Hiába szorítottak a bíróságok
Alig több mint egy hét múlva a tulajdon elleni szabálysértések, továbbá a feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel miatt kizárólag a bíróságok hozhatnak elmarasztaló határozatot, és a döntést a rendőrség által folytatott előkészítő eljárás – egyszerűsített szabályok szerint végzett „nyomozás” – iratainak beterjesztése után nyolc napon belül meg kell majd hozniuk. A közbiztonság javítását célzó törvénycsomag szerint ezekben az ügyekben 150 ezer forintig terjedő pénzbírság, illetve legfeljebb hatvan – fiatalkorúak esetében harminc – nap elzárás is kiszabható. Ilyen esetekben mindig tárgyalást kell tartani, és a bírák helyett bírósági titkárok is eljárhatnak. Eddig az önkormányzati jegyző, illetve a rendőrség büntetett, és egy húszezer forintnál kisebb bolti lopást vagy egyenruhás masírozást meg lehetett úszni legfeljebb százezres büntetéssel, és senkit nem dughattak rács mögé.
A bíróságoknak az új szabályok alkalmazására nem biztosítottak megfelelő felkészülési időt, hiszen a törvénymódosításokat augusztus 11-én hirdették ki, és 19-én már hatályba lépnek, és az azt követően elkövetett szabálysértések esetén azok szerint kell eljárni – jelentett ki kérdésünkre Frech Ágnes, a Fővárosi Bíróság (FB) büntetőkollégiumának vezetője. Néhány napon belül pedig lehetnek is ilyen ügyek, ha ugyanis a szabálysértőt tetten érik és őrizetbe veszik, az eljárást a bíróságnak 72 órán belül le kell folytatnia. Akit tehát augusztus 19-én bolti lopáson kapnak és lefognak, annak a sorsáról legkésőbb 23-án dönteni kell.
A változás ráadásul az éppen augusztus 23-ig tartó ítélkezési szünetben következik be, amikor a bíróságok jogszabályi előírás alapján csak ügyeleti rendszerben működnek – utal egy újabb szempontra a kollégiumvezető. Így csupán annyit tehettek, hogy a törvénymódosításról minden bírót elektronikus levélben tájékoztattak, akik így legalább akkor értesülhetnek a tevékenységüket érintő módosításokról, amikor ismét munkába állnak.
A szabálysértési ügyekben közreműködő titkárok személyére a helyi bíróságok elnökei tesznek javaslatot, ám a fővárosi, illetve a megyei vezető csak azokat jelölheti ki ilyen feladatra, akik vagyonnyilatkozatot tettek. Az FB-n érvényes elnöki utasítás erre már korábban mindenkit kötelezett, ám ahol ezt nem követelték meg, ott a szóba jöhető személyeknek előbb be kell nyújtaniuk a nyilatkozatot, amire a hatályos szabályok harminc napot biztosítanak. Frech Ágnes úgy látja, az új szabályokat számos helyen valószínűleg emiatt sem lehet a törvénycsomag hatálybalépése után azonnal alkalmazni.
Az eljárási határidők betartása a kollégiumvezető szerint ugyancsak gondot okozhat. Eddig az elzárással is sújtható szabálysértések esetén a bíróságnak harminc napja volt az ügy lezárására, mostantól azonban a vagyon elleni deliktumok, illetve a feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel miatt kezdeményezett eljárások lezárására a törvény mindössze nyolc napot biztosít. A tárgyalásra azonban valamennyi érintettet meg kell idézni, és az erről szóló értesítésnek öt nappal az esemény időpontja előtt a postaládában kell lennie.
Ez azt jelenti, hogy az iratok beérkezése után legfeljebb egykét nap van arra, hogy az ügyet szignálják, és az abban eljáró titkár döntsön arról: a rendőrségi anyag alkalmas-e egyáltalán az eset érdemi elbírálására. Ha ennél tovább késlekednek, az idézés bizonyosan nem érkezik meg a törvényes határidőben. Frech Ágnes hozzátette: szinte esély sincs arra, hogy még a tértivevény is visszajöjjön a tárgyalás előtt, így a bíróságon azt sem tudhatják, átvette-e valaki a küldeményt. Ebből pedig egyenesen következik, hogy az első tárgyalást az érintettek távolmaradása miatt gyakran nem lehet majd megtartani, így a nyolcnapos határidő sem teljesül.
