai határai ezzel a lépéssel a földrajzi határokon kívülre kerülnek. Ez egyébként úgy tűnik, hogy a jobboldalnak – ezen belül is a Jobbiknak – határozott célja, politikai programja is”, fogalmazott Hack Péter, hozzátéve: az Orbán-kormány ebben a kérdésben is azt a taktikát követi, hogy adott lépésre a magyar szavazók hogyan reagálnak, az európai visszhangok pedig nem érdekesek. „Ez egy rövidlátó politika, hiszen jól tudjuk, hogy a jövőben beálló bármilyen konfliktusnál fontos tényező, hogy az európai népcsalád milyen véleménnyel van rólunk. Erről a szerbek sokat mesélhetnének például Koszovó kapcsán. Még olyan ügyekben is ellenük döntöttek, ahol pedig igazuk lett volna, csak mert a bajkeverő országok közé kerültek”, tette hozzá Hack Péter.
Valki László egyetemi tanár, nemzetközi jogász a Népszabadság kérdésére azt mondta: „az uniós jogrendszerben nincs olyan konkrét előírás, amely tiltaná a szavazati jog megadását azoknak a magyar állampolgároknak, akik nem élnek Magyarországon. A néppárti frakcióelnök nyilatkozata ugyanakkor elég egyértelmű politikai állásfoglalás. Egyelőre nem tudható, hogy mennyire széles körű nyugati értékítéletet tükröz, és lesz-e olyan folytatása, mint a médiatörvény esetében. Ha lesz, azt mindenképpen figyelembe kell venni a hazai döntések meghozatalánál, mert nem lenne szabad újabb frontot nyitnunk nemzetközi kapcsolatainkban”, fogalmazott a szakértő.
A szavazati jog megadásának lehetőségét korábban többen is fenntartásokkal fogadták. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke például azt mondta: a teljes jogú állampolgársághoz a szavazati jog is jár, de az erdélyi magyaroknak elsősorban abba kell beleszólniuk, ami Romániában történik, és nem a magyar történésekbe. Bugár Béla, a szlovákiai Most-Híd elnöke pedig konkrétan elítélte a Fidesz elképzelését, mondván, az veszélyes precedenst teremt, ami az uniós tagállamokat is elgondolkodtatja majd.
A magyar parlamenti pártok közül kizárólag a Jobbik támogatta a lehetőséget. Sőt a radikálisok már most azt javasolták, hogy a parlament létszámát 26 fővel növeljék, s ezeket a képviselőket a határon túliak választhassák meg. Dorosz Dávid, a parlament külügyi és határon túli magyarok bizottságának LMP-s tagja korábban azt közölte: az ökopárt határozottan elutasítja a tervet, mondván, csak olyanok szólhassanak bele közügyekbe, akik a döntés következményeit viselik is. Török Zsolt, az MSZP szóvivője lapunk megkeresésére azt mondta: Joseph Daul nyilatkozata jól mutatja, hogy Orbán politikája már saját pártcsaládjában sem kapja meg az egységes támogatást. „Ami a választójogot illeti, jelen állás szerint a jogosultság állampolgársághoz és lakcímhez kötődik. A pontos állásfoglaláshoz meg kell várni az alkotmány végleges koncepcióját”, tette hozzá.