További problémát jelent –véli a kollégiumvezető –, hogy a tettenérés esetén őrizetbe vett elkövetőt három napon belül bíróság elé kell állítani. Ha tehát valaki csütörtök estig követ el kisebb lopást, és a rendőrség nem viszi már másnap tovább az ügyet, akkor az eljárást bizonyosan munkaszüneti napon folytatják le. Ennek pedig meg kell teremteni a személyi feltételeit, vagyis: újra kell szabályozni a hétvégi ügyeletet, mert a bíróságok eddig csak –az ugyancsak szoros határidőhöz kötött – előzetes letartóztatással kapcsolatos esetekre készültek fel.
Az új szabályokkal kapcsolatban elvi kifogások is akadnak, ezért bírósági körökben jó ideig reménykedtek abban, hogy a parlament nem fogadja el ezeket az átgondolatlan rendelkezéseket, vagy ha mégis, a javaslat az Alkotmánybíróság (AB) elé kerül – tájékoztatott Frech Ágnes. Aggályos ugyanis – fogalmazott –, hogy titkárok hozzanak meg szabadságelvonással járó, tehát a bírák hatáskörébe tartozó döntéseket, miközben a függetlenség garanciái az esetükben teljesen hiányoznak. Az pedig nem túl szerencsés megoldás, hogy az alaptörvény korábbi AB-határozatokkal ellentétes módosításával bővítették a titkárok feladatkörét. A kollégiumvezető azt sem érti, hogy miközben a börtön a büntetőjog szerint csak ultima ratio lehet, mostantól a szabálysértést elkövető fiatalkorúakat is rács mögé kell dugni.
Az előterjesztés szerint azért bíznák titkárokra a szabálysértési eljárást, hogy a bírákat ne terheljék tovább. Frech Ágnes azonban kijelentette: ez nem igaz, mert ha a titkárt más feladatokra veszik igénybe, akkor nem tud közreműködni a peren kívüli polgári eljárásokban, valamint az ítélkezést előkészítő tevékenységben. Vagyis: a bíró elveszíti azt a segítséget, amit eddig kapott, tehát az ő igénybevétele is nőni fog.
Arról, hogy az új szabályozás hány vagyon elleni, illetve a feloszlatott társadalmi szervezetek tevékenységével öszszefüggő ügyet érint, eltérő adatok láttak napvilágot. Beszélnek nyolcvanezres, de 150 ezres számról is, így az óvatosabb becslés szerint évente százezer körüli, többségében nyolc, de részben három napon belül lezárandó esettel kell a bíróságoknak megküzdenie. Ez a teljes ügyforgalomnak legalább hat-nyolc százalékos növekedését jelenti majd, miközben ennek a feladatnak az ellátásához egyelőre nem ígértek sem forrást, sem újabb státusokat. A Legfelsőbb Bíróság elnöke korábban 1,4 milliárdos támogatási többletet és legalább kétszáz új titkár kinevezését látta indokoltnak, de kérdéses, hogy a költségvetési tárgyalások során sikerül-e megygyőznie a döntéshozókat. Sokkal jobban persze a rendőrség sem jár, hiszen szabálysértés esetén eddig csak kivételesen folytattak „nyomozást”. Egyébként arról sem készült hatástanulmány, hogy várhatóan hány ember kerülhet szabálysértés miatt rács mögé. Vagyis: azt sem tudni, milyen mértékben nőhet a börtönnépesség.
A fogvatartottak elhelyezésével kapcsolatos teljes költség legalább nyolcezer forint naponta. Ha tehát húszezer forintnál kisebb kárt okozó lopás miatt csuknak be valakit, már a harmadik „vendégéjszaka” után többe van az adófizetőknek, mint amennyi értéket elemelt.
Ha évente csak tízezer embert zárnának be egyenként harminc napra, az 2,4 milliárdos kiadást jelentene. Félő azonban, hogy a jogalkotó ennél nagyobb számban gondolkodott, így a számla könnyen meghaladhatja majd a tízmilliárdot. Ezért is érdemes lenne fontolóra venni a közérdekű munka, mint szabálysértési szankció lehetőségét: nincs olyan település, ahol ne lehetne tisztábbá, rendezettebbé tenni a közterületeket, de az „elítéltek” – hogy egy aktuális feladatot említsünk – közreműködhetnének a vízelvezető rendszerek karbantartásában, a parlagfűirtásban, télen a hóeltakarításban is. Így nem vinnék a pénzt, hanem a köz számára hasznos tevékenységet végezhetnének. (L. K.)
